KESUSASTERAAN
MELAYU DAN
MANIFESTASI AKAL
BUDI
PENGENALAN
DIRI
PELAJAR : QISTINA ARDINI BINTI ZAHARI
KUMPULAN : F2K BAHASA MELAYU
PENSYARAH : PUAN HAJAH NORMI BINTI
MOHD DALI
ISI KANDUNGAN : JENIS KESUSASTERAAN MELAYU
TAKRIF KESUSASTERAAN MELAYU CIRI-CIRI KESUSASTERAAN
MELAYU
BENTUK KESUSASTERAAN MELAYU
FUNGSI KESUSASTERAAN MELAYU MANIFESTASI AKAL BUDI DALAM
PUISI TRADISIONAL
TAKRIFAN
KESUSASTERAAN
MELAYU
Merupakan satu bentuk ciptaan
seni yang disampaikan melalui
bahasa
Siti Hajar MENYATAKAN PERKATAAN
KESUSATERAAN BERASAL DARIPADA
PERKATAAN SANSKRIT YANG
BERMAKSUD HURUF ATAU BUKU INDAH
Dalam konteks pendidikan pula, kesusasteraan TAKRIFAN
Melayu ialah karya KESUSASTERAAN
asal yang tertulis dalam Bahasa Melayu MELAYU
berunsurkan keindahan
dan kehalusan sama ada berbentuk novel, cerpen
drama, sajak,
prosa tradisioanal atau puisi tradisional bagi
mengimbangi
intelek, rohani, emosi dan jasmani di samping
memaparkan nilai
kemanusiaan dan citra masyarakat.
JADI, KESUSASTERAAN MELAYU MERUPAKAN KARYA
MASAYRAKAT MELAYU YANG MEMPUNYAI KATA-KATA
INDAH, MEMBERIKAN MESEJ DAN MENGGAMBARKAN
SESUATU PERASAAN DAN KEADAAN YANG TERTENTU
SAMA ADA MENGENAI DIRI SENDIRI ATAUPUN
SEKOLOMPOK MASYARAKAT
JENIS DAN BENTUK
KESUSASTERAAN MELAYU
secara umumnya, bentuk dan jenis kesusasteraan melayu mempunyai
pelbagai ragam kerana masing-masing memiliki unsur-unsur khusus yang
membentuk pola secara berbeza bagi tujuan tertentu
Kesusasteraan melayu dapat dibahagikan kepada empat jenis iaitu :
PROSA TRADISIONAL PUISI TRADISIONAL
PROSA MODEN PUISI MODEN
Prosa BERTUJUAN UNTUK MENYATUKAN FALSAFAH PENCIPTA
tradisional DAN PENERIMA HASIL KARYA PADA MASA TERSEBUT
menurut siti hajar (2011), tradisional bermaksud serius, abadi nilainya dan tidak berubah mengikut peredaran masa
Prosa tradisonal merupakan bentuk kesusasteraan yang masih kekal hingga ke hari ini & masih menjadi sumber
pengetahuan, amalan, pengajaran dan sempadan tingkah laku masyarakat Melayu kepada masyarakat luar
PROSA TRADISIONAL ADALAH BERBEZA DENGAN SASTERA LAMA KERANA SASTERA LAMA BERSIFAT SEMENTARA
PROSA TRADISONAL MERUPAKAN SASTERA YANG MEMPUNYAI SIFAT YANG DIWARISI SECARA TURUN-TEMURUN
sastera rakyat (lisan ) sastera istana (tulisan)
menurut zaidan et al. (2000), sastera lisan merupakan mula diperkenalkan setelah agama islam diterima
ungkapan dari mulut ke mulut iaitu hasil kebudayaan lisan sekitar abad ke-15 & berkembang dalam istana
dalam masyarakat tradisonal yang isinya dapat disejajarkan terdiri daripada :
dengan sastera tulisan dalam masyarakat moden
sastera rakyat disebarkan dan diwariskan secara lisan (1) sastera undang-undang
wujud dalam variasi berbeza-beza & bersifat anonimi (2) sastera epik
menjadi hak milik semua masyarakat yang menghasilkannya (3) sastera panji
