The words you are searching are inside this book. To get more targeted content, please make full-text search by clicking here.

CATCH UP CLASS BIO BAB 13 F4 & F5- 4 JANUARI 2022

Discover the best professional documents and content resources in AnyFlip Document Base.
Search
Published by Ayu SHAF, 2022-01-03 23:15:58

CATCH UP CLASS BIO BAB 13 F4 & F5- 4 JANUARI 2022

CATCH UP CLASS BIO BAB 13 F4 & F5- 4 JANUARI 2022

4 JAN 2022 (TUE); KELAS ULANGKAJI T4 & T5
CATCH UP & EXCELL BIOLOGI

BUAT LATIHAN CATCH UP-BIOLOGI BAB 13
HARI INI SEBAGAI ULANGKAJI DAN FAHAM

APA YG DIPELAJARI HARI INI…

ANDA BOLEH MENJAWAB SOALAN @ BUAT
LATIHAN BUKU NILAM DI M/S 179 HINGGA 189,

SEMENTARA MASIH FAHAM…
PASTIKAN STUDY DULU BARU BUAT &

HNTAR SELEWATNYA PADA HARI AHAD….

JGN TANGGUH2..& UPDATE NAMA..

13.1 HOMEOSTASIS

HOMEOSTASIS Pengawalaturan faktor fizikal & faktor kimia pada julat
normal supaya sel berfungsi dalam keadaan optimum

FAKTOR Fizikal Kimia

CONTOH i) Suhu i) Nilai pH
ii) Tekanan osmosis ii) Kepekatan garam mineral
darah iii) Kepekatan gula darah
iii) Tekanan darah

MEKANISME HOMEOSTASIS

MEKANISME HOMEOSTASIS

Sebarang penyimpangan Melibatkan suap balik Memastikan aktiviti sel
daripada julat normal negatif berfungsi pada tahap

optimum

FUNGSI MEKANISME HOMEOSTASIS

Mengawal atur keadaan walaupun Persekitaran luar berubah
persekitaran dalam supaya dengan banyak

dalam keadaan malar

MEKANISME HOMEOSTASIS SECARA SUAP BALIK NEGATIF

SISTEM ORGAN YANG TERLIBAT DALAM MENGEKALKAN
PERSEKITARAN DALAM YANG OPTIMUM

SUHU BADAN ARAS GULA DALAM TEKANAN SEPARA TEKANAN
DARAH
DARAH KARBON DIOKSIDA

DIKAWAL ATUR OLEH

Sistem integumen Kelenjar endokrin Sistem respirasi Sistem peredaran
• Kulit darah
• Kelenjar peluh Sistem peredaran Sistem peredaran
Sistem saraf darah darah Sistem saraf

Sistem peredaran Sistem pencernaan Sistem saraf
darah
Sistem otot
Sistem endokrin

PENGAWALAN SUHU BADAN

PENGEKALAN SUHU BADAN PADA SATU JULAT TETAP ADALAH PENTING UNTUK

Tindak balas metabolisme sel dimangkin enzim Berlaku pada tahap optimum

PERUBAHAN SUHU

TINGGI : Menyahaslikan enzim RENDAH : Melambatkan metabolisme sel
sehingga kemandirian sel tidak dapat ditampung

PERUBAHAN SUHU BADAN DIKESAN OLEH

Termoreseptor dalam Kulit Termoreseptor dalam Hipotalamus

TERMORESEPTOR TERMORESEPTOR
DALAM HIPOTALAMUS DALAM KULIT

HIPOTALAMUS Bulu roma

Epidermis

Kelenjar Dermis
sebum
Lapisan
Folikel lemak
rambut
Kelenjar
Salur peluh
darah

Otot erektor

PENGAWALAN SUHU BADAN

PENGAWALATURAN SUHU BADAN OLEH EFEKTOR MELALUI
CARA FIZIKAL (TERMORESEPTOR DALAM KULIT)

SUHU PANAS SUHU SEJUK

Otot erektor Bulu roma Otot erektor Bulu roma
mengendur condong mengecut menegak

AKIBATNYA AKIBATNYA
Lapisan udara nipis terperangkap Lapisan udara tebal terperangkap antara

antara bulu roma bulu roma (penebat haba)

