Első ellátás

Első ellátás-elsősegélynyújtás
1. kidolgozott tétel

Társaságban van, a szülei barátainál! A házigazda hirtelen rosszul lesz, heves mellkasi fájdalomra
panaszkodik. Sápadt, verítékes, nehezen kap levegőt. Elmegy a hálószobába lefeküdni. Lánya
röviddel ez után segítségért kiált, apja elvesztette az eszméletét. A beteg a kérdéseire nem
válaszol, nem észleli a légzését. Nagy a riadalom a családban.
Mit tesz Ön? Tájékoztassa a hozzátartozót a teendőkről, a várható eseményekről, a kiérkező
mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

A tünetek alapján myocardiális infarctusról beszélünk: MENTŐ HÍVÁS!

Fogalma: Szívinfarktus úgy jön létre, hogy a szív izomzatát ellátó koszorúserek valamelyikét egy
véralvadék (trombus) elzárja, és a szívizom ék alakú elhalása következik be. Időben elkezdett
kezeléssel az elzáródást sokszor meg lehet szüntetni!

Gyakori a túlhajszolt, ideges életmódnál, magas vérnyomásnál, erős dohányzásnál, zsíros
étkezésnél, szívbetegség, mellkasi fájdalmak esetén, de lehet váratlan is.
Veszélyei: a szívizomzat nagy tömegének elhalása miatt, keringési elégtelenség alakulhat
ki, súlyos ritmuszavarok, esetleg szívmegállás következhet be

Tünetek, felismerése:
- Típusos szíveredetű mellkasi fájdalom a szegycsont mögött, a bal mellkasfélben hirtelen
jelentkező, szorító, markoló, égető jellegű. A fájdalom kisugározhat a bal lapocka, a bal kar, a
gyomor vagy az állkapocs irányában.
- bőre sápadt, vagy kékes elszíneződésű (esetleg szürkésfehér) verejtékes, hányinger, hányás
- nyugtalanság, szorongás, néha halálfélelem.
- Csak a panaszok alapján nem lehet elkülöníteni a szívet ellátó koszorúserek görcsös állapotát
(angina pectoris) a szívizomelhalástól, a szívinfarktustól. Ezért ugyanúgy kell kezelni. A fájdalom
jelentkezhet nyugalomban és terhelésre is.

Teendők:
- reakcióképesség vizsgálata hangos megszólítással
- a beteget kemény alapra kell fektetni

- légút biztosítás: fejét hátrahajtjuk, az állát előre emeljük (nyelv eltávolodik a hátsó
garatfaltól, nem tud hátracsúszni, és szabaddá válik a levegő útja)

- légzését és pulzusát kell megvizsgálni (A fülünket a vízszintesen fektetett sérült arca elé
tesszük, és a szabaddá tett mellkasa felé nézünk, így látjuk, halljuk, érezzük, hogy a sérült
lélegzik-e, a pulzusát pedig az arteria carotis tapintásával próbáljuk meg érezni, mindezt 10
másodpercig vizsgáljuk)

- segítséget kell kérni az újraélesztéshez (30 kompresszió, 2 befúvás)

- ha visszatér az életjelenség: stabil oldalfekvés

- nézzünk a szájába

- megfigyelni: életjelenségek, váladék

- a család menjen ki a szobából

- hozzátartozó nyisson ablakot, hozzon vizetà kapjon feladatot

Tájékoztatás: a sérült a klinikai halál állapotában vanà újraélesztést végzekàhamarosan jön a
segítségà mentő ( az újraélesztést addig kell végezni, míg a mentő oda nem érkezik, keringés és
légzés visszatérésig, teljes kimerülésig

Alapszinten végzett újraélesztés (BLS)- Basic Life Support

A beteget a földre fektessük le, vagy biztosítsunk egyéb módon jó hozzáférhetőséget és
vízszintes testhelyzetet. A segélynyújtó térdeljen a beteg mellé a váll magasságába (jobb kezesek
a jobb a bal kezesek a baloldalra)

Szabad légút biztosítása, légzés, keringés vizsgálat→légút tiszta, keringés és légzés nincs

A beteg arcára (orrára) tegyünk gézlapot vagy könnyű, légáteresztő ruhadarabot, pl.
ruhazsebkendőt (önmagunk védelmére)

A fej hátrahajtásának egyik módja, hogy bal kézzel a homlokot fogva a hajas fejbőr határán
jobb kézzel a tarkó-nyak alá nyúlva kissé felfelé kell a fejet emelni. Ezt a helyzetet a homlok le- és
a test irányába való nyomásával kell rögzíteni. Aztán a jobb kéz a száj becsukásával egyidejűleg az
állat tartja.

Ekkor kezdődhet meg a befújás.

Célszerű néhányszor mély levegőt venni, gondolva a segítségnyújtó várható megerőltető nagy
munkájára is.

A befújás legyen határozott

A befújás után a segélynyújtó fejét emelje kissé fel, és oldalra fordítva nézzen a mellkas
irányába úgy, hogy azt figyelhesse.

Az oldalra fordított fej lehetőséget ad arra, hogy segélynyújtó ellenőrizhesse a kilégzési fázist
(a visszasüllyedést) és az orrnyílás elé kerülő fülével hallgassa a levegő kiáramlását

Ekkor vehet friss levegőt is a befújást végző.

A mellkas visszasüllyedése után kezdetét veheti az újabb befújás.
Ha keringés van, és a spontán légzés is visszatér, akkor stabil oldalfekvésbe kell helyezni a
beteget.

Ha nincsen szívműködés sem, akkor a 30 kompresszió után jön a 2 befúvás

A kompressziók során az alábbi módszert javasolják:
- A segélynyújtó helyezze a kezét (a kéztői részt) a mellkas közepére,
- Másik kezét (kéztő) az előző kéz tetejére,
- Helyezkedjen a beteg mellé függőlegesen, nyújtott karral,
- És oly módon végezze a kompressziókat, hogy nem helyezi a nyomásokat a bordákra, a
szegycsont alsó végére vagy a has felső részére.

- A kompresszió sebessége változatlanul kb. 100/min
- Felnőtteknél figyelmet kell fordítani a 4-5 cm-es mélység elérésére, minden lenyomás után fontos
a teljes felengedés
- A kompressziókat lehetőség szerint ne szakítsuk meg, legyen folyamatos
- Jó, hogy ha több segítő van, mert hamar ki lehet fáradni
- Megközelítőleg 500-700 ml levegős fújunk be lélegeztetéskor

Első ellátás-elsősegélynyújtás
2. kidolgozott tétel

Este kutyáját sétáltatja, amikor is arra lesz figyelmes, hogy egy idős néni cipő nélkül, hálóingben,
az utcán tanácstalanul álldogál. Kérdésére elmondja, hogy a lányához indult, de nem találja a
Metrót. Időközben egy másik járókelő is odaérkezik és elmondja, hogy a néni itt lakik a közelben,
de nem tudja, hogy melyik házban. Mit tesz Ön? Mit kérdez a betegtől? Tájékoztassa a járókelőt a
teendőkről, a várható eseményekről! Hívjon segítséget!

A beteg térben és időben nem orientált, azaz a tudata zavart: olyan kérdéseket teszek fel neki,
amiből kiderül, hogy térben és időben orientált-e, pl., hol lakik? Mi a neve? Milyen nap van ma?

A tudatzavar hátterében jó néhány szervi és pszichiátriai ok állhat:
 Parkinson betegég

 Mérgezések
 Agyi keringési zavar: Az életkor az agyi keringési zavarok legfontosabb rizikófaktora
 Agyi oxigénhiány
 Alacsony vércukorszint
 Kiszáradás

· Időskori dementia- agymeszesedés: A szellemi képességek hanyatlását jelenti, mely
általában lassan rosszabbodik. A memória, a gondolkodás, az ítéletalkotás, a tanulás és figyelem
képessége károsodott, és a személyiség esetleg hanyatlik.

· Alzheimer kór: az agy működési rendellenessége - általában időskorban jelentkezik.
Memóriája fokozatosan romlik, és apránként elvesztik azt a képességüket is, hogy teljes emberként
éljenek és saját magukról gondoskodjanak. Az Alzheimer- kór tünet együttesében jelen van a
feledékenység, a beteg egyre rövidebb ideig képes figyelni, és nehézségei lehetnek a napi
rutinfeladatokkal is.

· Lehűlés

Az ok eldöntése szakember feladata ezért MENTŐT hívok (Itt egy néni, aki térben, időben
desorientált, alul öltözött, külsérelmi nyomok nem találhatóak rajta)

A mentő megérkezéséig a beteget felügyelem.

A beteget leültetem, megnyugtatom.

Mindenképpen kórházba kell vinni, nem szabad hazaengedni.

A járókelőt meg kell kérni, hogy derítse ki, hol lakik a néni, hol van a családja, szerezzen neki
meleg ruhát, cipőt, vagy lehetőség szerint vigyük a nénit meleg helyre, és oda hívjuk a mentőt.

Első ellátás-elsősegélynyújtás

3. kidolgozott tétel

Vásárlás közben arra lesz figyelmes, hogy egy fiatal nő rosszul lesz. Az eladók leültetik, vizet
hoznak neki. A beteg hirtelen kezdődő fejfájásra panaszkodik, hányingere van, és homályosan lát.
Nem volt még hasonló panasza. Férje taxit hívott, haza akarja vinni.

Mit tesz Ön? Mit kérdez a betegtől?

Tájékoztassa a beteget a betegvizsgálat/elsősegélynyújtás menetéről, a hozzátartozót a
teendőkről, a várható eseményekről, a később odaérkező orvost az Ön által tapasztaltakról, ill. az
Ön által végzett ellátásról!

Teendők:

- a férj semmiképpen ne vigye haza, mindenképpen mentőt kell hívni

- meg kell kérdezni, hogy szed-e gyógyszert, nála van-e, van-e gyógyszerérzékenysége

- a beteget lehetőség szerint elkülönítjük, a kíváncsiskodó embereket elküldjük

- a beteget lefektetjük, megnyugtatjuk, mondjuk neki, hogy hamarosan jön a mentő

A rosszullétnek sokféle oka lehet, kiderítése az orvos feladata.

Ájulás (collapsus): Az ájulás oka egy átmeneti agyi vérellátási zavar. Néhány másodpercig-percig
a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Ájulásnak tekinthetők a néhány percig tartó
eszméletvesztéssel, vagy nélküle járó önmagától spontán megszűnő rosszullét.

Tünetek:

Ájulás előtt hirtelen nagyfokú gyengeségérzés jelentkezik, a végtagok nehézzé válnak,
sápadtság, nagyfokú verejtékezés, látászavar jelentkezik, a hangok egyre távolabbról és egyre
tompábban hallhatók, beszéde, mozdulatai tétovák.

Ekkor vagy leül, lefekszik, vagy rövid idő múlva "elsötétül a világ", összeesik. Esés közben
megsérülhet
Ellátás:
Fektessük le hanyatt laposan a beteget, lábait emeljük meg vagy polcoljuk fel. Vigyük friss
levegőre, a szorító ruhadarabjait lazítsuk meg!

Amennyiben a rosszullét múlik, folyadékot lehet vele itatni. Ha pár percen belül nem
rendeződik az állapota, vagy panaszai vannak, mentőt kell hívni!

Alacsony vércukorszint miatti rosszullét cukorbetegnél: A rosszullét oka lehet, ha a beteg az
inzulint megkapta, de nem evett, nem szokványos fizikai megterhelés érte, hányt, hasmenése volt,
lázas betegség, esetleg inzulin-túladagolás, fokozott alkoholfogyasztás

Tünetek:

Sápadt, verejtékes bőr, gyengeség, tarkótáji lüktető fejfájás, heves éhségérzet zavartság,
eszméletvesztés, görcsök

Ellátás:

Amíg a beteg nem válik zavarttá vagy eszméletlenné cukros vizet (1-2 dl vízben 1 evőkanál
cukrot oldunk fel), üdítőt, csokit, szőlőcukrot, 2-3 kockacukrot kell adni.

Ha eszméletlen, szájon át tilos minden! Légút biztosítás, és mentő vagy orvos hívása a feladat.

Subarachnoidalis vérzés is állhat a tünetek hátterében

Aneurisma: (értágulat az ér egy meghatározott szakaszán)

Subarachnoidalis vérzés esetén a tünetek: hirtelen erős fejfájás, szédülés, hányás, tarkókötöttség,
eszmélet – tudatzavar

Ellátás: A beteget lefektetem, fejét és vállát 15 °-kal megemelem, és mentőt hívok. Amennyiben a
beteg eszméletlenné válik, stabil oldalt fektetést alkalmazok.

Első ellátás-elsősegélynyújtás
4. kidolgozott tétel

Étteremben vacsorázik ismerőseivel, amikor az egyik asztalnál valaki rosszul lesz. Köhög, „krákog”,
levegő után kapkod. Ajkai szederjesek, arca ijedt, bőre verítékes. Fokozatosan zavarttá válik, nagy
riadalom támad, valaki a tömegből azt mondja: „biztos epilepsziás”.
Mit tesz Ön? Tájékoztassa a beteget az elsősegélynyújtás menetéről, a hozzátartozót és
környezetet a teendőkről, a várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról,
ill. az Ön által végzett ellátásról!

A levegő útját a légutakba bejutott idegen test (garatba hátracsúszott félrenyelt ételdarab) zárja
elà aspiráció jöhet létre (félrenyelés)
Mentő hívás!