sastera naratif merujuk kepada mitos, legenda dan cerita (4) sastera agama
rakyat manakala sastera bukan naratif terdiri daripada puisi
rakyat
prosa moden cerpen
novel
merupakan hasil karya sastera selepas
tahun 1800 masihi drama
bertujuan untuk memudahkan
masyarakat memahami bentuk & unsur
perbezaan dalam sastera melayu
pantun puisi
syair tradisonal
seloka
gurindam 1. merupakan genre sastera
paling awal kepada semua
bangsa di dunia
2. puisi tradisional digunakan
oleh pelbagai bangsa untuk
menghasilkan karya sastera
tersendiri
PUISI MODEN
SAJAK MERUPAKAN SATU-SATUNYA GENRE
PUISI DALAM PUISI MODEN
SAJAK MERUPAKAN PUISI MODEN YANG SAJAK MERUJUK KEPADA PENGUCAPAN
LEBIH BEBAS DAN TERIKAT PAAD SESUATU PERASAAN DENGAN PERASAAN DAN
POLA KHUSUS MENGANDUNGI FIKIRAN DAN TANGGAPAN
SAJAK MEMENTINGKAN KEBERKESANAN PENGUCAPAN
PERASAAN MELALUI PEMILIHAN KATA-KATA YANG SALING
MENUMPANG DAN TERJALIN MENGIKUT ERTI DAN
IRAMANYA
CIRI-CIRI
KESUSASTERAAN
MELAYU
a) keindahan b) mencerminkan pengalaman
Melalui penggunaan gaya & merujuk kepada tindak balas
lenggok bahasa yang digunakan yang utuh dari jiwa manusia
dalam karya sastera yang digambarkan
terdapat 4 syarat untuk dalam karya sastera,
menjadikan sesuatu karya sastera pengalaman diungkapkan
itu indah iaitu keutuhan, melalui bahasa
keselarasan, keseimbangan dan
memfokuskan kepada sesuatu D) KARYA SENI
benda TERAPAT 3 PERKARA YANG
MEMBEZAKAN KARYSA SASTERA
c) pengalaman seni DENGAN KARYA BUKAN SASTERA
pembaca dapat memahami dan IAITU SIFAT FIKSYEN, NILAI-NILAI
merasai fikiran dan perasaan ESTETIK DAN GAYA BAHASA
penkarya melalui peristiwa YANG KHUSUS
sastera
NILAI SESUATU KARYA SASTERA
TERLETAK PADA PERKARA YANG
DISAMPAIKAN, CARA DAN BENTUK
PENYAMPAINA
KRITIKAN SOSIAL DAKWAH
SASTERA ADALAH RAKAMAN MENYAMPAIKAN AMANAT
KEHIDUPAN YANG MENGGALI & DAN PESANAN ALLAH
MENYELONGKAR KEHIDUPAN KEPADA MASYARAKAT
UNTUK MEMBAWA NILAI
MANUSIA DARIPADA PELBAGAI KEIMANAN DAN KETAKWAAN
DIMENSI DAN SUDUT PANDANG KEPADA ALLAH SWT
YANG BERBEZA-BEZA
FUNGSI KESUSASTERAAN
MELAYU
HIBURAN
KARYA YANG MENGHIBURKAN PENDIDIKAN
IAITU MELALUI KEINDAHAN BERTUJUAN UNTUK
KATA-KATA YANG MEMBERIKAN
DIUNGKAPKAN, IRAMA ATAU PENGAJARAN, MORAL
RENTAK YANG INDAH AKAN ATAU ILMU PENGETAHUAN
DAPAT MEMBAWA YANG TINGGI KEPADA
KESERONOKKAN KEPADA PEMBACA
PEMBACA
MANIFESTASI AKAL BUDI
MASYRAKAT MELAYU
pantun
syair
seloka
gurindam
MANIFESTASI AKAL BUDI MASYARAKAT MELAYU
MENGENAI PUISI TRADISIONAL
MERUPAKAN ELEMEN PENTING UNTUK MENGUNGKAPKAN PEMIKIRAN & AKAL BUDI ORANG MELAYU
SEMASA BERKOMUNIKASI
AKAL BUDI MENCERMINKAN PERBUATAN, PEMIKIRAN DAN SIKAP SESEORANG MANUSIA YANG
MENDOKONG NILAI KEBIJAKSANAAN, KEHALUSAN JIWA DAN KEINDAHAN
BUDI MEMBAWA PENGERTIAN SEBAGAI TEMPAT PERSAAN, KESEDARAN, KEYAKINAN DAN DORONGAN.
