4 JAN 2022 (TUE); KELAS ULANGKAJI T4 & T5
CATCH UP & EXCELL BIOLOGI
BUAT LATIHAN CATCH UP-BIOLOGI BAB 13
HARI INI SEBAGAI ULANGKAJI DAN FAHAM
APA YG DIPELAJARI HARI INI…
ANDA BOLEH MENJAWAB SOALAN @ BUAT
LATIHAN BUKU NILAM DI M/S 179 HINGGA 189,
SEMENTARA MASIH FAHAM…
PASTIKAN STUDY DULU BARU BUAT &
HNTAR SELEWATNYA PADA HARI AHAD….
JGN TANGGUH2..& UPDATE NAMA..
13.1 HOMEOSTASIS
HOMEOSTASIS Pengawalaturan faktor fizikal & faktor kimia pada julat
normal supaya sel berfungsi dalam keadaan optimum
FAKTOR Fizikal Kimia
CONTOH i) Suhu i) Nilai pH
ii) Tekanan osmosis ii) Kepekatan garam mineral
darah iii) Kepekatan gula darah
iii) Tekanan darah
MEKANISME HOMEOSTASIS
MEKANISME HOMEOSTASIS
Sebarang penyimpangan Melibatkan suap balik Memastikan aktiviti sel
daripada julat normal negatif berfungsi pada tahap
optimum
FUNGSI MEKANISME HOMEOSTASIS
Mengawal atur keadaan walaupun Persekitaran luar berubah
persekitaran dalam supaya dengan banyak
dalam keadaan malar
MEKANISME HOMEOSTASIS SECARA SUAP BALIK NEGATIF
SISTEM ORGAN YANG TERLIBAT DALAM MENGEKALKAN
PERSEKITARAN DALAM YANG OPTIMUM
SUHU BADAN ARAS GULA DALAM TEKANAN SEPARA TEKANAN
DARAH
DARAH KARBON DIOKSIDA
DIKAWAL ATUR OLEH
Sistem integumen Kelenjar endokrin Sistem respirasi Sistem peredaran
• Kulit darah
• Kelenjar peluh Sistem peredaran Sistem peredaran
Sistem saraf darah darah Sistem saraf
Sistem peredaran Sistem pencernaan Sistem saraf
darah
Sistem otot
Sistem endokrin
PENGAWALAN SUHU BADAN
PENGEKALAN SUHU BADAN PADA SATU JULAT TETAP ADALAH PENTING UNTUK
Tindak balas metabolisme sel dimangkin enzim Berlaku pada tahap optimum
PERUBAHAN SUHU
TINGGI : Menyahaslikan enzim RENDAH : Melambatkan metabolisme sel
sehingga kemandirian sel tidak dapat ditampung
PERUBAHAN SUHU BADAN DIKESAN OLEH
Termoreseptor dalam Kulit Termoreseptor dalam Hipotalamus
TERMORESEPTOR TERMORESEPTOR
DALAM HIPOTALAMUS DALAM KULIT
HIPOTALAMUS Bulu roma
Epidermis
Kelenjar Dermis
sebum
Lapisan
Folikel lemak
rambut
Kelenjar
Salur peluh
darah
Otot erektor
PENGAWALAN SUHU BADAN
PENGAWALATURAN SUHU BADAN OLEH EFEKTOR MELALUI
CARA FIZIKAL (TERMORESEPTOR DALAM KULIT)
SUHU PANAS SUHU SEJUK
Otot erektor Bulu roma Otot erektor Bulu roma
mengendur condong mengecut menegak
AKIBATNYA AKIBATNYA
Lapisan udara nipis terperangkap Lapisan udara tebal terperangkap antara
antara bulu roma bulu roma (penebat haba)
KESAN KESAN
Haba dapat dibebaskan dengan cepat Menghalang kehilangan haba melalui
melalui kulit kulit
PENGAWALATURAN SUHU PANAS PADA BADAN OLEH