Légúti idegen test esetén az első teendő a köhögésre biztatás. Ha ez nem vezet eredményre, akkor
jöhetnek a műfogások.
Amikor a beteg eszméletlenné válik, haladéktalanul meg kell kezdeni a mellkas
kompressziókat.(keringésleállástól függetlenül!)
Heimlich-féle műfogás alkalmazása után az eredménytől függetlenül a beteget kórházba kell
juttatni! (az általunk esetlegesen okozott sérüléseket kell kiszűrni!)
Minden esetben CSAK a látható idegen testet szabad megkísérelni eltávolítani!

Teendő:
Az elzáródást kiváltó ok lehetőség szerinti megszüntetése, a légutakban (leggyakrabban a
hangrésben) elakadt idegen test a lapockák közé mért ütéssel eltávolítható (ha többszöri kísérletre
sem sikerül, a Heimlich-féle műfogással kell próbálkozni

Heimlich-féle műfogás kivitelezése:
Az ülő (esetleg) álló beteget hátulról kell átkarolni, a segélynyújtó egyik öklét zárva a
gyomorgödörbe, a másik kezet (tenyeret) föléje helyezze, majd húzza lökésszerűen a mellkas
irányába, így a fokozott mellűri nyomás a légutakban lévő idegen anyagot kilökheti (kilégzéskor
kell rántani befele- felfele)

a garatban lévő idegen anyagok eltávolítását ujjal kell megkísérelni
ha a légutak felszabadultak, a beteg légzése megindult - de eszméletlen maradt - fontos
feladat a légutak szabadon tartása

ha a légzés és / vagy a szívműködés nem észlelhető, újraélesztésszükséges.

Befújás előtt garatrevíziót kell végezni: ha látjuk az ételdarabot, akkor azt el kell távolítani
Befújni meg kell próbálni, még ha a légút nem is átjárható

Tájékoztatás: megpróbálom kivenni az idegen testet
A beteget mindenképpen kórházba kell szállítani: nincs-e belső sérülése
Szövődmény lehet: bordatörés, kardnyúlvány letörhet, lép-májrepedés: ultrahang, röntgen

Gyerekek esetén

- Köhögés esetén kisebb a baj, hisz jó eséllyel magától is rendeződik az állapot.
- Hatásos köhögésről akkor beszélünk, ha a gyermek hangosan köhög, köhögés előtt képes
belélegezni, hallhatóan sír, hangot ad ki és folyamatosan éber. Ilyen esetben biztassuk további
köhögésre, más beavatkozásra nincs szükség.
- Amennyiben meggyőződtünk arról, hogy az idegentest a légutakban rögzült, hívjunk mentőt.

- Abban az esetben, ha a gyermek nem tud hangot kiadni, alig hallhatóan vagy némán köhög,
bőrszíne szürkésilla (oxigénhiány jele), de még eszméletén van, próbáljuk az alábbi módszerrel
eltávolítani a légúti idegentestet.
- Csecsemő esetén fektesse alkarjára, feje lógjon enyhén lefelé, nem durván, de határozottan
mérjen öt ütést a hátára. Ezek után fordítsa hátára, és a szegycsont alsó harmadánál, két ujjal
határozottan, de nem durván nyomja be a mellkast kb. harmadával, öt ízben.

A kisgyermeket fektesse a térdére úgy, hogy hasa a combján legyen, feje enyhén lógjon lefelé,
majd mérjen testméretének megfelelő határozott mozdulatokat lapockái közé. Ezt követően
alkalmazzon öt hasi nyomást (Heimlich műfogás): a gyermeket hátulról átölelve egyik öklét illessze
a hasnak arra a részére, ahol a két bordaív találkozik (gyomorszáj), a másik kezével fogjon rá,
határozott mozdulattal befelé, majd felfelé irányuló nyomást gyakoroljon. Az esetek egy részében
már az első ütéseknél sikerül a légúti idegentestet kimozdítani, de sokszor több manőverre is
szükség van. Ha az említett manőver négy-öt próbálkozás sem hatásos, addig folytassa, amíg a
gyermek eszméletén van.

- Ha félrenyelés miatt eszméletlen állapot alakul ki, akkor haladéktalanul meg kell kezdeni az
újraélesztést.
- Szájnyitás után meggyőződhet arról, hogy a szájüregben van-e olyan könnyen, egy mozdulattal
eltávolítható idegentest, ami a légzészavart okozza. Ezt egy vagy két ujjal, kifelé irányuló
mozdulattal távolíthatja el. Ha mélyebben van az idegentest, vagy nem tudja egy mozdulattal
eltávolítani, erőltetni nem szabad, mert könnyen lejjebb sodorhatja a tárgyat.

Első ellátás-elsősegélynyújtás
5. kidolgozott tétel

Buszon utazik. Hirtelen az egyik utas nagyot sikolt, majd elvágódik a busz padozatán. Szája
habzik, ajkai lilák. Néhány másodperc után rángatózni kezd. Először a fejét, majd mindkét karját,
lábát ütemesen a földhöz veri. Az utasok között nagy az ijedtség, mindenki körülállja a beteget.
Néhány perc elteltével a beteg magához tér. Mit tesz Ön? Mit kérdez a betegtől?
Tájékoztassa a beteget a vizsgálat menetéről, az utasokat a teendőkről, a kiérkező mentőket az Ön
által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

Az epilepszia
- A legismertebb görcsökkel kísért idegrendszeri betegség
- Az agy bizonyos területeinek elektromos zavara következik be és ez okoz többnyire görcsös
rohamokat, de görcs nélküli roham is előfordulhat..
- Hajlamosíthatnak a kialakulásra: családi halmozódás, villogó fények, rendszeres
alkoholfogyasztás.

Maga a görcsroham lezajlása is igen változatos lehet, a végtagok, esetleg csak a féloldali
végtagok rángatódzásától, a test teljes, íjként történő megfeszüléséig.

A görcsrohamok általános tünetei a következők:
 általában hirtelen kezdet;
 esetenként sikolyszerű felkiáltás előzi meg;
 izomgörcsök vagy izomrángások;
 oxigénhiány jelei (cianózis).

Görcsrohamok laikus kezelés
- Védjük a beteg testi épségét, óvjuk az öntudatlan zuhanástól, sérüléstől

- A görcsroham az esetek nagy többségében 2-4 percig tart. Ezt követheti rövid ideig tartó
eszméletlenség, illetve a görcs lezajlása után mélyen elaludhat. Zavartan tér magához.
A zavartság vizsgálata azon alapszik, hogy egyszerű kérdésekre megfelelő választ várunk (pl. hol
lakik, milyen nap, milyen hónap van stb.), melyre a beteg kezdetben nem megfelelő válaszokat ad.
Akár 10-15 perc is eltelhet, amíg teljesen feltisztul a tudata.

Az ellátás lépésről-lépésre:
 Az ijesztő látvány ellenére ne essünk pánikba;
 A roham alatt a sérülésektől a beteget óvni kell.
 Figyeljük meg a roham jellegét és tájékoztassuk erről a kiérkező szakembereket.
 A szorító ruházatot szükség esetén meg kell lazítani.
 Tilos a rángatózó beteget erőszakkal lefogni.
 Tilos a beteg száját bármilyen eszközzel feszegetni (Pl. fakanállal)
 Roham után száj+ garat toalett
 Roham után, ha a beteg eszméletlen, stabil oldalt fektetés alkalmazandó
 A roham lezajlása utáni zavart tudatú beteget tilos magára hagyni.

Kórházi kezelés indokolt görcsroham esetén, annak időközbeni megszűnése esetén is, ha:
 először jelentkezett,
 volt már korábban, de hosszabb ideig tartott az eddigieknél,
 sérülés is érte a beteget,
 több görcsroham jelentkezett egymást követően.

Leggyakrabban epilepsziás nagyroham (grand mal) észlelhető:
· Bevezető szakasz: a rohamot percekkel megelőző hangulatváltozás, vegetatív tünetek.
· Tónusos szak: kezdeti sikoly után a beteg izomtónusát veszti, összeesik, majd minden
izma tónusosan, erős intenzitással görcsösen összehúzódik. Ez a fázis kb. 1/2 – 1 percig tart.
Izomtónus fokozódik, nyelvharapás.

· Izomrángás fázisa/ Klónusos szak: a tónusos fázist követve a vázizomzat ritmikus rángása
alakul ki. A beteg vizeletét, székletét maga alá bocsátja, a nyelv rángatózása miatt a szájában lévő
nyál habbá verődik, nyelvét megharaphatja. Pupillák tágak, bőr hűvös, verejtékes. Nyálát habbá
veri, légző mozgás továbbra sincs.
· Roham utáni alvás: mély, sóhajtásszerű légvétellel kezdődik, változó időtartamú, mély
alvás
· Zavart tudat fázisa: a roham lezajlása után a beteg kezdetben nehezen ébreszthető, majd
felébresztve tudata változó ideig zavarttá válik.
· Amennyiben a rohamok között a beteg tudata nem tisztul fel, illetve nem szűnik meg a
roham, életveszélyes állapot alakul ki (status epilepticus).
· A roham során a beteg sérüléseket szenvedhet el.

A beteget el kell különítenià levegő
Ha magához tér, akkor sokat kérdez, pl. mi történt

Kérdezzünk rá:
- van-e ismert betegsége
- szed-e gyógyszert, nála van-e
- van-e gyógyszerérzékenysége

Első ellátás-elsősegélynyújtás
6. kidolgozott tétel

Egy idős ismerősénél van látogatóban, aki arról panaszkodik, hogy reggel óta nehéznek találja a
jobb oldalát, alig tud mozogni, gyenge. Nehezen forog a nyelve. Reggel szédült és hányingere volt,
a vérnyomáscsökkentőjét sem tudta bevenni. Mit tesz Ön? Mit kérdez a betegtől?
Tájékoztassa a beteget a vizsgálat menetéről, a rokonait a teendőkről, a várható eseményekről!
Hívjon segítséget!

A tünetek alapján lehet stroke, illetve TIA (agyérgörcs)
A TIA tünetei 24 órán belül rendeződnek. A TIA átmeneti agyi keringészavar.
A stroke maradandó károsodást okoz. A beteget azonnal kórházba kell juttatni.

A stroke a fejlett országokban a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik
leggyakoribb halálok. Bármely életkorban előfordulhat, azonban 45 év felett válik egyre
gyakoribbá, a fő kiváltó okok a különböző korcsoportokban változnak.

A stroke tulajdonképpen az agy egy területének átmeneti vagy végleges vérellátási zavar, amely
sok esetben az adott agyterület károsodásához vezet.

A vérellátási zavar leggyakoribb oka valamelyik agyi ér elzáródása pl. vérrög (trombus)
következtében trombózis, embólia.
Elsődleges a kialakulásban szerepet játszó tényezők (pl. családi halmozódás, magas vérnyomás
kezelése) figyelembe vétele, a másodlagos megelőzés a már egyszer stroke-on átesett beteg
megfelelő gondozását jelenti.

Árulkodó tünetek

A stroke az esetek többségében hirtelen alakul ki, de lassú, folyamatos funkciózavar is
előfordulhat.

Tünetei széleskörűek, az alábbiak külön-külön és akár együttesen is jelentkezhetnek:
 féloldali látásvesztés;
 végtagokra kiterjedő féloldali részleges vagy teljes bénulás, zsibbadás, vagy ügyetlenség;
 beszédzavar (érthetetlen, értelmezhetetlen mondatok);
 arc félre húzódása;
 kinyújtott nyelv ferdesége;
 szemhéj csüngése;
 kettős látás;
 látótér kiesés;
 szédülés;
 hányinger, hányás;
 zavartság;
 súlyos fejfájás;
 görcsrohamok;
 eszméletvesztés;
 súlyos esetben kóma vagy halál;

Ellátás:

A legfontosabb a tünetek felismerése, a panaszok komolyan vétele, abban az esetben is, ha csak
rövid ideig tartottak.
- Helyezzük nyugalomba a beteget, sokszor a félig ülő helyzet a legélszerűbb, nyugtassuk meg,
ügyeljünk közérzetére.

- Lazítsuk meg szoros ruházatát.

- Kezeljük a kísérő tüneteket pl. görcsrohamnál védjük a fejét.

- Ha eszméletlen, biztosítsunk légutat, úgy helyezzük stabil oldalfekvésbe, hogy épp testoldala
felfelé legyen. Ennek az a magyarázata, hogy a vérzés, illetve érszűkület a bénult oldallal ellentétes
agyfélen következett be, vérzéscsillapítás szempontjából ennek kell felül lennie. A kiérkező
segítségnek (mentő, háziorvos) adjuk át a megszerezhető információkat, pl. tünetek kezdete,

jellege, változása.
- Fontos, hogy a panaszok megszűnése esetén is indokolt az orvosi vizsgálat!

A stroke-nak több formája is van. A legenyhébb esetben (un. TIA) a panaszok akár a mentők
kiérkezéséig megszűnhetnek, míg legsúlyosabb esetben eszméletlenség, akár légzési elégtelenség
következhet be, a két forma biztonságosan CT-vel különíthető el.
Fontos, hogy minél hamarabb CT vizsgálat készüljön a betegről, annak eldöntésére, hogy vérzéses,
vagy érelzáródásos formáról van szó.
Érelzáródás esetén már hazánkban is több központban lehetőség van a vérrög gyógyszeres
oldására (lízis).