JADI, BUDI DAPAT DILIHAT DALAM PERTUTURAN, PERLAKUAN, GAYA HIDUP & KEHALUSAN BERBAHASA
AKAL ATAU PEMIKIRAN PULA MERUJUK KEPAA
D PROSES MENGGUNAKAN MINDA UNTUK MENCARI
MAKNA DAN PEMAHAMAN TERHADAP SESUATU
manifestasi AKAL BUDI DALAM
PANTUN
kalau bertanak dengan menggulai
mengacau gulai pecah isinya
kalau gelak nak jangan mengilai
kalau mengilai rendah budinya.
(tenas effendy 2004 : 84)
contoh pantun tersebut merupakan pantun yang berkaitan dengan nilai adab dan perilaku
seseorang. dalam pantun melayu ini, terdapat banyak nilai adab yang perlu dipatuhi oleh
masyarakat dan pengajaran yang dapat dijadikan sempadan kepada masyarakat. Bukan itu
sahaja, nilai yang baik dalam pantun melayu juga akan dapat membentuk jati diri orang
melayu agar menjadi orang yang lebih beradab dan baik.
dalam contoh pantun tersebut, pembayang 'kalau gelak nak jangan mengilai' jelas
memperlihatkan bahawa seseorang yang menjaga adab dan perilakunya tidak akan ketawa
dengan kuat sehingga mengilai. hal ini demikian kerana perbuatan mengilai merupakan
gambaran sikap yang tidak baik dan sewajarnya dihindari. APABILA SESEORANG ITU KETAWA
SEHINGGA MENGILAI , IA AKAN MENYEBABKAN WUJUDNYA SIFAT SOMBONG DALAM DIRI SENDIRI SEHINGGA
MENGAKIBATKAN HARGA DIRINYA DILIHAT BEGITU RENDAH OLEH MASYARAKAT SEKELILING. PERKARA INI
SANGAT BERTEPATAN DENGAN KONSEP AGAMA ISLAM YANG MELARANG MANUSIA UNTUK BERKELAKUAN
TIDAK BAIK SEPERTI SOMBONG, RIAK DAN TAKBUR.
manifestasi akal budi dalam
syair
inilah gerangan suatu madah,
mengarangkan syair terlalu indah,
membetulkan jal
an tempat berpindah,
di sanalah i'ktikaf diperbetul sesudah.
syair perahu
rangkap 1
hamzah fansuri
berdasarkan rangkap 1 syair perahu tersebut, penyair iaitu hamzah
fansuri ingin menceritakan berkaitan perjalanan hidup yang perlu
diperbetulkan demi kesejahteraan hidup sama ada di dunia mahupun di
akhirat. Bukan itu sahaja, penyair juga berhasrat untuk menganjurkan
manusia supaya sentiasa berfikiran positif untuk membetulkan dan
memantapkan keimanan kepaad allah swt. hal ini demikian kerana hanya
melalui iman yang mantap dan jal
an tauhid yang betul sahaja yang
boleh mendorong manusia ke arah kejayaan di dunia dan di akhirat.
akal budi mengenai pemikiran agama akan menyebabkan keimanan dan
ketakwaan seseorang individu itu bertambah disebabkan oleh kesedaran
untuk beribadah kepada allah swt.
MANIFESTASI AKAL BUDI dalam seloka
anak dipijak dagang dijinjing apa didengar gelagak dagang
kucing dibunuh tikus dibela gelagak rambutan jantan:
harta habis badan tergadai orang berbunga, dia berbunga
mendengar gelagak dagang orang berbuah, dia haram
tak sedar bertelanjang kilat memancar hjan tak jadi
mendengar guruh di langit awak juga berkecundangan
air di tempayan dicurahkan
mulut kena suap pisang SELOKA PANDAI PAK PANDIR
buntut kena cangkuk onak,
gunting makan di hujung
pak pandir juga menanggung
seloka pandai pak pandir yang dikarang mengisahkan tentang seorang
lElaki yang bernama pak pandir dan mempunyai perwatakan yang lurus
bendul. seloka ini bertujuan untuk memuatkan unsur hiburan dan
jenaka namun terselit unsur sindiran. ini kerana perwatakan pak
pandir yang negatif itu membawa kepada nasib yang tidak baik kepada
dirinya sendiri.
akal budi manifestasi masyarakat melayu yang terdapat dalam SELOKA
INI IALAH MENYINDIR INDIVIDU YANG BERSIKAP MENGUTAMAKAN ORANG LAIN.