EFEKTOR MELALUI CARA FIZIKAL (TERMORESEPTOR DALAM KULIT)
PENGAWALATURAN SUHU SEJUK PADA BADAN OLEH EFEKTOR
MELALUI CARA FIZIKAL (TERMORESEPTOR DALAM KULIT)
PENGAWALATURAN SUHU BADAN OLEH EFEKTOR MELALUI CARA
FIZIKAL (TERMORESEPTOR DALAM KULIT)
SUHU PANAS SUHU SEJUK Kurang
haba
Arteriol dalam kulit Lebih banyak Lebih banyak Arteriol dalam Kurang disingkirkan
mengembang darah haba kulit mencerut darah ke luar
(pemvasocerutan) mengalir ke badan
(pemvasodilatan) mengalir ke disingkirkan permukaan secara
permukaan ke luar badan kulit radiasi
secara radiasi
kulit
KALENJAR PELUH DIRANGSANG KALENJAR PELUH TIDAK DIRANGSANG
Perpeluhan tidak berlaku
Banyak peluh Haba diserap Menyejukkan
dihasilkan menyejatkan kulit
peluh
PENGAWALATURAN SUHU BADAN OLEH EFEKTOR MELALUI
CARA KIMIA (TERMORESEPTOR DALAM HIPOTALAMUS)
CIRI SUHU PANAS SUHU SEJUK
KELENJAR • Kurang dirangsang • Dirangsang
ADRENAL • Hormon adrenalina kurang • Lebih hormon adrenalina
dirembes dirembeskan
• Kadar metabolisme berkurang • Kadar metabolisme meningkat
KELENJAR TIROID • Tidak dirangsang • Dirangsang
• Rembesan hormon tiroksina • Lebih hormon tiroksina
dikurangkan dirembeskan
• Kadar metabolisme berkurang • Kadar metabolisme meningkat
• Tiada haba berlebihan dijana • Lebih haba dijana untuk badan
PENGAWALATURAN SUHU BADAN OLEH EFEKTOR MELALUI
CARA KIMIA (TERMORESEPTOR DALAM HIPOTALAMUS)
Kelenjar
Adrenal
Kelenjar
Tiroid
Ginjal
KELENJAR ADRENAL KELENJAR TIROID
MEREMBESKAN HORMON MEREMBESKAN HORMON
ADRENALINA TIROKSINA
PENGAWALATURAN ARAS GULA DARAH
PANKREAS Julat normal aras gula : 75-110
Kelenjar yang bertanggungjawab mengekalkan mg/100 ml
aras gula (glukosa) dalam darah
KELOMPOK SEL LANGERHANS DALAM PANKREAS MENGHASILKAN &
MEREMBESKAN KE DALAM ALIRAN DARAH
Hormon insulin & Hormon glukagon
ARAS GULA DARAH PADA JULAT NORMAL ADALAH KERJASAMA ANTARA
Hormon insulin & glukagon Mekanisme homeostasis
PANKREAS KELOMPOK SEL
LANGERHANS
SEL ALFA (α)
merembes hormon glukagon SEL DELTA
SEL BETA (ß)
merembes hormon insulin
PENGAWALATURAN ARAS GULA DARAH
ARAS GULA MENINGKAT SELEPAS SAJIAN
Sel beta (ß) dalam kelompok sel Merembes hormon insulin ke dalam
Langerhans pankreas dirangsang darah
FUNGSI INSULIN DI DALAM SEL HATI DAN SEL OTOT
Merangsang sel hati dan sel otot Merangsang penukaran glukosa berlebihan
menggunakan glukosa untuk respirasi sel kepada glikogen (disimpan di hati & otot)
FUNGSI INSULIN DI DALAM SEL ADIPOS
Menukarkan glukosa berlebihan kepada lemak
PENGAWALATURAN ARAS GULA DARAH
ARAS GULA MENURUN ANTARA SAJIAN