Első ellátás-elsősegélynyújtás

7. kidolgozott tétel

Szomszédja késő délután ér haza. Kamasz lányát szobájában eszméletlenül találja. Íróasztalán
levél, melyben leírja, hogy nem akar tovább élni, mert a barátja elhagyta. A földön üres
gyógyszeres üvegek. Önt hívják segítségül. Mit tesz Ön? Tájékoztassa a hozzátartozót a
teendőkről, a várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által
végzett ellátásról!

Méregnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a szervezetbe aránylag kis mennyiségbe
bejutva annak működését átmenetileg, vagy végleg megzavarják.

A gyógyszermérgezés oka legtöbbször a túladagolás. Az egy és három éves kor közötti
gyermekek körében előforduló mérgezések mindig baleset következményei.

A serdülők és a fiatal felnőttek esetében azonban többnyire szándékos tett következményei.

A nyugtatók: A mérgezések leggyakoribb előidézői a nyugtatók. A napjainkban használatos
benzodiazepinek szerencsére már sokkal enyhébb hatásúak.

A digitálisz készítmények: A digitálisz készítmények szintén gyakori okozói a
gyógyszermérgezéseknek, bár e mérgezések többnyire nem túl súlyos kimenetelűek. A digitálisz
hatóanyagú készítmények már kis adagban is emésztőrendszeri panaszokat idézhetnek elő, ezért
akit ilyen készítménnyel kezelnek és a gyógyszerszedés időtartama alatt émelygést, hányást,
hasmenést tapasztal és ennek a gyógyszer szedésén kívül minden egyéb oka kizárható,
haladéktalanul tudassa mindezt kezelőorvosával.

Változatos tünetek

A nagy adagban beszedett gyógyszerek némelyike izgatottságot, álmosságot vagy hallucinációt
okozhat, míg mások a szívet károsíthatják. A túlzott mértékű gyógyszerbevitel különféle
szívműködési zavarokat idézhet elő, ilyen a csökkent vagy fokozott, de mindenekelőtt a
szabálytalan ritmus, ami súlyos következményekkel járhat. Előfordulhatnak légzési
rendellenességek is, eszméletlenség, tudatzavar, hólyagok a bőrön, agresszivitás, görcsök,
nyálfolyás

Az ellátás szempontjából a legfontosabb, hogy a sérült eszméletén van-e vagy eszméletlen. Utóbbi
esetben a légút biztosítása az elsődleges.
Ha a sérült magánál van, alaposan kérdezzük ki. Mit, mikor és mennyit vett be? Próbáljuk
előkeríteni a gyógyszeres dobozt! Ha a gyógyszereket kevesebb, mint három órája vette be,
célszerű a hánytatás.
A hánytatást,langyos sós vízzel végezzük, kb. 2 dl vízbe 3-4 teás kanálnyi sót oldunk fel, majd
kortyoltatva megitatjuk. Szintén hányás idéz elő, ha a beteg saját ujjával ingerli a garatfalát. Saját
ujjunkat, idegen eszközt soha ne dugjunk a sérült szájába!
Ha sikeres volt a hánytatás ne takarítsuk el a hányadékot, a kiérkező mentők fontos információkat
tudhatnak meg belőle.

Kórházba kell szállítani, ahol gyomormosást csinálnak.
Tilos hánytatni: eszméletlen vagy zavart tudatú beteget, nem együttműködő beteget, marószer
mérgezés esetén, habképzők által előidézett mérgezéseknél, 2 évesnél fiatalabb beteget
A még fel nem szívódott anyagokat meg lehet kötni orvosi szénnel.

Első ellátás-elsősegélynyújtás
8. kidolgozott tétel

A lakásukban felújítás zajlik. Az egyik munkást villanyszerelés közben áramütés éri, a keze meg is
„ég”. Kicsit szédül, de nincs egyéb panasza. Azt mondja, hogy néhány percet pihen, aztán elmegy
az orvoshoz. Mit tesz Ön? Tájékoztassa a beteget a vizsgálat/elsősegélynyújtás menetéről, a
munkatársait a teendőkről, a várható eseményekről! Hívjon segítséget!

Az áramütés súlyosságát befolyásoló tényezők: A szöveteken átfolyó áramerősség, Az áram
feszültsége, Az áram jellege (váltóáram veszélyesebb), Az áram szervezeten belüli útja,
A behatás időtartama, a szervezet fizikai és pszichés állapota, esetleges alapbetegség, illetve
gyógyszer, vagy élvezeti szer befolyásoló hatása.

Az áram hatása: Áramjegy, Égési sérülés, Elektrolitikus hatás (egyenáram esetén)

Specifikus hatás: a bioelektromos impulzussal dolgozó szervek működészavara
Vázizmok esetén: görcsös izom összehúzódás, amely sérülésekkel járhat, illetve következtében
nem tudja a beteg elengedni az áramforrást.
Szívizom esetén: ritmuszavar, amely akár a keringés leállását is maga után vonhatja.
Központi idegrendszer részéről: tudatzavar, eszméletlenség, légzésleállás.

Környéki idegrendszer részéről: érzészavarok, zsibbadások.

Tünetek
 Égési sérülés
 Áramjegy (belépés és esetenként a kilépés helyén). Jelentősége nem az ártalomban van
hanem a figyelemfelhívásban, egyrészt bizonyítja az áramütés tényét (hiánya viszont nem
zárja azt ki) másrészt következtethetünk az áram útjára
 Izomszakadás, csonttörés
 Tudatzavar, eszméletvesztés
 Ritmuszavarok (Kamrafibrillatio)
 Végtagzsibbadások
 Légzésleállás
 Az áramütés legsúlyosabb következménye a keringésmegállás

Teendők
- Kimentés: feszültség mentesítés, biztosíték lekapcsolása: áramütött személy izomgörcs miatt
nem tud kiszabadulni az áramkörből (főkapcsoló lekapcsolása vagy szigetelőanyag használata, pl.
száraz fa, műanyag anyagok, többrétegű ruha)

- Orvos vagy mentők értesítése
- Klinikai halál esetén újraélesztés
- Eszméletlenség esetén légút biztosítás, stabil oldalfekvés
- Esetleg égési sérülések ellátása
- Ha légzése nincsen csak pulzusa, akkor mesterséges lélegeztetést alkalmazzunk
- Eszméleténél lévő gyakorlatilag panaszmentes betegnél megfigyelés és mentő értesítése
- Később jelentkező szövődmények miatt minden esetben intézeti megfigyelésre szorul a beteg.
- Csak úgy szabad kimenteni, hogy közbe a saját testi épségünket ne veszélyeztessük!!!!
- Saját járművel nem mehet kórházba, minden esetben, mentőt kell hívni

Első ellátás-elsősegélynyújtás
8. kidolgozott tétel

A lakásukban felújítás zajlik. Az egyik munkást villanyszerelés közben áramütés éri, a keze meg is
„ég”. Kicsit szédül, de nincs egyéb panasza. Azt mondja, hogy néhány percet pihen, aztán elmegy
az orvoshoz. Mit tesz Ön? Tájékoztassa a beteget a vizsgálat/elsősegélynyújtás menetéről, a
munkatársait a teendőkről, a várható eseményekről! Hívjon segítséget!

Az áramütés súlyosságát befolyásoló tényezők: A szöveteken átfolyó áramerősség, Az áram
feszültsége, Az áram jellege (váltóáram veszélyesebb), Az áram szervezeten belüli útja,
A behatás időtartama, a szervezet fizikai és pszichés állapota, esetleges alapbetegség, illetve
gyógyszer, vagy élvezeti szer befolyásoló hatása.

Az áram hatása: Áramjegy, Égési sérülés, Elektrolitikus hatás (egyenáram esetén)

Specifikus hatás: a bioelektromos impulzussal dolgozó szervek működészavara
Vázizmok esetén: görcsös izom összehúzódás, amely sérülésekkel járhat, illetve következtében
nem tudja a beteg elengedni az áramforrást.
Szívizom esetén: ritmuszavar, amely akár a keringés leállását is maga után vonhatja.
Központi idegrendszer részéről: tudatzavar, eszméletlenség, légzésleállás.
Környéki idegrendszer részéről: érzészavarok, zsibbadások.

Tünetek
 Égési sérülés
 Áramjegy (belépés és esetenként a kilépés helyén). Jelentősége nem az ártalomban van
hanem a figyelemfelhívásban, egyrészt bizonyítja az áramütés tényét (hiánya viszont nem
zárja azt ki) másrészt következtethetünk az áram útjára
 Izomszakadás, csonttörés
 Tudatzavar, eszméletvesztés
 Ritmuszavarok (Kamrafibrillatio)
 Végtagzsibbadások
 Légzésleállás
 Az áramütés legsúlyosabb következménye a keringésmegállás

Teendők
- Kimentés: feszültség mentesítés, biztosíték lekapcsolása: áramütött személy izomgörcs miatt
nem tud kiszabadulni az áramkörből (főkapcsoló lekapcsolása vagy szigetelőanyag használata, pl.
száraz fa, műanyag anyagok, többrétegű ruha)

- Orvos vagy mentők értesítése
- Klinikai halál esetén újraélesztés
- Eszméletlenség esetén légút biztosítás, stabil oldalfekvés
- Esetleg égési sérülések ellátása

- Ha légzése nincsen csak pulzusa, akkor mesterséges lélegeztetést alkalmazzunk
- Eszméleténél lévő gyakorlatilag panaszmentes betegnél megfigyelés és mentő értesítése
- Később jelentkező szövődmények miatt minden esetben intézeti megfigyelésre szorul a beteg.
- Csak úgy szabad kimenteni, hogy közbe a saját testi épségünket ne veszélyeztessük!!!!
- Saját járművel nem mehet kórházba, minden esetben, mentőt kell hívni

Első ellátás-elsősegélynyújtás
9. kidolgozott tétel

Disznótorban van vendégségben. A házigazda keze csontozás közben megcsúszik, és a kés
beleszalad a hasába. Nincs nagy sérülése, nem nagyon vérzik, kb. 3 cm-es seb van a hasa jobb
oldalán. A családtagok leragasztották a sebet, és orvoshoz akarják vinni. Öltözködés közben a
sérült egyre gyengébbnek érzi magát, sápadt, szédül, verítékes. Mit tesz Ön? Tájékoztassa a
sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, a hozzátartozókat a teendőkről, a várható
eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

Szúrt seb, fertőzés kockázata, belső sérülés, belső vérzés.
- A hasüregben vérzés van.
- A sebet leragasztjuk a sérültet lefektetjük minél előbb hívunk mentőt és nem adunk neki se inni,
se enni!
- A tömeget háttérbe szorítani. Határozottnak és magabiztosnak kell lenni.
- A sérültet ne hagyjuk felügyelet nélkül.
- Leültetjük, megnyugtatjuk, mellette maradunk sérülését ellátjuk.

Szúrt seb (vulnus punctum)
 Éles hegyes eszköztől származik: kés, szög (hegyes eszköz tengelyirányba hatol)
 Bemeneti nyílása van

A sebellátás szabályai:
 Sebet mindig be kell kötni
 A már bekötözött sebet nem bontjuk ki
 Az átvérzett kötést párnázással kötjük át
 Antiszeptikus kenőcsöt és port elsősegélynyújtáskor nem használunk
 A jó kötés: véd a rongálástól és fertőzéstől, fájdalmat és vérzést csillapít melegen tart, ez
által fokozza a vérellátást, így elősegíti a gyógyulást.

 A sérültet nyugalomba kell helyezni, betakarni

Hasi sérülés:
 Nyílt seb: vérzéssel, sebzéssel jár a zsigerek szabaddá, válhatnak- éles eszköz, okozza.
Fertőzés, hashártyagyulladás kockázata nagy.

Teendő: félig ülő helyzet enyhén felhúzott lábakkal. Steril fedőkötés, rögzítése. Szabaddá vált
zsigereket, nem helyezünk vissza.

Könnyen kerülhet a beteg sokkos állapotba, el is ájulhat: ilyenkor a beteg lábát meg kell emelni,
akkor hamar magához tér.
Sokk: téraránytalanság lép fel a keringő vérmennyiség és az érpálya befogadóképessége között.

Ha a keringő vér mennyisége csökken, hypovolémiás shockról beszélhetünk. A vértérfogat
csökkenését okozzák a következő folyamatok:
- ion- és vízvesztés hányás, hasmenés, kiszáradás következtében,
- vérplazma vesztése égési sérülés miatt,
- külső vagy belső vérzés.

A hypovolémiás shock tünetei:

korai fázis: sápadt, verejtékes, hűvös bőr,
kifejlődött shock: szapora, elnyomható pulzus, csökkenő vérnyomás, üres nyaki vénák,
szájszárazság, vizelet-elválasztás csökkenése,
végstádium: kifejezetten csökkent vérnyomás, alig tapintható pulzus, szürkés-kékes, hideg bőr,
tudatzavar, eszméletlenség, a vizelet-elválasztás teljes leállása.

Hypovolémiás shock kezelése:

- a légutak szabaddá tétele,
- a beteg lefektetése, alsó végtagjainak megemelése,
- életmentő beavatkozások: oxigén adása és a vér- illetve folyadékvesztés okainak megszüntetése,
- folyadékpótlás vénásan, gyakran több vénán keresztül,
- fájdalomcsillapítás.