SIKAP NEGATIF INI SEPATUTNYA DITINGGA
LKAN KERANA AKAN MERUGIKAN DIRI
DAN KELUARGA TERDEKAT. SEBAGAI BUKTINYA, PAK PANDIR BUKAN SAHAJA
TERGAMAK MENGABAIKAN ANAKNYA MALAHAN MENYAKITINYA SEPERTI DALAM
FRASA 'ANAK DIPIJAK' MANAKALA PIHAK YANG TIADA KAITAN DENGAN PERTALIAN
DARAHNYA PULA DIBERIKAN LAYANAN YANG ISTIMEWA.
BARIS 'HARTANYA HABIS TERGADAI' DAPAT MEMBERIKAN GAMBARAN BAHAWA PAK PANDIR
SEBENARNYA TIDAK PANDAI MENGURUSKAN HARTANYA. TERDAPAT KEMUNGKINAN YANG MENYATAKAN
BAHAWA PAK PANDIR SEORANG YANG BOROS BERBELANJA DAN ADA JUGA KEMUNGKINAN PAK PANDIR
SUKA BERJUDI ATAU BERTARUH. SEPATUTNYA, SEBAGAI SEORANG KETUA KELUARGA, PAK PANDIR
MESTILAH PANDAI MENGURUSKAN DAN MENTADBIR HARTANYA SEKIRANYA TIDAK MAHU KEHABISAN
HARTA MENGANGGUNG BEBANAN HUTANG YANG BANYAK SEPERTI MAKNA DALAM FRASA 'HARTANYA
HABIS TERGADAI'.
SELAIN ITU, PENGARANG JUGA TURUT MENGKRITIK SIKAP INDIVIDU YANG TERLALU MENDENGAR ATAU
TERPENGARUH DENGAN KATA-KATA PIHAK LAIN SE
PERTI DALAM BARIS 'MENDENGAR GURUH DI
LANGIT, AIR DI TEMPAYAN DICURAHKAN' . SELAIN ITU, BARIS 'TAK SEDAR BERTELANJANG'
MERUPAKAN KRITIKAN DAN SINDIRAN HALUS TENTANG SESEORANG YANG TIDAK SEDAR AKAN
KELEMAHAN DIRI SENDIRI SEBALIKNYA MENUDING JARI KEPADA ORANG LAIN ATAS KESILAPAN
SENDIRI.
SETERUSNYA, FRASA 'AWAK JUGA BERKECUNDANGAN' BERMAKSUD KITA
TERPAKSA MENANGUNG PENDERITAAN YANG TIDAK BERKESUDAHAN
DISEBBAKAN OLEH MASALAH YANG TERCTUS DARIPADA KELEMAHAN DIRI
SENDIRI. TAMBAHAN PULA, ASPEK AKAL BUDI JUGA DAPAT DILIHAT APABILA
PENGARANG MENGKRITIK SIKAP MANUSIA YANG TIDAK MENDATANGKAN
APA-APA MANFAAT KEPAAAD ORANG LAIN SEPERTI DALAM BARIS 'GELAGAK
RAMBUTAN JANTAN' IAITU TIDAK M
ENGELUARKAN BUAH WALAUPUN
BERBUNGA APABILA TIBA MUSIMNYA.
MANIFESTASI AKAL BUDI DALAM GURINDAM
Barang siapa tiada memegang agama,
sekali-kali tiada boleh dibilangkan nama.
Barang siapa mengenal yang empat,
maka ia itulah orang yang ma'rifat
Barang siapa mengenal Allah,
suruh dan tegahnya tiada ia menyalah.
mBaarkaantgeslaiahpamemnegnegneanlala
kdairni,Tuhan yang bahri.
Barang siapa mengenal dunia,
tahulah ia barang yang teperdaya.