Sel alfa (α) dalam kelompok sel Merembes hormon glukagon ke dalam
Langerhans pankreas dirangsang darah
FUNGSI GLUKAGON
Merangsang sel hati menukarkan glikogen kepada glukosa
Menggalakkan penguraian FUNGSI GLUKAGON Bagi menghasilkan tenaga
lemak
Membebaskan asid lemak
yang boleh
dimetabolismekan
SEL ALFA (α) SEL BETA (ß)
TISU ADIPOS
HATI
PARAS GULA DALAM DARAH KEMBALI NORMAL
KEGAGALAN DALAM PENGHASILAN, PEREMBESAN
DAN PENERIMAAN INSULIN
DIABETES MELITUS
ARAS GULA DARAH PESAKIT DIABETIS MELITUS
Biasanya tinggi & tidak stabil Selepas mengambil satu sajian
SIMPTOM PESAKIT DIABETES MELITUS
Sentiasa berasa haus, penat & letih Penurunan berat badan
DIABETIS MELITUS BOLEH DIKAWAL
Suntikan insulin Pengambilan pil Penjagaan pemakanan
DAIBETES MELITUS BOLEH DI KAWAL DENGAN
SUNTIKAN INSULIN, PIL DAN PENJAGAAN PEMKANAN
MEKANISME PENGAWALATURAN TEKANAN SEPARA
KARBON DIOKSIDA DALAM DARAH
PERNAFASAN
Tindakan luar kawal Dikawal atur oleh pusat kawalan
respirasi dalam medula oblongata
PUSAT KAWALAN RESPIRASI
Membantu mengekalkan Mengawal aras tekanan
keadaan homeostasis separa karbon dioksida
SEREBRUM
PONS SEREBELUM PUSAT
PONS KAWALAN
RESPIRASI
MEDULA BERADA DI
OBLONGATA MEDULA
OBLONGTA
PUSAT KAWALAN HIPOTALAMUS
RESPIRASI
PUSAT KAWALAN
MEDULA KARDIOVASKULAR
OBLONGATA
PROSES KAWAL ATUR TEKANAN SEPARA KARBON DIOKSIDA DALAM DARAH
AKTIVITI CERGAS
Tekanan separa CO₂ meningkat Disebabkan respirasi sel
KARBON DIOKSIDA + AIR (DALAM ERITROSIT) ASID KARBONIK TERBENTUK DAN TERURAI
ION HIDROGEN + ION BIKARBONAT (LARUT DALAM PLASMA DARAH)
NILAI pH DARAH & BENDALIR TISU MEMBASAHI OTAK (BENDALIR SEREBROSPINA)
MENURUN
PERUBAHAN pH DIKESAN OLEH
Kemoreseptor pusat di medula oblongata Kemoreseptor (Sel deria yang peka terhadap bahankimia)
PERUBAHAN pH DIKESAN OLEH
Kemoreseptor periferi di leher iaitu Di Jasad karotid & Jasad aorta
PENGANGKUTAN KARBON DIOKSIDA DARI TISU KE PEPARU
ALVEOLUS
DALAM PEPARU
H₂CO₃
TISU BADAN
BENDALIR KEMORESEPTOR (SEL DERIA PERUBAHAN pH DIKESAN
SEREBROSPINA YANG PEKA TERHADAP OLEH KEMORESEPTOR
BAHAN KIMIA PERIFERI DI LEHER
PERUBAHAN pH DIKESAN kemoreseptor periferi pada
OLEH KEMORESEPTOR leher di jasad karotid
PUSAT DALAM MEDULA
OBLONGATA kemoreseptor
periferi pada leher
di jasad aorta
BENDALIR
SEREBROSPINA
PROSES KAWAL ATUR TEKANAN SEPARA KARBON DIOKSIDA DALAM DARAH
IMPULS SARAF DICETUSKAN DAN DIHANTAR KE MEDULA OBLONGATA DIMANA TERLETAKNYA
Pusat kawalan respirasi Pusat kawalan kardiovaskular
IMPULS SARAF DIHANTAR
Otot interkosta, diafragma & otot kardium Mengecut & mengendur dengan cepat