Első ellátás-elsősegélynyújtás
10. kidolgozott tétel

Szomszédja barkácsolás közben megsérült, beleszaladt a csavarhúzó a tenyerébe, nagyon vérzik.
Önhöz kötszerért csöngetnek be, és az ügyeletes kórház felöl érdeklődnek.
Mit tesz Ön? Tájékoztassa a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, a hozzátartozót a
teendőkről, a várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által
végzett ellátásról!

Sebzésnek nevezzük a bőr, vagy nyálkahártya, illetve az ezek alatt levő szövetek
folytonosságának megszakadását mechanikus, kémiai, hő, sugárzás, illetve elektromos behatásra.
Vérzés akkor keletkezik, ha a keringő vér az érpályát elhagyja. Oka az érfal be vagy átszakadása.
Az ér felépítésétől és funkciójától függően a vérzés lehet artériás, vénás és capillaris jellegű

Teendõk: elsősegély célja a másodlagos fertőzés megakadályozása és a vérzés csillapítása.
A seb környékét meg kell tisztítanunk, biztosan fertőzött sebeknél amennyire lehetséges magát a
sebet is. (A tisztítás mindig a sebtől elirányuló mozdulatokkal történjen.)
A seb környékét le kell jódozni és steril fedőkötést alkalmazni. Vattát a sebre tenni vagy
sebhintőport a sebbe szórni tilos! Kézsérüléseknél célszerű mindig levenni a beteg gyűrűit, vagy
karóráját, mert a végtag beduzzadása után ezek már nem távolíthatók el. Amennyiben a seb
ellátásához ruhadarab eltávolítása válik szükségessé, úgy a beteget mindig az ép oldal felől kell
vetkőztetni.

Capillaris vérzés és ellátása: hajszálér sérülésekor vérzés alig van, a vér élénkpiros,
gyöngyöző. Ellátása sebellátás, steril fedőkötés.

Vénás vérzés és ellátása: Véna vagy visszér sérülésekor a véna nagyságától függően többé-
kevésbé bőséges sötétvörös a vérzés.
Ellátása: a sérült leültetése vagy lefektetése. A vérző testrész a szívtől magasabbra emeljük. Ezek
után vénás nyomókötést helyezünk fel. Sorrend: 1 steril lap 2 „buci” 3 pólyamenetekkel rögzítés.

Artériás vérzés és ellátása: Artéria vagy verőér sérülésekor a szívműködéssel egyidejű lüktető
élénkpiros vérzés tapasztalható. Az ér lumenétől függően akár életveszélyes sérülés is lehet. /az
arteria carotis communisból 3-4 perc alatt teljesen ki lehet vérezni!!/

Ellátása: a sérült lefektetése, a vérző testrész szívtől magasabbra emelése, artériás nyomáspont
elnyomása, majd artériás nyomókötés felhelyezése. Menete:1 ”buci” a seb kitamponálására,2 steril
lap 3 megfelelően szoros pólyamenetekkel rögzítés. Ha a kötés átvérzik, akkor a kötés levétele
nélkül újabb pólyamenetek! Szorító körülkötés ne mert a testrész elhalhat!

Artériás nyomáspont jellemzői: artéria, csontos alapon fut, a testfelszínhez közel fut, jól
tapintható

Mindig a sérülés és a szív között, a sérüléshez legközelebb eső nyomáspont keresendő.

A beavatkozás akkor jó hatásfokú, ha a vérzés jelentősen csillapodik. Az artériás vérzésnél a
sterilitás háttérbe szorítható, szükség esetén a sebbe nyúlhatunk vérzéscsillapítás céljából.
FERTŐZÉSVESZÉLY AZ ELLÁTÓRA NÉZVE!à gumikesztyű!

Artériás és vénás nyomókötés felhelyezése után a perifériás pulzust mindig ellenőrizni kell az
érintett végtagon! Ha nem tapintható akkor a kötésen lazítani kell.

Első ellátás-elsősegélynyújtás

11. kidolgozott tétel

Balatonon a szabad strandon egy gyerek, játék közben üvegcserépbe lép. Nagyon sír, talpából kiáll
egy sörös üveg darabja, erősen vérzik. Szülei korholják a gyereket, hogy miért mászkál mezítláb. A
strandon nincs ügyelet! Mit tesz Ön? Tájékoztassa a gyereket a vizsgálat/elsősegély nyújtás
menetéről, a szülőket a teendőkről, a várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által
tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

Sebzésnek nevezzük a bőr, vagy nyálkahártya, illetve az ezek alatt levő szövetek
folytonosságának megszakadását mechanikus, kémiai, hő, sugárzás, illetve elektromos behatásra.

Vérzés akkor keletkezik, ha a keringő vér az érpályát elhagyja. Oka az érfal be vagy átszakadása.
Az ér felépítésétől és funkciójától függően a vérzés lehet artériás, vénás és capillaris jellegű

Teendők: elsősegély célja a másodlagos fertőzés megakadályozása és a vérzés csillapítása.

A seb környékét meg kell tisztítanunk, biztosan fertőzött sebeknél amennyire lehetséges magát a
sebet is. (A tisztítás mindig a sebtől elirányuló mozdulatokkal történjen.)

A seb környékét le kell jódozni és steril fedőkötést alkalmazni. Vattát a sebre tenni vagy
sebhintőport a sebbe szórni tilos! Kézsérüléseknél célszerű mindig levenni a beteg gyűrűit, vagy
karóráját, mert a végtag beduzzadása után ezek már nem távolíthatók el. Amennyiben a seb
ellátásához ruhadarab eltávolítása válik szükségessé, úgy a beteget mindig az ép oldal felől kell
vetkőztetni. KÖRBETAMPONÁLVA KELL BEKÖTÖZNI!

Capillaris vérzés és ellátása: hajszálér sérülésekor vérzés alig van, a vér élénkpiros,
gyöngyöző. Ellátása sebellátás, steril fedőkötés.

Vénás vérzés és ellátása: Véna vagy visszér sérülésekor a véna nagyságától függően többé-
kevésbé bőséges sötétvörös a vérzés.
Ellátása: a sérült leültetése vagy lefektetése. A vérző testrész a szívtől magasabbra emeljük. Ezek
után vénás nyomókötést helyezünk fel. Sorrend: 1 steril lap 2 „buci” 3 pólyamenetekkel rögzítés.

Artériás vérzés és ellátása: Artéria vagy verőér sérülésekor a szívműködéssel egyidejű lüktető
élénkpiros vérzés tapasztalható. Az ér lumenétől függően akár életveszélyes sérülés is lehet. /az
arteria carotis communisból 3-4 perc alatt teljesen ki lehet vérezni!!/
Ellátása: a sérült lefektetése, a vérző testrész szívtől magasabbra emelése, artériás nyomáspont
elnyomása, majd artériás nyomókötés felhelyezése. Menete:1 ”buci” a seb kitamponálására,2 steril
lap 3 megfelelően szoros pólyamenetekkel rögzítés. Ha a kötés átvérzik, akkor a kötés levétele
nélkül újabb pólyamenetek!

Artériás nyomáspont jellemzői: artéria, csontos alapon fut, a testfelszínhez közel fut, jól
tapintható
Mindig a sérülés és a szív között, a sérüléshez legközelebb eső nyomáspont keresendő.
A beavatkozás akkor jó hatásfokú, ha a vérzés jelentősen csillapodik. Az artériás vérzésnél a
sterilitás háttérbe szorítható, szükség esetén a sebbe nyúlhatunk vérzéscsillapítás céljából.
FERTŐZÉSVESZÉLY AZ ELLÁTÓRA NÉZVE!à gumikesztyű!

Artériás és vénás nyomókötés felhelyezése után a perifériás pulzust mindig ellenőrizni kell az
érintett végtagon! Ha nem tapintható akkor a kötésen lazítani kell.

Első ellátás-elsősegélynyújtás
12. kidolgozott tétel

Télen kirándulás közben társa megcsúszik, elesik, a bal karja sérül. Csuklója deformált, fájdalmas,
nem tud fogni a kezével, az egész karja zsibbad. Mit tesz Ön?
Tájékoztassa a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, a társait a teendőkről, a várható
eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

Rándulás (distorzió): az ízületi tok megnyúlik, esetleg elszakad. Duzzadt, fáj, mozgatásra
fájdalom, korlátozott mozgathatóság.

Ficam (luxatio): ízületet alkotó csontvégek közül az egyik teljesen és tartósan elmozdul
anatómiai helyzetéből. Az ízület deformált, duzzadt, kóros alakváltozás, fájdalom. A talált
helyzetben kell rögzíteni!

A törés (fractura) a csontszövet folytonosságának megszakadása mechanikus erő hatására.
Tünetei: fájdalom, duzzanat, csontrecsegés (lehetőleg ne provokáljuk), kóros mozgathatóság,
Deformitás, nyílt esetén seb - törtvég látható.

Elsősegélynyújtás szintjén az ellátás szempontjából nem teszünk különbséget ficam, rándulás és
törés között, mindegyiket azonos elvek alapján látjuk el, tekintettel arra, hogy a tünetek sokszor
hasonlóak.
Törésre gyanús, ha a testrész fájdalmas, duzzadt, mozgása beszűkült, esetleg nem mozdítható.
Biztos jele a törésnek, amennyiben a testrész deformált, illetve ha olyan nyílt törés esetén, ahol
látszik a törtvég.

Nyílt törés esetén a sérülést a sebellátásnak megfelelően lássuk el.
Kérjük meg a sérültet, hogy ne mozgassa az adott végtagot.
Ültessük, vagy fektessük le a sérültet.
Maximum 20 percig rakhatunk hűtő borogatást, de a jég a bőrrel nem érintkezhet.
Húzzunk gumikesztyűt, fertőtlenítsük, majd helyezzünk rá óvatosan fedőkötést.
A fertőtlenítés a nyílt töréseknél különösen fontos, mert az esetek jelentős részében néhány napon
belül csonthártyagyulladás következhet be. Ezt követően rögzítsük a végtagot. A tört csont két
szomszédos ízületét is rögzíteni kell!
Alkartörés: csak akkor használjuk ezt a kifejezést, ha a két alkarcsont együtt törik.

A kéz sérülései

Kéztőcsontok törése: a törés klasszikus tünetei észlelhetők. Mivel a kéztőcsontok feszes
ízületben kapcsolódnak egymáshoz, így mozgáskorlátozottság csak a csuklóízületre lokalizálódik.

Kézközépcsontok törése: a csontsérülés klasszikus tünetei észlelhetők.
Ellátás: rögzítés, fájdalomcsillapítás. (a rögzítés mindig túlérjen a szomszédos ízületeken és az
alkar dorsalis felszínére, kerüljön)

Ujjperccsontok törése: a tünetek klasszikusak. Ellátásnál tilos az ujjat nyújtott helyzetben
rögzíteni. Az ujjak élettani helyzete a következő: a kisujj behajlítva a legközelebb kerül a
tenyérhez, majd a többi ujj szintén behajlítva de egyre távolodva a tenyértől.

A törést egyértelműen csak röntgenvizsgálattal lehet kimutatni. A röntgenfelvétel nemcsak a törés
tényét igazolja, hanem megmutatja annak jellegét, a törtvégek helyzetét, azok elmozdulását, az
elmozdulás nagyságát is.

Felső végtag: A végtagsérülések a leggyakoribb sportbalesetek, de a háztartásokban, idős
embereknél sem ritkák.

Ujj, csukló, alkar, felkar és kulcscsont sérülése esetén a sérült végtag rögzítésére
legszerencsésebb a háromszögletű kendő.

Az ellátás lépései a következők:

Kérjük meg a sérültet, hogy óvatosan hajlítsa be könyökét (feltéve, ha nem könyöksérülése van)
úgy, hogy alkarja a mellkasa elé kerüljön.

Rögzítsük alkarját úgy, hogy csuklója kissé följebb legyen, mint a könyöke, azaz alkarja ne
vízszintes, hanem enyhén ferde pozícióban legyen.

Ha a sérültnek úgy kényelmesebb alkarja és mellkasa közé tehetünk összehajtott ruhadarabot.

Amit a töréseknél NE csináljunk:

 ne mozgassuk megfelelő odafigyelés nélkül;
 ne próbáljuk kiegyenesíteni, visszailleszteni;
 ne rögzítsük túl szorosan a végtagsínhez.

Első ellátás-elsősegélynyújtás

13. kidolgozott tétel

Autópályán több gépkocsi összeütközik. Ön ér elsőnek a helyszínre, több sérült van. Az egyik
kocsiban egy idős néni ül, a feje vérzik, a másik kocsiból kiszálló sofőr a nyakát fájlalja. Az út
közepén eszméletlenül fekszik egy férfi - valószínűleg kirepült az egyik gépkocsiból. További három
vérző arcú sérültet lát az út mellett ülni. Mit tesz Ön?

Tájékoztassa a sérülteket a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, a látható sérülést nem
szenvedett utasokat a teendőkről, a várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által
tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

A sérültek száma 5, azaz tömeges balesetről beszélünk: közel azonos helyen és időben, öt, vagy
annál több személy szenved egészségkárosodást.