KESAN KESAN
Haba dapat dibebaskan dengan cepat Menghalang kehilangan haba melalui

melalui kulit kulit

PENGAWALATURAN SUHU PANAS PADA BADAN OLEH

EFEKTOR MELALUI CARA FIZIKAL (TERMORESEPTOR DALAM KULIT)

PENGAWALATURAN SUHU SEJUK PADA BADAN OLEH EFEKTOR

MELALUI CARA FIZIKAL (TERMORESEPTOR DALAM KULIT)

PENGAWALATURAN SUHU BADAN OLEH EFEKTOR MELALUI CARA
FIZIKAL (TERMORESEPTOR DALAM KULIT)

SUHU PANAS SUHU SEJUK Kurang
haba
Arteriol dalam kulit Lebih banyak Lebih banyak Arteriol dalam Kurang disingkirkan
mengembang darah haba kulit mencerut darah ke luar
(pemvasocerutan) mengalir ke badan
(pemvasodilatan) mengalir ke disingkirkan permukaan secara
permukaan ke luar badan kulit radiasi
secara radiasi
kulit

KALENJAR PELUH DIRANGSANG KALENJAR PELUH TIDAK DIRANGSANG
Perpeluhan tidak berlaku
Banyak peluh Haba diserap Menyejukkan
dihasilkan menyejatkan kulit

peluh

PENGAWALATURAN SUHU BADAN OLEH EFEKTOR MELALUI
CARA KIMIA (TERMORESEPTOR DALAM HIPOTALAMUS)

CIRI SUHU PANAS SUHU SEJUK

KELENJAR • Kurang dirangsang • Dirangsang
ADRENAL • Hormon adrenalina kurang • Lebih hormon adrenalina

dirembes dirembeskan
• Kadar metabolisme berkurang • Kadar metabolisme meningkat

KELENJAR TIROID • Tidak dirangsang • Dirangsang
• Rembesan hormon tiroksina • Lebih hormon tiroksina

dikurangkan dirembeskan
• Kadar metabolisme berkurang • Kadar metabolisme meningkat
• Tiada haba berlebihan dijana • Lebih haba dijana untuk badan

PENGAWALATURAN SUHU BADAN OLEH EFEKTOR MELALUI
CARA KIMIA (TERMORESEPTOR DALAM HIPOTALAMUS)

Kelenjar
Adrenal

Kelenjar
Tiroid

Ginjal

KELENJAR ADRENAL KELENJAR TIROID
MEREMBESKAN HORMON MEREMBESKAN HORMON

ADRENALINA TIROKSINA

PENGAWALATURAN ARAS GULA DARAH

PANKREAS Julat normal aras gula : 75-110
Kelenjar yang bertanggungjawab mengekalkan mg/100 ml

aras gula (glukosa) dalam darah

KELOMPOK SEL LANGERHANS DALAM PANKREAS MENGHASILKAN &
MEREMBESKAN KE DALAM ALIRAN DARAH
Hormon insulin & Hormon glukagon

ARAS GULA DARAH PADA JULAT NORMAL ADALAH KERJASAMA ANTARA

Hormon insulin & glukagon Mekanisme homeostasis

PANKREAS KELOMPOK SEL
LANGERHANS
SEL ALFA (α)
merembes hormon glukagon SEL DELTA

SEL BETA (ß)
merembes hormon insulin

PENGAWALATURAN ARAS GULA DARAH

ARAS GULA MENINGKAT SELEPAS SAJIAN

Sel beta (ß) dalam kelompok sel Merembes hormon insulin ke dalam

Langerhans pankreas dirangsang darah

FUNGSI INSULIN DI DALAM SEL HATI DAN SEL OTOT

Merangsang sel hati dan sel otot Merangsang penukaran glukosa berlebihan
menggunakan glukosa untuk respirasi sel kepada glikogen (disimpan di hati & otot)

FUNGSI INSULIN DI DALAM SEL ADIPOS

Menukarkan glukosa berlebihan kepada lemak

PENGAWALATURAN ARAS GULA DARAH

ARAS GULA MENURUN ANTARA SAJIAN

Sel alfa (α) dalam kelompok sel Merembes hormon glukagon ke dalam

Langerhans pankreas dirangsang darah

FUNGSI GLUKAGON

Merangsang sel hati menukarkan glikogen kepada glukosa

Menggalakkan penguraian FUNGSI GLUKAGON Bagi menghasilkan tenaga
lemak
Membebaskan asid lemak
yang boleh

dimetabolismekan

SEL ALFA (α) SEL BETA (ß)