jantung
KADAR PERNAFASAN, KADAR DENYUTAN JANTUNG & KADAR VENTILASI MENINGKAT
Lebih banyak gas CO₂ dihembuskan keluar dari peparu
TEKANAN SEPARA CO₂ DAN NILAI pH DARAH KEMBALI NORMAL
PENGAWALATURAN
TEKANAN DARAH
ARTERI MENGESAN PUSAT KAWALAN
KAROTID PERUBAHAN KARDIOVASKULAR DI
TEKANAN DARAH MEDULA OBLONGATA
ARKA AORTA PENGECUTAN OTOT
KARDIUM
BARORESEPTOR
JANTUNG
MEKANISME KAWAL ATUR TEKANAN DARAH
BARORESEPTOR ATAU RESEPTOR TEKANAN TERLETAK DI
Arka aorta Arteri karotid
Arteri di leher ARTERI KAROTID
Membekalkan darah kepada kepala
RESEPTOR INI MENGESAN TEKANAN DARAH YANG MELALUINYA
Menghantar impuls berterusan ke pusat Membantu mengawal atur tekanan
kawalan kardiovaskular di medula oblongata darah
RESEPTOR YANG PENGECUTAN OTOT PERUBAHAN PADA ARTERI
MENGESAN PERUBAHAN KARDIUM
TEKANAN DARAH
PEMVASOCERUTAN
PEMVASODILATAN
PENGAWALATURAN TEKANAN DARAH
TEKANAN DARAH MENURUN CIRI TEKANAN DARAH MENINGKAT
Pendarahan serius CONTOH Aktiviti cergas
Kurang dirangsang BARORESEPTOR DI ARKA AORTA Dirangsang
BARORESEPTOR DI ARTERI KAROTID
Kurang dirangsang PUSAT KAWALAN Dirangsang
KARDIOVASKULAR DI MEDULA
OBLONGATA
PEMVASOCERUTAN PERUBAHAN PADA ARTERI PEMVASODILATAN
• Menambah rintangan • Mengurangkan rintangan
kepada pengaliran darah pengaliran darah dalam
dalam salur darah salur darah
• Pengecutan otot kardium • Pengecutan otot kardium
jantung lebih kuat berlaku jantung yang lemah berlaku
Ditingkatkan TEKANAN DARAH Diturunkan
TEKANAN DARAH KEMBALI KEPADA JULAT NORMAL
13.2 SISTEM URINARI
SISTEM URINARI MEMAINKAN PERANAN PENTING DALAM HOMEOSTASIS
SISTEM URINARI TERDIRI DARIPADA
Ginjal Ureter Pundi kencing Uretra
FUNGSI SISTEM URINARI
Menyingkirkan bahan kumuh sebatian bernitrogen seperti urea
FUNGSI SISTEM URINARI JUGA MENGAWAL ATUR
Tekanan Isipadu Kepekatan ion
osmosis bendalir dalam bendalir Kandungan pH darah
darah badan elektrolit
badan
STRUKTUR DAN FUNGSI GINJAL
GINJAL TERDIRI DARIPADA
Korteks Medula
AIR KENCING TERBENTUK DALAM GINJAL MASUK KE DALAM PELVIS
2 FUNGSI UTAMA GINJAL
Perkumuhan Pengosmokawalaturan
GINJAL SEBAGAI ORGAN PERKUMUHAN
Menyingkirkan bahan kumuh yang toksik Cth : urea, asid urik, ammonia &
(sebatian bernitrogen) kreatinina
STRUKTUR DAN FUNGSI GINJAL
GINJAL SEBAGAI ORGAN PENGOSMOKAWALATURAN MENGAWAL
1) Jumlah isipadu air dalam bendalir badan
2) Kepekatan ion dalam bendalir badan
3) Tekanan osmosis darah ( kepekatan bahan terlarut & ispadu darah serta bendalir
badan)
4) Kandungan elektrolit da Ph darah serta bendalir badan