Sorrendben az segélynyújtó feladata:
- Gyors tájékozódás után azonnali mentőhívás.
- A mentőhívás során közölni kell:
· Mi történt?
· Hol történt?
· Hány sérült van és milyen az állapotuk?Van-e egyéb veszély?
· Szüksége-e műszaki mentés?
· A bejelentő neve és visszahívható telefonszáma
- A további balesetek elkerülésére irányuló intézkedéseket tegyünk (elakadásjelző)
- A sérülések osztályozása tömeges baleset esetén:
§ -életveszélyes állapot: eszméletlen, erős vérzése van, sokkos, harmad-, negyedfokú égés
§ -súlyos állapot: vérző, súlyos törése van, zavart tudatú, nagy területű égés
§ -klinikai fenyegető halál állapota
§ -könnyű sérültek: horzsolások, zúzódások
§ -halottak: kegyeletre figyelni, letakarni

- A sérültek ellátás a következő sorrendben:
· Elsőként az eszméletlen betegnél kell a légutakat biztosítani stabil oldalt fektetéssel.
· Majd a vérző betegnél sebellátás után steril kötést helyezünk fel.
· A nyakfájdalomról panaszkodó beteget nyugalomba helyezzük és rögzítjük a nyaki gerincet
· Ezek után az arcsérültek ellátás következik

Tömeges eseményeknél alapvető fontosságú, hogy ne ragadjunk le az elsőnek megtalált, vagy a
leghangosabban kiabáló sérültnél, mert számos információt nem tudunk megszerezni.

Kárhely felmérése: Mi történt, történhetett? Milyen jellegű az esemény? Mennyire veszélyes a
helyszín? Várható-e újabb baleset? Hol történt az esemény? Hány sérült lehet?
Milyen jellegűek a sérülések (égések, zúzódások, eszméletvesztés stb.)? Milyen műszaki segítségre
lehet szükség?

El lehet-e kezdeni a helyszínen az ellátást, vagy ki kell menekíteni a sérülteket

Újraélesztés nem kezdhető addig, amíg életveszélyes és súlyos sérült ellátása zajlik és
az aránytalanság még fennáll.

Első ellátás-elsősegélynyújtás
14. kidolgozott tétel

A szomszéd gyerek megfázott, és édesanyja kamillát inhaláltatott négy éves kisfiával. A gyerek
nehezen tűrte a forró gőzt, magára rántotta a forró vízzel telt lábost. Mindkét combja megégett,
felhólyagosodott, néhány bulla kifakadt. A gyermek nagyon sír, az anyuka Önhöz fordul
segítségért.
Mit tesz Ön? Tájékoztassa a gyereket az elsősegély nyújtás menetéről, a hozzátartozót a
teendőkről, a várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által
végzett ellátásról!

Bár a forró folyadékok általában a bőr felső rétegeit károsítják, a forrázás is okozhat mély égési
sérülést. Az égés foka a forró tárgyak esetében az azokkal való érintkezés időtartamától és a
tárgy hőmérsékletétől függ. Azégés súlyossága függ az égés mélységétől, az égett felület
nagyságától, a sérült életkorától, a sérült általános állapotától, az első ellátó helyes terápiájától. A
folyadékháztartás labilitása miatt veszélyeztetett életkorúak az újszülöttek, csecsemők, gyerekek
valamint az öregek.

Égési sérülések kezelése

I. foknál a bőr legfelső rétege károsodik, kissé duzzadt, vörös, a beteg fájdalomról panaszkodik.
Pár nap alatt spontán gyógyul hámlás kíséretében, nyom nélkül.

II. foknál az érfalak károsodnak, vérplazma lép ki az erekből, ami a bőr hámrétegét felemeli, így
hólyagok keletkeznek. A hólyagok maguktól megrepedhetnek, a felület igen érzékeny.

III. foknál magas hőfokon, hosszabb idő alatt a bőr teljes vastagságában elhal, a szövetek mély
és kiterjedt elhalása jön létre. Hetek múlva, erős hegesedéssel gyógyul. Mindig
IV. foknál: elszenesedés, gyógyulása hosszú hetekig, hónapokig tart.

Még mindig sokan használnak házi szereket (vajat, tejet, tejfölt stb.), pedig ezeket jobb, ha
elfelejtjük! Elfertőzhetik a sebet, irritálhatják a bőrt és nehezítik az égés kezelését.

A legfontosabb, hogy az égett bőrfelületet azonnal hűtsük hideg vízzel, mégpedig egészen a
fájdalom megszűnéséig. Ez akár 20-30 percbe is telhet, 18- 20 fokos vízzel. Ezzel a bőr károsodási
mechanizmusát is megállíthatjuk. Minden másodperc számít, de a hideg vizes kezelésnek még 60
perccel a baleset után is van értelme. Semmiképpen ne használjunk azonban jeget: ez túlzott
lehűléshez vezethet, és esetenként a bőrszövetek további károsodását idézi elő.

A károsodott bőrt mossuk le Betadinnal, kötözzük be steril, de nem foszló kötszerrel.

Nem szabad, hogy beleragadjon a sebbe. Használhatóak Hydrogélek (Aquagel), fájdalomcsillapítók.
A sérültet itatni kell!

Az égés súlyosságát meghatározza: A testfelület érintettségének számolásánál használhatjuk a
„9-es”szabályt, vagy azt az anatómiai tényt, hogy az ember tenyere ujjak nélkül a testfelület 1%-
a. Mindig a sérült és ne a saját tenyerünket vegyük alapul!

Gyerekeknél akkor is életveszélyes lehet az égési sérülés, ha az a testfelületnek látszólag csak
csekély hányadára terjed ki. Náluk a test arányainak eltolódása miatt már akkor is életveszély
állhat fenn, ha a testfelületnek 8, de maximum 10 százaléka sérült: mindenképpen vigyük
orvoshoz a gyermeket.

Első ellátás-elsősegélynyújtás

15. kidolgozott tétel

Idős bácsi reggel bevásárlás közben rosszul lesz. Elmondja, hogy cukorbeteg, naponta háromszor
szúrja magát inzulinnal. Ma még nem reggelizett. Bőre nyirkos, hányingere van. Az eladók már
hívtak mentőt. Mit tesz Ön? Tájékoztassa a beteget a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, az
eladókat a teendőkről, a várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill.
az Ön által végzett ellátásról!

A tünetek oka: Hypoglicaemia (a vércukorszint csökkenése (2,2 mmol/l alá).

Tünetek:

 Gyorsan alakul ki.
 Fejfájás, szédülés, álmosság.
 Zavart tudat (a beteg részeg benyomását kelti).
 Sápadt, verejtékes bőr.
 Emelkedett vérnyomás, szapora pulzus.
 Eszméletlenség, esetleg epilepsziás görcsrohamok.

Kezelése:

 Amíg a beteg nyelni tud, cukros víz itatása, vagy cukor tartalmú anyag megitatatása
 Ha a beteg eszméletlen, stabil oldalfektetés (a szakember cukros infúziót alkalmaz).
 Orvos értesítése

I. típusban inzulinpótlásra szorul a beteg egész életében. Ekkor mesterséges úton, injekció
formájában pótolják a hasnyálmirigy működési zavara következtében létrejövő hormonhiányt. Ha
ezt nem tennék, az anyagcsere-folyamatok romlanak, ezáltal a különböző szervek működése
elégtelenné válik.

Oka legtöbbször az inzulin túladagolása, illetve az étkezés elmaradása, rendszertelensége.
"Gyakorló" cukorbetegek ezért hordanak maguknál valamilyen cukrot (kockacukor, szőlőcukor
formájában), hogy kezdődő rosszullét esetén pótolni tudják az elmaradt vagy a megkésett
étkezést.

Az ilyen beteget gyakran tekintik részegnek, elmezavartnak, epilepsziásnak, agyvérzettnek.
Az elsősegélynyújtó feladata kettős. Mire a mentő, ügyelet, házorvos kiérkezik, a betegek egy
része - a folyamat gyors lezajlása miatt - már nincs olyan állapotban, hogy információt lehessen
nyerni tőlük. Egyrészt tehát gyakran előfordul, hogy a segélynyújtó még tud kommunikálni a
beteggel, aki elmondja, hogy "cukros vagyok", és ezt az információt tovább tudja adni a kiérkező
szaksegítségnek.

Másrészt nagyon fontos a megfelelő ellátás. A cukorbeteget állapotának megfelelően kell ellátni.
Ha már eszméletlen, akkor a közvetlen életveszélyt, jelentő fulladásveszélyt kell felismerni és
elhárítani. Ennek kivitelezése megegyezik bármely eszméletlen beteg ellátásával, megoldást jelent
a stabil oldalfektetés.

Kórházi kezelés és kórházba történő beszállítás, alacsony vércukorszint miatt bekövetkezett
rosszullét esetén, akkor merül fel, ha: a beteg állapota nem, vagy csak kismértékben javul; nem
tisztul fel a tudata teljes mértékben, gyakran bekövetkezett hasonló rosszullét.

Első ellátás-elsősegélynyújtás

16. kidolgozott tétel

Középkorú férfi munkatársa arról panaszkodik, hogy egy órája nagyon fáj a háta, zsibbad a bal
karja, gombócot érez a torkában. Nagyon gyengének érzi magát. Mintha rendetlenül verne a szíve.
Már mérte a vérnyomását, de az rendben van: 120/90 Hgmm. Arca sápadt, izzad.

Mit tesz Ön? Mit kérdez a betegtől? Tájékoztassa a beteget a vizsgálat/elsősegély nyújtás
menetéről, a főnökét a teendőkről, a várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által
tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

A szívinfarktus jelentkezhet hirtelen, heves tünetekkel, de sokszor lassabban kezdődik, ami
bizonytalanná teszi a beteget és túl sok idő telhet el a kezelésig. Minél korábban kerül a beteg
ellátásra annál nagyobb szívizom tömeg menthető meg!

A szívinfarktus jellemző tünetei:

 Mellkasi fájdalom: a szívinfarktus legtöbbször a mellkas középső részének fájdalmával
társul, mely 15-30 percig is eltarthat. Nyomásérzet, szorító fájdalom formájában
jelentkezhet.

 Kisugárzó fájdalmak: fájdalom, zsibbadás jelentkezhet a bal vagy mindkét karban, a
hátban. A fájdalom kisugározhat a nyakba, az állkapocsba vagy a felhasba.

 Légszomj: a fájdalommal együtt vagy anélkül is jelentkezhet levegő hiány, fulladásérzet.

Szívinfarktus esetén a szív izomzata oxigénhiány következtében sérül meg vagy hal el amiatt, hogy
a szív izmaihoz vért (és ez által oxigént) szállító érbe jutott vérrög megakadályozza a szív
vérellátását.

Általában a szívizomzat egy része el is pusztul. Minél nagyobb mértékben pusztul el a szívizom,
annál valószínűbb a tartós rokkantság vagy halál. Ha csak kismértékben pusztul el a szívizom, jók
az infarktus utáni túlélés és normális élet esélyei.

A szívinfarktus kezelése elsősegély-nyújtással kezdődik.

 Legyen a beteg nyugodt körülmények között, üljön le, pihenjen.
 Ne mozgassák az illetőt, ne hagyják, hogy bármilyen módon megerőltesse magát. A

testmozgás csak fokozza a pulzusszámot, ami fokozza a szív munkájához szükséges oxigén
mennyiségét.
 Tudja meg, hogy van-e az illetőnek szívgyógyszere. Ha van, például nitroglicerin tablettája,
segítsen bevenni azt. Ha a mellkasi fájdalom nem enyhül a nitroglicerin bevételét követő 3
percen belül, valakinek hívni kell a mentőket.

Hívja a mentőket és kezdje el a beteget újraéleszteni (végezzen teljes újraélesztést (CPR)), ha a
beteg eszméletlen, vagy nem reagál.

A szívinfarktus azonnali kórházi kezelést igényel. A koszorúérben képződött vérrögöket, feloldó
gyógyszereket gyorsan, szájon át vagy intravénásan adják. A szívritmust figyelemmel kísérik, és a
potenciálisan veszélyes ritmuszavarokat azonnal kezelik

Első ellátás-elsősegélynyújtás

17. kidolgozott tétel

Tavaszi kertrendezés közben szomszédjának hirtelen megfájdult a dereka. Nem tud kiegyenesedni.
A lapátjára támaszkodva Önnek kiabál át a kerítésen keresztül, segítséget kér. Elmondja, hogy
zsibbad a bal lába, nagyon fáj középen a dereka. Ön megfogja a pulzusát 110/min frekvenciát mér.

Mit tesz Ön? Tájékoztassa a beteget a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, a hozzátartozót a
teendőkről, a várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által
végzett ellátásról!

Akut lumbágó

Oka: túlerőltetés, hűlés, fertőzés, a gerinc kisízületének synovialis hártyájának becsípődése rossz
mozdulat után

Tünetei:

 A paravertebralis izomzat mindkét oldalon, vagy csak az egyik oldalon megjelenő
duzzanata,

 Fájdalom, amely a kiváltó októl függően az alsó végtagba is sugározhat
A tünetek gyakran hirtelen, rossz mozdulat hatására következnek.

Kezelése: Elsősegélynyújtói gyakorlatban nyugalomba helyezés és orvos esetleg mentő értesítése
a feladat.

Lumbágó esetén tulajdonképpen az ágyéki csigolyák közvetlen közelében levő izmok keményednek
meg. Az azt követően fellépő heves fájdalmak a lábakig is kisugározhatnak, sőt akár bénulásos
tüneteket is előhívhatnak. A z időset és fiatalt, férfit és nőt egyaránt eltalálhat, többnyire hirtelen
mozdulatok, meggondolatlan lehajlás vagy terhek helytelen emelése következtében.