Barang siapa mengenal akhirat,
tahulah Ia dunia mudarat. GURINDAM DUA BELAS FASAL PERTAMA
AKAL BUDI PENGARANG PADA FASAL PERTAMA INI MENJELASKAN BAHAWAA APABILA KEHIDUPAN
SESEORANG INDIVIDU ITU TIDAK MENGENAL AGAMA YAKNI TUHAN MAKA HIDUPNYA AKAN SIA-SIA
TANPA TUJUAN DAN MATLAMAT HIDUP YANG JELAS. PERKARA INI AKAN MENYEBABKAN SESEORANG
INDIVIDU ITU SENTIASA BERADA DALAM KERISAUAN DAN KEGELISAHAN SEBALIKNYA APABILA
SESEORANG ITU MENGENAL AGAMANYA, MAKA KEHIDUPAN MEREKA KAAN TERANG TANPA ADA SEDIKIT
PUN WAS-WAS.
SELAIN ITU, SESEORANG YANG MENGENAL TUHAN SUDAH PASTI AKAN MELAKSANAKAN SEGALA
PERINTAH-NYA DAN BERUSAHA UNTUK MENJAUHI LARANGAN-NYA. NAMUN BEGITU, MASIH TERDAPAT
RAMAI MANUSIA YANG TERPEDAYA DENGAN NIKMAT DUNIA SEHINGGA MELUPAKAN AZAB YANG MENANTI
DI AKHIRAT KELAK.
DALAM MENGHARUNGI KEHIDUPAN DI DUNIA, KITA SEPATUTNYA MENGETAHUI HAKIKAT BAHAWA KITA
HANYALAH SEORANG HAMBA YANG SERBA-SERBI MEMPUNYAI KEKURANGAN DAN BERGANTUNG
SEPENUHNYA KEPADA ALLAH SWT.
pERBINCANGAN AKAL BUDI MASYARAKAT MELAYU DALAM GURINDAM DUA BELAS INI
JUGA DAPAT DILIHAT DALAM KONTEKS FALSAFAH DAN PEMIKIRAN DALAM PUISI
TERSEBUT. FALSAFAJ MERUJUK KEPADA KECINTAAN TERHADAP ILMU DAN
KEBENARAN.
KONSEP FALSAFAH YANG TERKANDUNG DALAM GURINDAM INI ADALAH BERKAITAN
DENGAN PELBAGAI PERSOALAN MENGENAI KEHIDUPAN MANUSIA SAMA ADA
KEHIDUPAN DI DUNIA MAHUPUN DI AKHIRAT SEPRTI PERSOALAN BERKAITAN AQIDAH
DAN TASAWUF, SYARIAT RUKUN ISLAM DAN K
EPENTINGAN MENJAGA AKHLAK.
UMUNYA, SETIAP FASAL YANG DITULIS OLEH RAJA ALI HAJI INI MAMPU UNTUK
MENYENTUH KESDARAN DALAM JIWA MASYARAKAT DI SAMPING DAPAT MEMBENTUK
NILAI KEPERIBADIAN INSAN YANG MULIA BERLANDASKAN SYARIAT ISLAM.
RUJUKAN :
Rahmat, A., Zainuddin, M. N., Abu Bakar, S., Hassan, A. R., & Awang, H. (2022).
Pengenalan Kesusasteraan & Kebudayaan Melayu. Pustaka Al-Ehsan.
Zakaria, N., Abdullah, A., Syed Zakaria, S. Z., Abdul Mutalib, M. H., Lambri, A., Jamaldin, S.
S., Sulaiman, M., & Derak, R. (2017). Akal Budi dan Cerminan Jati Diri Melayu dalam Pantun.
Jurnal Sultan Alauddin Sulaiman Shah 4(2), 89-97.
Izzat Hakim. (2021). Pemikiran dan Akal Budi Masyarakat Melayu. Slideshare.net.
https://www.slideshare.net/izzatjagua/pemikiran-dan-akal-budi-masyarakat-melayu
Jainal, A. D. (n.d.). Manifestasi Akal Budi Masyarakat Melayu Dalam Karya Syair. Scribd.com.
https://www.scribd.com/presentation/478146854/MANIFESTASI-AKAL-BUDI-MASYARAKAT-
MELAYU-DALAM-KARYA-SYAIR
terima kasih