TISU ADIPOS

HATI

PARAS GULA DALAM DARAH KEMBALI NORMAL

KEGAGALAN DALAM PENGHASILAN, PEREMBESAN
DAN PENERIMAAN INSULIN

DIABETES MELITUS

ARAS GULA DARAH PESAKIT DIABETIS MELITUS

Biasanya tinggi & tidak stabil Selepas mengambil satu sajian

SIMPTOM PESAKIT DIABETES MELITUS

Sentiasa berasa haus, penat & letih Penurunan berat badan

DIABETIS MELITUS BOLEH DIKAWAL

Suntikan insulin Pengambilan pil Penjagaan pemakanan

DAIBETES MELITUS BOLEH DI KAWAL DENGAN
SUNTIKAN INSULIN, PIL DAN PENJAGAAN PEMKANAN

MEKANISME PENGAWALATURAN TEKANAN SEPARA
KARBON DIOKSIDA DALAM DARAH

PERNAFASAN

Tindakan luar kawal Dikawal atur oleh pusat kawalan
respirasi dalam medula oblongata

PUSAT KAWALAN RESPIRASI

Membantu mengekalkan Mengawal aras tekanan
keadaan homeostasis separa karbon dioksida

SEREBRUM

PONS SEREBELUM PUSAT
PONS KAWALAN
RESPIRASI
MEDULA BERADA DI
OBLONGATA MEDULA
OBLONGTA

PUSAT KAWALAN HIPOTALAMUS
RESPIRASI
PUSAT KAWALAN
MEDULA KARDIOVASKULAR
OBLONGATA

PROSES KAWAL ATUR TEKANAN SEPARA KARBON DIOKSIDA DALAM DARAH

AKTIVITI CERGAS

Tekanan separa CO₂ meningkat Disebabkan respirasi sel

KARBON DIOKSIDA + AIR (DALAM ERITROSIT) ASID KARBONIK TERBENTUK DAN TERURAI
ION HIDROGEN + ION BIKARBONAT (LARUT DALAM PLASMA DARAH)

NILAI pH DARAH & BENDALIR TISU MEMBASAHI OTAK (BENDALIR SEREBROSPINA)
MENURUN

PERUBAHAN pH DIKESAN OLEH
Kemoreseptor pusat di medula oblongata Kemoreseptor (Sel deria yang peka terhadap bahankimia)

PERUBAHAN pH DIKESAN OLEH

Kemoreseptor periferi di leher iaitu Di Jasad karotid & Jasad aorta

PENGANGKUTAN KARBON DIOKSIDA DARI TISU KE PEPARU

ALVEOLUS
DALAM PEPARU

H₂CO₃

TISU BADAN

BENDALIR KEMORESEPTOR (SEL DERIA PERUBAHAN pH DIKESAN
SEREBROSPINA YANG PEKA TERHADAP OLEH KEMORESEPTOR
BAHAN KIMIA PERIFERI DI LEHER

PERUBAHAN pH DIKESAN kemoreseptor periferi pada
OLEH KEMORESEPTOR leher di jasad karotid
PUSAT DALAM MEDULA
OBLONGATA kemoreseptor
periferi pada leher
di jasad aorta

BENDALIR
SEREBROSPINA

PROSES KAWAL ATUR TEKANAN SEPARA KARBON DIOKSIDA DALAM DARAH

IMPULS SARAF DICETUSKAN DAN DIHANTAR KE MEDULA OBLONGATA DIMANA TERLETAKNYA

Pusat kawalan respirasi Pusat kawalan kardiovaskular

IMPULS SARAF DIHANTAR

Otot interkosta, diafragma & otot kardium Mengecut & mengendur dengan cepat
jantung