Elsősegélyként ajánlott a gerincoszlop gyors tehermentesítése, hogy mielőbb oldódjék a görcs.
Feküdjenek (lassan és óvatosan) a hátukra, majd próbálják meg a lábaikat felpolcolni, tegyék
például egy sámlira vagy egy párnára, közben enyhén hajlítsák be a térdüket. Ez legalábbis egy
kicsit elviselhetőbbé teszi a fájdalmakat.
A meleg mindig jól bevált eszköz. Dörzsöljék be a fájós területet borsmentaolajjal vagy teafaolajjal,
mindkettő gyors enyhülést hoz

A porckorongsérv - vagy ahogy a köznyelvben jobban ismert: gerincsérv - akadályozhatja a
hólyag- és bélműködést is, ezért sürgős orvosi beavatkozásra lehet szükség.

Ha a derékfájás tünetei súlyosbodnak (pl. a fájdalom, lesugárzik az alsó végtagba, zsibbadás,
érzékelési zavar, reflexeltérés jelentkezik, vagy izomműködési zavarok lépnek fel), felmerülhet a
porckorong sérülés, azaz a porckorongsérv gyanúja.

Első ellátás-elsősegélynyújtás

18. kidolgozott tétel

A szomszéd kutyája megharapta a gazdáját. A beteg felesége Önhöz fordul segítségért, nagyon
meg van ijedve. A sérült alkarján láthatók a kutya fogazatának nyomai. A sebből szivárog a vér,
nagyon fáj. A kutya be van oltva veszettség ellen. Kérik, hogy vigye be Őket gépkocsijával az
ügyeletre.

Mit tesz Ön? Tájékoztassa a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, a hozzátartozót a
teendőkről, a várható eseményekről, az orvost az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett
ellátásról!

Sebzésnek nevezzük a bőr, vagy nyálkahártya, illetve az ezek alatt levő szövetek
folytonosságának megszakadását mechanikus, kémiai, hő, sugárzás, illetve elektromos behatásra

A harapott sebekre jellemző a nagy fájdalom és a potenciálisan nagy fertőzésveszély.

Az oltási könyv nem bizonyító a veszettségre nézve. Fontos az állatorvos értesítése, aki az állatot
megvizsgálja és hét napra karanténba helyezi.

A beteg ellátása:

 a beteg leültetése, védőkesztyű felvétele
 a seb környékének megtisztítása, illetve fertőtlenítőszer kerüljön a sebbe is, mert az

emberi vagy állati nyál rendkívül nagy mennyiségben tartalmaz, baktériumokat
 fertőtlenítés
 steril fedőkötés (capillaris vérzés)
 sérült végtag nyugalomba helyezése, felpolcolása
 Ezek után a beteget sebésztre kell szállítani.

A harapott seb fertőtlenítése, kitisztítása során ezért érdemes a fenti tényeket is figyelembe
venni, és a sebet a jódtartalmú fertőtlenítőszer mellett hidrogén-peroxid oldattal is kimosni. A
felpezsgő oxigénbuborékok nemcsak mechanikusan tisztítják a sebet, de erős oxidációs képességük
révén különösen hatékonyak a kórokozókkal szemben.

A harapott sebek elsődleges ellátása során szükség lehet vérzéscsillapításra. A kapilláris
vérzések perceken belül elállnak, külön csillapításukkal általában nem kell foglalkozni. A vénás
vérzések a felhelyezett nyomókötés alatt rendszerint gyorsan megszűnnek. A nyomókötés a steril
mull-lapra helyezett gézgombócból vagy mullpólyából készíthető el, amit néhány pólyamenettel kell
rögzíteni a sérült végtaghoz, testtájékhoz. Ha a nyomókötés átvérzik, azt nem szabad eltávolítani,
célszerűbb inkább újabb gézlapokat ráhelyezni, és azokat ismételt pólyamenetekkel rögzíteni.

A kisebb verőeres vérzések nyomókötéssel szintén megszüntethetők.

Az erőteljes artériás vérzés csillapításához azokat a nyomópontokat kell megkeresni, ahol a sérült
verőér csontos alap felett fut. Itt két-három ujjunkkal kell a verőeret az alatta fekvő csonthoz
szorítani. Ekkor a vérzés azonnal megszűnik, vagy jelentősen csillapodik. A seb kötözése, a sérült
végtag nyugalomba helyezése után minden állat okozta sérülést orvosnak is meg kell mutatni.

Minden harapott sérülés esetén szükség van a tetanusz védőoltás beadására. Ugyanakkor
gondolni kell a veszettséggel történt fertőződés lehetőségére is. Fontos tudni, hogy a veszettség
ellen beoltott állat is lehet fertőzött, éppen ezért szükséges, hogy a sérülést okozó kedvencünket
vizsgálja és figyelje meg állatorvos. Ha az állat nem ismert, elszökött, nem befogható, akkor
komolyan szóba jön a sérült beoltása veszettség elleni védőoltásokkal.

Első ellátás-elsősegélynyújtás

19. kidolgozott tétel

Kirándulás közben egyik társa lábát megcsípte egy darázs. Hirtelen bedagadt a seb körül, és
látható a kitüremkedő fullánk is. A beteg nagyon meg van ijedve, nehezen kap levegőt. Testén
apró kiütések jelentek meg, melyek egyre jobban viszketnek. Mit tesz Ön? Mit kérdez a betegtől?

Tájékoztassa a beteget a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, társait a teendőkről, a várható
eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

Helyi tünetek:

 Duzzanat
 Fájdalom, égő érzés
 Méhcsípés esetén látható a bőrből kiálló fullánk
 Hólyagképződés
 Meleg tapintat, pontszerű szúrásnyom

Általános tünetek:

 Allergiás tünetek

Allergiás reakció: A szervezet méreganyaggal szembeni túlérzékenysége következtében jön létre.
A következő megnyilvánulási formái különíthetőek el:

 A bőrön viszkető, csalán göbszerű kiütések (urticaria)
 Értágulat következtében vérnyomásesés, shockos állapot
 Hasi görcs
 Gégevizenyő, fulladás
 Hörgi asthmás roham (asthma bronhiale)

Méh és darázscsípés esetén:

 A fullánk eltávolítása, kartonlappal vagy telefonkártyával kell lesodorni. Csipesszel ne
fogjuk meg, mert mérget préselhetünk ki.

 A csípés helyén jegelés, az érintett végtagot felpolcolni.
 Allergiás reakció esetén azonnali orvos hívás, vagy mentők értesítése, adjuk minél

hamarabb kalciumot

Nyugtassuk meg a sérültet, ha a fullánk látszik, távolítsuk el, de ügyeljünk arra, hogy a
méregmirigyet ne nyomjuk meg. Célszerű a csípés, harapás helyét fertőtleníteni, majd jeges vagy
hideg borogatást helyezni rá. Kövessük figyelemmel a sérült állapotát (keringés, légzés), szükség
esetén hívjunk orvosi segítséget. A darazsak és hangyák csípése savas kémhatású, ezeket
szódabikarbónával, ammónia-oldattal vagy szappanos vízzel semlegesíthetjük. A méhek csípése
lúgos kémhatású, ezt ecettel lehet semlegesíteni.

Allergiás reakciók: akár az egész szervezetet érintő súlyos allergiás folyamat, ún.
anafilaxiás sokk alakulhat ki.

Amennyiben allergiás reakció indul, akkor nagyobb területen, akár testszerte viszketés, urticaria
(csalánkiütés), bőrpír jelenik meg, melyhez gyengeség, émelygés, hányás társulhat. Súlyos
állapotot jelez, ha vérnyomásesés, szapora pulzus, hörgőgörcs miatti nehézlégzés észlelhető.
Nagyfokú reakció vagy túlérzékenység esetén a beteg igen gyorsan életveszélyes állapotba
kerülhet, ekkor sokktüneteket, légzés-, keringésmegállást észlelhetünk.

Első ellátás-elsősegélynyújtás
20. kidolgozott tétel

Ön előtt a zebrán egy gépkocsi gyalogost gázol. A beteg fejét és lábszárát ütötte meg. A baleset
után a sérült egy rövid ideig eszméletlenül feküdt, majd fokozatosan magához tért. Nem emlékszik
a történtekre. Lábszárán, fején zúzódás nyomai láthatók. Mit tesz Ön? Mit kérdez a sérülttől?
Tájékoztassa a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, a gépkocsi sofőrjét a teendőkről,
a várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett
ellátásról!

A fő sérülés az agyrázkódás: Agyrázódás esetén az agyállomány összerázódik
Tünetei közül a rövid tartamú eszméletvesztés és az amnézia fontos, de számos járulékos tünet is
kísérheti /fejfájás, hányinger, szédülés, látászavar/.

A lábszár sérülései
Szárkapocscsont törés: az érintett régióban enyhe fájdalom nyomásérzékenység jelentkezik.
A beteg lábra tud állni.
Sípcsont törés

Teendők:
 A beteget megszólítom, megkérdezem, hogy érzi magát.
 Egyéb sérülés keresése
 A sérült fektetése a fej és váll enyhe megemelésével
 A sérült lábszár nyugalomba helyezése, két oldalról történő megtámasztása
 Mentő és rendőrség értesítése

A fej szervezetünk egyik legérzékenyebb pontja, itt vannak idegrendszerünk központi részei,
érzékszerveink többsége. A fejsérüléseket több csoportra oszthatjuk aszerint, hogy látható vagy
nem látható vérzés, illetve töréssel jár-e.

Ellenőrizzük a fejsérült tudatállapotát!

A fejsérülések legtöbbje a kezdeti erős vérzés miatt külsőleg is ijesztő látványt nyújt. További
aggodalomra ad okot, ha ehhez zavart tudat vagy eszméletlenség társul.
A sérültek ellátásánál legfontosabb a tudatállapot felmérése, csak ezt követi a látható sérülések
kezelése. A fejtraumák egy részénél semmilyen külső elváltozás nem figyelhető meg, a sérült lehet
teljesen éber vagy eszméletlen, illetve a kettő közötti állapotban van.

Tájékoztatom, hogy megvizsgálom. Végigtapintom csontjait, különös figyelemmel a nyaki gerincre.
Láthatóan koponyasérülése is van, ami lehet: törés, repedés, lágyrész sérülés, arckoponya, illetve
agykoponya sérülés.

Ezek után zúzódásos sérüléseit ellátom, a következőképpen: steril kötést teszek a sebekre.
Betakarom, ezáltal biztonságérzetet nyújtok neki, és védem a bámészkodó tömegtől is.
A beteget folyamatos megfigyelés alatt tartom az eszméletvesztéses állapota miatt.

Közben a balesetet okozó gépkocsivezetőt megkérem, hogy a helyszínt hagyja az eredeti
állapotban a mentők és a rendőrség megérkezéséig. Esetlegesen bevonhatom az elsősegélynyújtás
menetébe is, hogy eltereljem a figyelmét, ezzel kicsit őt is megnyugtatom, mivel feladatot kap.
Miután a mentők megérkeznek, tájékoztatom őket az általam tapasztaltakról, és az elvégzett
elsősegélynyújtás menetéről.

Első ellátás-elsősegélynyújtás
21. kidolgozott tétel

A játszótéren a barátai futballoznak. Ön a szurkolók között nézi a játékot. Egy szerelés kapcsán az
egyik játékos elesik, majd rögvest felkel, de nagyon fájlalja a jobb karját. A sérült végtagját nem
tudja megemelni, mintha egy kicsit rövidebb is lenne. Egyéb sérülése nincs.
Mit tesz Ön? Mit kérdez a sérülttől? Tájékoztassa a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás
menetéről, az edzőt a teendőkről, a várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által
tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

A törés (fractura) a csontszövet folytonosságának megszakadása mechanikus erő hatására.
Tünetei: fájdalom, duzzanat, csontrecsegés (lehetőleg ne provokáljuk), kóros mozgathatóság,
deformitás, nyílt esetén seb - törtvég látható

Ha a csontvégek úgy mozdulnak el, hogy a törött csont vége átszúrja a bőrt, akkor nyílt,
egyébként zárt törésről van szó

Felkarcsonttörés: törhet a fej az anatómiai nyak a sebészi nyak a test, valamint a csont distalis
vége. Ez utóbbi már könyökízület sérülést is jelenthet.

A törést egyértelműen csak röntgenvizsgálattal lehet kimutatni. A röntgenfelvétel nemcsak a
törés tényét igazolja, hanem megmutatja annak jellegét, a törtvégek helyzetét, azok elmozdulását,
az elmozdulás nagyságát is.

Ellátása:

 A sérült testrészről mindent eltávolítunk
 Desault kötéssel vagy kettő háromszögletű kendővel rögzítjük a végtagok.
 Mentőt hívunk

Elsősegélynyújtás szintjén az ellátás szempontjából nem teszünk különbséget ficam, rándulás és
törés között, mindegyiket azonos elvek alapján látjuk el, tekintettel arra, hogy a tünetek sokszor
hasonlóak.
Törésre gyanús, ha a testrész fájdalmas, duzzadt, mozgása beszűkült, esetleg nem mozdítható.
Biztos jele a törésnek, amennyiben a testrész deformált, illetve ha olyan nyílt törés esetén, ahol
látszik a törtvég. Nyílt törés esetén a sérülést a sebellátásnak megfelelően lássuk el. Húzzunk
gumikesztyűt, fertőtlenítsük, majd helyezzünk rá óvatosan fedőkötést.

A fertőtlenítés a nyílt töréseknél különösen fontos, mert az esetek jelentős részében néhány napon
belül csonthártyagyulladás következhet be. Ezt követően rögzítsük a végtagot az alábbiak szerint.
A végtagsérülések a leggyakoribb sportbalesetek, de a háztartásokban, idős embereknél sem
ritkák.
Ujj, csukló, alkar, felkar és kulcscsont sérülése esetén a sérült végtag rögzítésére
legszerencsésebb a háromszögletű kendő.

Az ellátás lépései a következők:

Kérjük meg a sérültet, hogy óvatosan hajlítsa be könyökét (feltéve, ha nem könyöksérülése van)
úgy, hogy alkarja a mellkasa elé kerüljön.

Rögzítsük alkarját úgy, hogy csuklója kissé följebb legyen, mint a könyöke, azaz alkarja ne
vízszintes, hanem enyhén ferde pozícióban legyen.

Ha a sérültnek úgy kényelmesebb alkarja és mellkasa közé tehetünk összehajtott ruhadarabot.

Törés esetén a két szomszédos ízületet rögzíteni kell!

A sérült kimentésére, mobilizálására szolgál a gerinchordágy. Ez egy könnyen használható, állítható
fém keret, a mentősök hozzák magukkal.

Első ellátás-elsősegélynyújtás

22. kidolgozott tétel

Vacsoraidőben a szomszédja csönget be Önökhöz, segítséget kér. Az egész családja rosszul érzi
magát. Hányingerük van, szédülnek és többször volt hasmenésük. „Valószínűleg nem volt friss a
gombapörkölt, amit a rokonoktól kaptak” – panaszolja. Ő nem evett belőle. Nagyon aggódik, mert
a nagymama igen gyenge és Ő van a legrosszabbul. Mit tesz Ön?

Mit kérdez a betegektől, ill. a hozzátartozótól? Tájékoztassa a hozzátartozót a teendőkről várható
eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

A tünetek hátterében ételmérgezés vagy gombamérgezés áll.

Fontos tájékozódni arról, hogy előzőleg ettek e mások az ételből, hiszen ha igen és nem lettek
rosszul, akkor feltehetőleg ételmérgezés okozza a rosszullétet.

Ételmérgezést baktériumokkal fertőzött, vagy romlott étel okozhat

A tünetek - hányás, fejfájás, hasi görcsök, hasmenés, láz, hidegrázás - viszonylag gyorsan, pár
óra alatt kialakulnak. A betegnek ágynyugalomra, bő folyadékfogyasztásra van szüksége. Ha nem
enyhülnek a panaszok, érdemes kihívni a háziorvost.

Teendők:

 Mentőt hívunk
 A méreganyag eltávolítására –gomba és ételmérgezés esetén is–hánytatást kell langyos

vízzel végezni.
 A méreg megkötésére orvosi szenes oldatot itatatunk a beteggel.
 Ételmaradékot rakunk el laboratóriumi vizsgálatra

Gombamérgezés, mérgező növények

Gombamérgezés vagy egyéb mérgező növény miatti mérgezés gyanúja esetén a tünetek az
elfogyasztott fajtától függően különböznek.

A beteget haladéktalanul kórházba kell szállítani, ha a gombás étel fogyasztását követően a
következő tüneteket észleljük: verejtékezés, nyál-és orrfolyás, hányás, hasmenés, hasi görcsök,
izomgörcsök, esetleg hallucinációk, nyugtalanság, vérnyomásesés, ájulás.

A gyilkosgalóca-mérgezésnél a fogyasztást követően 8-28 óra múlva kezdenek
megnyilvánulni a kezdeti tünetek: a csillapíthatatlan hányás, hasmenés (vízszerű széklet), ami
életveszélyes kiszáradáshoz, izomgörcsökhöz vezethet.

A diagnózist segíti annak ismerete, hogy pontosan mennyi idő telt el az étel elfogyasztása
óta: a rövid (1-2 órás) lappangási idő könnyű gombamérgezésre utal, a hosszú lappangási idő (12-
24 óra) viszont az életveszélyes gombamérgezésekre jellemző.

A gyilkos galóca mérgezés esetében hánytatás vagy hashajtó csak akkor alkalmazható, ha az
általános tünetek még nem alakultak ki. A beteg nagyfokú szomjúságról panaszkodik, de állapotát
a folyadékbevitel rontja, ezért meg kell akadályozni, hogy igyon.
Galócamérgezés esetében is indokolt gyomrot mosni, még akkor is, ha a tünetek jelentkezésekor
a toxin már felszívódott, mivel egyrészt így eltávolítható a gyomorredőkben megbúvó méreganyag,
másrészt a toxin az epével kiválasztódva ismét a gyomorba kerülhetne.
A gyilkos galócával mérgezett beteg, ha nagyon kis mennyiséget evett, szerencsés esetben 24-48
órán belül megmenthető. A legtöbb mérges gomba súlyos tüneteket okoz ugyan, de többnyire nem
halálos kimenetelű a mérgezésük. A galócafélék, illetve esetenként a susulykafélék azonban halált

is okozhatnak.
Gombamérgezések
• Rövid lappangási idejű mérgezések
– Muscarin típusú mérgezések
– Muscaridin típusú mérgezések
– Gastrointestinalis típusú mérgezések
• Hosszú lappangási idejű mérgezések
– Phalloid típusú mérgezések
– Helvella típusú mérgezések

Muscarin típusú mérgezések
• Susulykafélék
• 15-60 perces lappangási idő
• Szűk pupillák, verejtékezés, nyálfolyás, orrfolyás, hányinger, hányás, hasi görcsök, nagy
elektrolitvesztés, görcsök
• Gyomormosás, aktív szén, Atropin, infúzió
• Párducgalóca, légyölő galóca
• 1-2 órás lappangási idő
• Vörös, száraz, meleg bőr, nyálkahártyák, tachycardia, nyugtalanság, hallucinációk
• Gyomormosás, aktív szén, hashajtó, Prostigmin, Seduxen

Gastrointestinalis típusú mérgezések

• Pl. világító tölcsérgomba, farkas tinorú
• 1-2 órás lappangás
• Hányás, hasmenés, hasi görcsök, fejfájás
• Gyomormosás, aktív szén,

Phalloid típusú mérgezések
• Gyilkos galóca és változatai
• 5-24 órás lappangási idő
• I. stádium: masszív hányás, hasmenés, rizslé szerű széklet, izomgyengeség, izomgörcsök,
súlyos exsiccosis, elektrolit- zavarok, keringés összeomlása
• II: stádium: ha túlélte az első stádiumot 1-2 napos jólét után májkárosodás, máj- és
veseelégtelenség
• Gyomormosás, aktív szén, hashajtó (az eltelt időtől függően), infúzió, Atropin, Calcimusc,
glükóz inf.,steroid, Legalon

PER OS FOLYADÉKBEVITEL A BETEG ÁLLAPOTÁT RONTJA!

Ételmérgezések
• 8-12 órás lappangási idő (salmonella)
• 1-5 óra (egyéb baktériumok)
• Gastralgiás, gastritises, gastroenteritises, enteritises típus
• Ételmérgezés / CO mérgezés?

Ellátás
• Infúzió, lázcsillapítás, aktív szén adása, diéta
• Elektrolitok pótlása

Első ellátás-elsősegélynyújtás
22. kidolgozott tétel

Vacsoraidőben a szomszédja csönget be Önökhöz, segítséget kér. Az egész családja rosszul érzi
magát. Hányingerük van, szédülnek és többször volt hasmenésük. „Valószínűleg nem volt friss a
gombapörkölt, amit a rokonoktól kaptak” – panaszolja. Ő nem evett belőle. Nagyon aggódik, mert
a nagymama igen gyenge és Ő van a legrosszabbul. Mit tesz Ön?

Mit kérdez a betegektől, ill. a hozzátartozótól? Tájékoztassa a hozzátartozót a teendőkről várható
eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

A tünetek hátterében ételmérgezés vagy gombamérgezés áll.

Fontos tájékozódni arról, hogy előzőleg ettek e mások az ételből, hiszen ha igen és nem lettek
rosszul, akkor feltehetőleg ételmérgezés okozza a rosszullétet.

Ételmérgezést baktériumokkal fertőzött, vagy romlott étel okozhat

A tünetek - hányás, fejfájás, hasi görcsök, hasmenés, láz, hidegrázás - viszonylag gyorsan, pár
óra alatt kialakulnak. A betegnek ágynyugalomra, bő folyadékfogyasztásra van szüksége. Ha nem
enyhülnek a panaszok, érdemes kihívni a háziorvost.

Teendők:

 Mentőt hívunk
 A méreganyag eltávolítására –gomba és ételmérgezés esetén is–hánytatást kell langyos

vízzel végezni.
 A méreg megkötésére orvosi szenes oldatot itatatunk a beteggel.
 Ételmaradékot rakunk el laboratóriumi vizsgálatra

Gombamérgezés, mérgező növények

Gombamérgezés vagy egyéb mérgező növény miatti mérgezés gyanúja esetén a tünetek az
elfogyasztott fajtától függően különböznek.

A beteget haladéktalanul kórházba kell szállítani, ha a gombás étel fogyasztását követően a
következő tüneteket észleljük: verejtékezés, nyál-és orrfolyás, hányás, hasmenés, hasi görcsök,
izomgörcsök, esetleg hallucinációk, nyugtalanság, vérnyomásesés, ájulás.

A gyilkosgalóca-mérgezésnél a fogyasztást követően 8-28 óra múlva kezdenek
megnyilvánulni a kezdeti tünetek: a csillapíthatatlan hányás, hasmenés (vízszerű széklet), ami
életveszélyes kiszáradáshoz, izomgörcsökhöz vezethet.

A diagnózist segíti annak ismerete, hogy pontosan mennyi idő telt el az étel elfogyasztása
óta: a rövid (1-2 órás) lappangási idő könnyű gombamérgezésre utal, a hosszú lappangási idő (12-
24 óra) viszont az életveszélyes gombamérgezésekre jellemző.

A gyilkos galóca mérgezés esetében hánytatás vagy hashajtó csak akkor alkalmazható, ha az
általános tünetek még nem alakultak ki. A beteg nagyfokú szomjúságról panaszkodik, de állapotát
a folyadékbevitel rontja, ezért meg kell akadályozni, hogy igyon.
Galócamérgezés esetében is indokolt gyomrot mosni, még akkor is, ha a tünetek jelentkezésekor
a toxin már felszívódott, mivel egyrészt így eltávolítható a gyomorredőkben megbúvó méreganyag,
másrészt a toxin az epével kiválasztódva ismét a gyomorba kerülhetne.
A gyilkos galócával mérgezett beteg, ha nagyon kis mennyiséget evett, szerencsés esetben 24-48
órán belül megmenthető. A legtöbb mérges gomba súlyos tüneteket okoz ugyan, de többnyire nem
halálos kimenetelű a mérgezésük. A galócafélék, illetve esetenként a susulykafélék azonban halált

is okozhatnak.
Gombamérgezések
• Rövid lappangási idejű mérgezések
– Muscarin típusú mérgezések
– Muscaridin típusú mérgezések
– Gastrointestinalis típusú mérgezések
• Hosszú lappangási idejű mérgezések
– Phalloid típusú mérgezések
– Helvella típusú mérgezések

Muscarin típusú mérgezések
• Susulykafélék
• 15-60 perces lappangási idő
• Szűk pupillák, verejtékezés, nyálfolyás, orrfolyás, hányinger, hányás, hasi görcsök, nagy
elektrolitvesztés, görcsök
• Gyomormosás, aktív szén, Atropin, infúzió
• Párducgalóca, légyölő galóca
• 1-2 órás lappangási idő
• Vörös, száraz, meleg bőr, nyálkahártyák, tachycardia, nyugtalanság, hallucinációk
• Gyomormosás, aktív szén, hashajtó, Prostigmin, Seduxen

Gastrointestinalis típusú mérgezések

• Pl. világító tölcsérgomba, farkas tinorú
• 1-2 órás lappangás
• Hányás, hasmenés, hasi görcsök, fejfájás
• Gyomormosás, aktív szén,

Phalloid típusú mérgezések
• Gyilkos galóca és változatai
• 5-24 órás lappangási idő
• I. stádium: masszív hányás, hasmenés, rizslé szerű széklet, izomgyengeség, izomgörcsök,
súlyos exsiccosis, elektrolit- zavarok, keringés összeomlása
• II: stádium: ha túlélte az első stádiumot 1-2 napos jólét után májkárosodás, máj- és
veseelégtelenség
• Gyomormosás, aktív szén, hashajtó (az eltelt időtől függően), infúzió, Atropin, Calcimusc,
glükóz inf.,steroid, Legalon

PER OS FOLYADÉKBEVITEL A BETEG ÁLLAPOTÁT RONTJA!

Ételmérgezések
• 8-12 órás lappangási idő (salmonella)
• 1-5 óra (egyéb baktériumok)
• Gastralgiás, gastritises, gastroenteritises, enteritises típus
• Ételmérgezés / CO mérgezés?

Ellátás
• Infúzió, lázcsillapítás, aktív szén adása, diéta
• Elektrolitok pótlása

Első ellátás-elsősegélynyújtás
23. kidolgozott tétel

Viharban csöngetnek be segítségért Önökhöz. Járókelőre esett a házuk előtt egy nagyobb faág.
Amikor behozzák az előszobába a sérültet, ömlik a fejéből a vér, homlokán kb. 4 cm-es repesztett
seb.

Mit tesz Ön? Mit kérdez a sérülttől?

Tájékoztassa a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, a hozzátartozót a teendőkről, a
várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett
ellátásról!