KADAR PERNAFASAN, KADAR DENYUTAN JANTUNG & KADAR VENTILASI MENINGKAT

Lebih banyak gas CO₂ dihembuskan keluar dari peparu

TEKANAN SEPARA CO₂ DAN NILAI pH DARAH KEMBALI NORMAL

PENGAWALATURAN
TEKANAN DARAH

ARTERI MENGESAN PUSAT KAWALAN
KAROTID PERUBAHAN KARDIOVASKULAR DI
TEKANAN DARAH MEDULA OBLONGATA

ARKA AORTA PENGECUTAN OTOT
KARDIUM
BARORESEPTOR
JANTUNG

MEKANISME KAWAL ATUR TEKANAN DARAH

BARORESEPTOR ATAU RESEPTOR TEKANAN TERLETAK DI

Arka aorta Arteri karotid

Arteri di leher ARTERI KAROTID

Membekalkan darah kepada kepala

RESEPTOR INI MENGESAN TEKANAN DARAH YANG MELALUINYA

Menghantar impuls berterusan ke pusat Membantu mengawal atur tekanan
kawalan kardiovaskular di medula oblongata darah

RESEPTOR YANG PENGECUTAN OTOT PERUBAHAN PADA ARTERI
MENGESAN PERUBAHAN KARDIUM

TEKANAN DARAH

PEMVASOCERUTAN

PEMVASODILATAN

PENGAWALATURAN TEKANAN DARAH

TEKANAN DARAH MENURUN CIRI TEKANAN DARAH MENINGKAT

Pendarahan serius CONTOH Aktiviti cergas

Kurang dirangsang BARORESEPTOR DI ARKA AORTA Dirangsang

BARORESEPTOR DI ARTERI KAROTID

Kurang dirangsang PUSAT KAWALAN Dirangsang
KARDIOVASKULAR DI MEDULA

OBLONGATA

PEMVASOCERUTAN PERUBAHAN PADA ARTERI PEMVASODILATAN
• Menambah rintangan • Mengurangkan rintangan

kepada pengaliran darah pengaliran darah dalam

dalam salur darah salur darah
• Pengecutan otot kardium • Pengecutan otot kardium

jantung lebih kuat berlaku jantung yang lemah berlaku

Ditingkatkan TEKANAN DARAH Diturunkan

TEKANAN DARAH KEMBALI KEPADA JULAT NORMAL



13.2 SISTEM URINARI

SISTEM URINARI MEMAINKAN PERANAN PENTING DALAM HOMEOSTASIS

SISTEM URINARI TERDIRI DARIPADA

Ginjal Ureter Pundi kencing Uretra

FUNGSI SISTEM URINARI
Menyingkirkan bahan kumuh sebatian bernitrogen seperti urea

FUNGSI SISTEM URINARI JUGA MENGAWAL ATUR
Tekanan Isipadu Kepekatan ion
osmosis bendalir dalam bendalir Kandungan pH darah
darah badan elektrolit
badan



STRUKTUR DAN FUNGSI GINJAL

GINJAL TERDIRI DARIPADA

Korteks Medula

AIR KENCING TERBENTUK DALAM GINJAL MASUK KE DALAM PELVIS

2 FUNGSI UTAMA GINJAL

Perkumuhan Pengosmokawalaturan

GINJAL SEBAGAI ORGAN PERKUMUHAN

Menyingkirkan bahan kumuh yang toksik Cth : urea, asid urik, ammonia &
(sebatian bernitrogen) kreatinina



STRUKTUR DAN FUNGSI GINJAL

GINJAL SEBAGAI ORGAN PENGOSMOKAWALATURAN MENGAWAL

1) Jumlah isipadu air dalam bendalir badan

2) Kepekatan ion dalam bendalir badan
3) Tekanan osmosis darah ( kepekatan bahan terlarut & ispadu darah serta bendalir

badan)
4) Kandungan elektrolit da Ph darah serta bendalir badan

ARTERI STRUKTUR GINJAL URETER
RENAL
VENA Saluran air
Mengangkut RENAL kencing
darah dialirkan
Mengangkut
beroksigen darah Dari ginjal ke
pundi
Dari jantung terdeoksigen kencing
ke ginjal
Dari ginjal
kembali ke

jantung



3 PROSES UTAMA PEMBENTUKAN AIR KENCING

Proses ultraturasan

Penyerapan semula
Rembesan

NEFRON

SETIAP GINJAL TERDIRI DARIPADA

Berjuta-juta unit berfungsi dipanggil Nefron

SETIAP NEFRON TERDIRI DARIPADA STRUKTUR BERIKUT

Kapsul Bowman Glomerulus Tubul renal

Berbentuk cawan a) KAPSUL BOWMAN
Mengandungi gumpalan darah disebut glomerulus

Kapsul Tubul SETIAP GINJAL
Bowman Renal MEMPUNYAI
BERJUTA-JUTA
Glomerulus NEFRON
UNIT
DINAMAKAN