A fej szervezetünk egyik legérzékenyebb pontja, itt vannak idegrendszerünk központi részei,
érzékszerveink többsége. A koponyán a lágyrészek sérüléseiés ellátásuk lényegében nem
különbözik más testtáj lágyrész sérüléseitől. Gyakran előfordul nagyfokú vérzés a bő erezettség
miatt. Emiatt a sérülés súlyosabbnak látszik, mint amilyen valójában.

Repesztett seb (vulnus ruptum): csontos alapú felültre merőleges tompa tárgy

Ellátása fedőkötés, intézetben sz.e. varrat behelyezése.

 A beteg lefektetése megemelt fejrésszel
 Kikérdezés az eseményekről (eszméletvesztés volt-e, emlékszik-e mindenre, ellenőrizzük a

sérült tudatállapotát)
 Vénás vérzést észlelve nyomókötés felhelyezése (gumikesztyű felhúzása)
 Mentők értesítése

A fejsérülések legtöbbje a kezdeti erős vérzés miatt külsőleg is ijesztő látványt nyújt. További
aggodalomra ad okot, ha ehhez zavart tudat vagy eszméletlenség társul. A sérültek ellátásánál
legfontosabb a tudatállapot felmérése, csak ezt követi a látható sérülések kezelése.

A fejtraumák egy részénél semmilyen külső elváltozás nem figyelhető meg, a sérült lehet teljesen
éber vagy eszméletlen, illetve a kettő közötti állapotban van.

Eszméletlen sérültnél mielőbb gondoskodjunk a légutak biztosításáról.

Vérzéssel járó fejsérülések: A fejsérüléseket az első percekben általában erős vérzés kíséri
abban az esetben is, ha csupán felületi, koponyatöréssel nem járó sebzésről van szó.
A vérzéscsillapítás érdekében a sérült fejét mindenképp a szív felett kell tartani, ennek érdekében
legcélszerűbb a sérültet lefektetni, majd fejét kissé felemelni.

Kisebb sérülés esetén a sérült ülhet is, de a fej lógatása mindenképp kerülendő!

A fertőtlenített sebzésre mull-lapot helyezünk, majd ún. sapkakötést készítünk.

A fejsérültnek indokolt orvosi segítséget kérni.

Sapkakötés készítése

A sapkakötésnek több típusa ismeretes, itt elsőként a két pólyával készítendőt ismertetjük. Az
egyik mullpólyát 2-3-szor körbetekerjük a fej körül majd a körbetekerést, úgy folytatjuk, hogy a

másik pólya végét a körkörös kötésre merőlegesen rögzítjük. A 2. pólyával folyamatosan fedjük a
fejet úgy, hogy egyszer elől, másszor hátul fixáljuk a körkörös menettel. Szabályos kötözésnél a
kötést az első mullpólyával zárjuk úgy, hogy azt háromszor körbetekerjük, végét ragtapasszal
fixáljuk. Természetesen ennél a kötésnél sem várható el a laikus általi teljesen szakszerű kötözés,
de kivitelezése némi gyakorlást követően már igen egyszerű.
A fejet ütés érte, vizsgáljuk az agyrázkódás jeleit is! Ha a kötés átvérzett ezt sem vesszük le,
hanem újabbat helyezünk rá, ügyelve arra, hogy a sérült terület fölé nagyobb nyomást
gyakoroljunk. Indokolt lehet, ha a sérülésre néhány percig (gumikesztyűs) kézzel mull-lapot
nyomunk. A fejsérült felügyeletet igényel, így tudjuk észlelni az állapotváltozást. Erre különböző
pontrendszerek használatosak a helyszíni ellátásban.

Első ellátás-elsősegélynyújtás

23. kidolgozott tétel

Viharban csöngetnek be segítségért Önökhöz. Járókelőre esett a házuk előtt egy nagyobb faág.
Amikor behozzák az előszobába a sérültet, ömlik a fejéből a vér, homlokán kb. 4 cm-es repesztett
seb.

Mit tesz Ön? Mit kérdez a sérülttől?

Tájékoztassa a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, a hozzátartozót a teendőkről, a
várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett
ellátásról!

A fej szervezetünk egyik legérzékenyebb pontja, itt vannak idegrendszerünk központi részei,
érzékszerveink többsége. A koponyán a lágyrészek sérüléseiés ellátásuk lényegében nem
különbözik más testtáj lágyrész sérüléseitől. Gyakran előfordul nagyfokú vérzés a bő erezettség
miatt. Emiatt a sérülés súlyosabbnak látszik, mint amilyen valójában.

Repesztett seb (vulnus ruptum): csontos alapú felültre merőleges tompa tárgy

Ellátása fedőkötés, intézetben sz.e. varrat behelyezése.

 A beteg lefektetése megemelt fejrésszel
 Kikérdezés az eseményekről (eszméletvesztés volt-e, emlékszik-e mindenre, ellenőrizzük a

sérült tudatállapotát)
 Vénás vérzést észlelve nyomókötés felhelyezése (gumikesztyű felhúzása)
 Mentők értesítése

A fejsérülések legtöbbje a kezdeti erős vérzés miatt külsőleg is ijesztő látványt nyújt. További
aggodalomra ad okot, ha ehhez zavart tudat vagy eszméletlenség társul. A sérültek ellátásánál
legfontosabb a tudatállapot felmérése, csak ezt követi a látható sérülések kezelése.

A fejtraumák egy részénél semmilyen külső elváltozás nem figyelhető meg, a sérült lehet teljesen
éber vagy eszméletlen, illetve a kettő közötti állapotban van.

Eszméletlen sérültnél mielőbb gondoskodjunk a légutak biztosításáról.
Vérzéssel járó fejsérülések: A fejsérüléseket az első percekben általában erős vérzés kíséri
abban az esetben is, ha csupán felületi, koponyatöréssel nem járó sebzésről van szó.
A vérzéscsillapítás érdekében a sérült fejét mindenképp a szív felett kell tartani, ennek érdekében
legcélszerűbb a sérültet lefektetni, majd fejét kissé felemelni.

Kisebb sérülés esetén a sérült ülhet is, de a fej lógatása mindenképp kerülendő!

A fertőtlenített sebzésre mull-lapot helyezünk, majd ún. sapkakötést készítünk.

A fejsérültnek indokolt orvosi segítséget kérni.

Sapkakötés készítése

A sapkakötésnek több típusa ismeretes, itt elsőként a két pólyával készítendőt ismertetjük. Az
egyik mullpólyát 2-3-szor körbetekerjük a fej körül majd a körbetekerést, úgy folytatjuk, hogy a
másik pólya végét a körkörös kötésre merőlegesen rögzítjük. A 2. pólyával folyamatosan fedjük a
fejet úgy, hogy egyszer elől, másszor hátul fixáljuk a körkörös menettel. Szabályos kötözésnél a
kötést az első mullpólyával zárjuk úgy, hogy azt háromszor körbetekerjük, végét ragtapasszal
fixáljuk. Természetesen ennél a kötésnél sem várható el a laikus általi teljesen szakszerű kötözés,
de kivitelezése némi gyakorlást követően már igen egyszerű.
A fejet ütés érte, vizsgáljuk az agyrázkódás jeleit is! Ha a kötés átvérzett ezt sem vesszük le,
hanem újabbat helyezünk rá, ügyelve arra, hogy a sérült terület fölé nagyobb nyomást
gyakoroljunk. Indokolt lehet, ha a sérülésre néhány percig (gumikesztyűs) kézzel mull-lapot
nyomunk. A fejsérült felügyeletet igényel, így tudjuk észlelni az állapotváltozást. Erre különböző
pontrendszerek használatosak a helyszíni ellátásban.

Első ellátás-elsősegélynyújtás

24. kidolgozott tétel

Utcai verekedés végére érkezik. Egyetlen sérült van a helyszínen, lehelete alkohol szagú, beszéde
nehézkes, akadozó. Elmondja, hogy az utcán megtámadták és megverték. Mindkét szeme körül
kék folt, egy-két zúzódástól eltekintve egyéb sérülése nincs. Mit tesz Ön? Mit kérdez a sérülttől?

Tájékoztassa a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, a kiérkező mentőket az Ön által
tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

Az alkoholos állapot koponyaalapi törés tünetét fedheti el.

A koponyaalap törései: sérülhet az elülső – középső - és a hátsó koponyaárok.

Elülső árok sérülésénél az orrjáratokból liquorral kevert vér ürül.

A környező lágyrészekbe vérömleny keletkezik /”pápaszem”-haematóma/.

Középső árok sérülésénél az agyvízzel keveredett vér a hallójáratokból ered, haematoma a
hallójárat mögött látható.

Hátsó árok sérülésénél a liquorral kevert vér a hátsó garatfalon csorog. Haematoma előfordulhat a
tarkón.

Teendők:

 A sérült lefektetése, fej és vállrész megemelése, nyugalomba helyezés (15fok)
 Folyamatos felügyelet
 Egyéb sérülés keresése
 Mentők és rendőrség értesítése: a sérült alkoholos befolyásoltság alatt áll
 Amennyiben nincs törése, úgy zúzódásos sérüléseit steril fedőkötéssel ellátom.
 Pápaszemeiből elülső gödri törésre lehet következtetni, ezért koponyasérülésére csak laza

fedőkötést teszek.

A sérült fejét mindenképp a szív felett kell tartani, ennek érdekében legcélszerűbb a sérültet
lefektetni, majd fejét kissé felemelni.

Kisebb sérülés esetén a sérült ülhet is, de a fej lógatása mindenképp kerülendő!

A hajas fejbőrön olykor igen nehéz megtalálni a vérzés pontos helyét, ebben az esetben célszerű
minél nagyobb felületet fertőtleníteni.

Pontos sérülését a kórházba történő röntgenezéssel állapítják meg.

A megérkező mentőket tájékoztatom a sérült állapotárról és az általam elvégzett elsősegély
nyújtás mikéntjéről.

A fejsérült első vizsgálata a tudatállapot megítélése.

Fontos, hogy a vérzés lesz a legszembeötlőbb tünet, de a fejsérülteket egyéb szempontból is meg
kell vizsgálni, keresni kell további sérülések esetleges meglétét.

Ellenőrizni kell látható-e vérzés az orr- és hallójáratból, megjelentek-e az agyrázkódás jellegzetes
tünetei.

Természetesen a hajas fejbőrt is ellenőrizni kell, hiszen sokszor nehezen vehető észre dúsabb
hajzat esetén a sérülés.
A fejsérült felügyeletet igényel, így tudjuk észlelni az állapotváltozást.

Első ellátás-elsősegélynyújtás

25. kidolgozott tétel

Ballagáson vesz részt vendégként. Az ünnepség vége felé az egyik tanuló elájul, összeesik. Bőre
sápadt, verítékes. Szédülésről, hányingerről panaszkodik. Szerencsére nem sérült meg. Fájdalma
nincs. Társai egy padra ültetik. Állapota nem javul. Mit tesz Ön? Mit kérdez a betegtől?

Tájékoztassa a beteget a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről, az osztályfőnököt a teendőkről,
várható eseményekről, a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett
ellátásról!

A rosszullét hátterében collapsus áll, azaz ájulás.
Az agyműködés rövid ideig tartó zavarából létrejövő eszméletvesztés, mely több etológiára
vezethető vissza.
Tünetei:
Objektív: sápadtság, verítékezés
Szubjektív: szédülés, gyengeségérzés, látótér elsötétedése

Ha a beteg lefekszik, a tünetei enyhülnek, de ha erre nincs mód az izomtónus csökken a beteg
összeesik. Kivételesen izomgörcs bevizelés előfordulhat.
Fekve az állapot pár perc alatt rendeződik.
Tünetei feltűnőek: gyér pulzus, émelygés, hányás, verítékes, sápadt, hűvös bőr. Legtöbbször ilyen
képet nyújt a collapsus.
Okai: undor, pszichés megrázkódtatás, ijedtség, tartós egyhelyben állás, túlzott stressz, fájdalom,
gyógyszerek.

Azonban számos egyéb esetben is létrejöhet collapsus.
Visszavezethető:
- cardialis eredetre
- vascularis eredetre
- hystériára
- csökkent vércukorszintre

Ellátása: légút biztosítás /az elején nem tudni mi lesz belőle /, pozícionálás/ lapos hanyatt fekvés
megemelt, csípőben behajlított alsó végtaggal, /sérülések keresése, intézeti megfigyelés/ok
kiderítése, főleg ismétlődéskor/

Tünetek:

Ájulás előtt hirtelen nagyfokú gyengeségérzés jelentkezik, a végtagok nehézzé válnak,
sápadtság, nagyfokú verejtékezés, látászavar jelentkezik, a hangok egyre távolabbról és egyre
tompábban hallhatók.

Az ilyen ember beszéde, mozdulatai tétovák.

Ekkor vagy leül, lefekszik, vagy rövid idő múlva "elsötétül a világ", összeesik. Esés közben
megsérülhet.

Vízszintes helyzetben a rosszullét néhány percen belül teljesen megszűnik.

Ellátás:
Fektessük le hanyatt laposan a beteget, lábait emeljük, meg vagy polcoljuk fel. A szorító
ruhadarabokat lazítsuk meg, friss levegőre kell vinni! Amennyiben a rosszullét múlik, folyadékot
lehet vele itatni. Ha pár percen belül nem rendeződik az állapota, vagy panaszai vannak, mentőt
kell hívni, addig pedig helyezzük nyugalomba, különítsük el a tömegtől.