SEBAGAI

NEFRON

NEFRON Tubul berlingkar
proksimal

Kapsul Bowman Tubul NEFRON
Glomerulus berlingkar
❖KAPSUL BOWMAN
distal
❖GLOMERULUS
Liku
Henle ❖TUBUL RENAL
• Tubul berlingkar

proksimal
• Liku Henle
• Tubul berlingkar

distal

Tubul
pengumpul

b) GLOMERULUS

Terbentuk daripada arteriol aferen yang Glomerulus bergabung semula
bercabang dari arteri renal membentuk arteriol eferen

c) TUBUL RENAL TERDIRI DARIPADA

Tubul berlingkar proksimal Liku Henle Tubul berlingkar distal

LIKU HENLE : Tubul Panjang berbentuk U dan memanjang ke dalam medulla renal
TUBUL BERLINGKAR DISTAL beberapa nefron bercantum menjadi satu DUKTUS
PENGUMPUL

AIR KENCING DIHASILKAN AKAN DISALURKAN DARI DUKTUS PENGUMPUL KE URETER

1) ULTRATURASAN DALAM KAPSUL BOWMAN

DARAH MEMASUKI GLOMERULUS BERTEKANAN HIDROSTATIK TINGGI KERANA

Diameter arteriol aferen LEBIH BESAR berbanding diameter arteriol eferen

TEKANAN INI MENYEBABKAN BERLAKUNYA ULTRATURASAN

Bendalir meresap melalui Dinding kapilari Ke dalam rongga kapsul
glomerulus Bowman

BENDALIR YANG MEMASUKI RONGGA KAPSUL BOWMAN DIPANGGIL

Hasil turasan glomerulus

1) ULTRATURASAN DALAM KAPSUL BOWMAN

HASIL TURASAN GLOMERULUS

Komposisi sama seperti plasma tetapi Tidak mengandungi sel darah
darah merah, platlet dan protein plasma

SEL DARAH MERAH DAN PROTEIN PLASMA

Kekal dalam darah mengalir ke Saiz terlalu besar untuk meresap
arteriol eferen keluar ke glomerulus

ALIRAN TEKANAN SEL DARAH MERAH & PROTEIN PLASMA DARAH
DARAH HIDROSTATIK TINGGI • Kekal dalam darah

ARTERIOL AFEREN • Saiz terlalu besar untuk meresap keluar ke
(diameter besar) glomerulus

KAPSUL ARTERIOL EFEREN
BOWMAN (diameter kecil)

GLOMERULUS

TUBUL PROSES ULTRATURASAN
PROKSIMAL • Berlaku akibat tekanan hidrostatik yang tinggi

HASIL TURASAN GLOMERULUS
• Komposisi sama dengan plasma darah
• Tiada sel darah merah, platlet & protein

plasma darah

HASIL TURASAN GLOMERULUS

2) PENYERAPAN SEMULA DI TUBUL BERLINGKAR PROKSIMAL

HASIL TURASAN GLOMERULUS DISERAP SEMULA DI SEPANJANG TUBUL RENAL

Bahan terlarut meresap merentasi dinding tubul Ke dalam jaringan kapilari darah
renal

DI TUBUL BERLINGKAR PROKSIMAL

Ion natrium ( Na⁺) Ion klorida (Cl⁻) meresap Penyerapan semula 100% glukosa & asid
dipam secara aktif secara pasif amino secara pengangkutan aktif

PERGERAKAN BAHAN TERLARUT KE DALAM JARINGAN KAPILARI DARAH

Mengurangkan kepekatan bahan terlarut hasil Meningkatkan kepekatan bahan terlarut dalam
turasan glomerulus kapilari darah

AKIBATNYA AIR MERESAP MASUK KE DALAM KAPILARI DARAH SECARA OSMOSIS


Click to View FlipBook Version