ARTERI STRUKTUR GINJAL URETER
RENAL
VENA Saluran air
Mengangkut RENAL kencing
darah dialirkan
Mengangkut
beroksigen darah Dari ginjal ke
pundi
Dari jantung terdeoksigen kencing
ke ginjal
Dari ginjal
kembali ke
jantung
3 PROSES UTAMA PEMBENTUKAN AIR KENCING
Proses ultraturasan
Penyerapan semula
Rembesan
NEFRON
SETIAP GINJAL TERDIRI DARIPADA
Berjuta-juta unit berfungsi dipanggil Nefron
SETIAP NEFRON TERDIRI DARIPADA STRUKTUR BERIKUT
Kapsul Bowman Glomerulus Tubul renal
Berbentuk cawan a) KAPSUL BOWMAN
Mengandungi gumpalan darah disebut glomerulus
Kapsul Tubul SETIAP GINJAL
Bowman Renal MEMPUNYAI
BERJUTA-JUTA
Glomerulus NEFRON
UNIT
DINAMAKAN
SEBAGAI
NEFRON
NEFRON Tubul berlingkar
proksimal
Kapsul Bowman Tubul NEFRON
Glomerulus berlingkar
❖KAPSUL BOWMAN
distal
❖GLOMERULUS
Liku
Henle ❖TUBUL RENAL
• Tubul berlingkar
proksimal
• Liku Henle
• Tubul berlingkar
distal
Tubul
pengumpul
b) GLOMERULUS
Terbentuk daripada arteriol aferen yang Glomerulus bergabung semula
bercabang dari arteri renal membentuk arteriol eferen
c) TUBUL RENAL TERDIRI DARIPADA
Tubul berlingkar proksimal Liku Henle Tubul berlingkar distal
LIKU HENLE : Tubul Panjang berbentuk U dan memanjang ke dalam medulla renal
TUBUL BERLINGKAR DISTAL beberapa nefron bercantum menjadi satu DUKTUS
PENGUMPUL
AIR KENCING DIHASILKAN AKAN DISALURKAN DARI DUKTUS PENGUMPUL KE URETER
1) ULTRATURASAN DALAM KAPSUL BOWMAN
DARAH MEMASUKI GLOMERULUS BERTEKANAN HIDROSTATIK TINGGI KERANA
Diameter arteriol aferen LEBIH BESAR berbanding diameter arteriol eferen
TEKANAN INI MENYEBABKAN BERLAKUNYA ULTRATURASAN
Bendalir meresap melalui Dinding kapilari Ke dalam rongga kapsul
glomerulus Bowman
BENDALIR YANG MEMASUKI RONGGA KAPSUL BOWMAN DIPANGGIL
Hasil turasan glomerulus
1) ULTRATURASAN DALAM KAPSUL BOWMAN
HASIL TURASAN GLOMERULUS
Komposisi sama seperti plasma tetapi Tidak mengandungi sel darah
darah merah, platlet dan protein plasma
SEL DARAH MERAH DAN PROTEIN PLASMA
Kekal dalam darah mengalir ke Saiz terlalu besar untuk meresap
arteriol eferen keluar ke glomerulus
ALIRAN TEKANAN SEL DARAH MERAH & PROTEIN PLASMA DARAH
DARAH HIDROSTATIK TINGGI • Kekal dalam darah
ARTERIOL AFEREN • Saiz terlalu besar untuk meresap keluar ke
(diameter besar) glomerulus
KAPSUL ARTERIOL EFEREN
BOWMAN (diameter kecil)
GLOMERULUS
TUBUL PROSES ULTRATURASAN
PROKSIMAL • Berlaku akibat tekanan hidrostatik yang tinggi
HASIL TURASAN GLOMERULUS
• Komposisi sama dengan plasma darah
• Tiada sel darah merah, platlet & protein
plasma darah
HASIL TURASAN GLOMERULUS
2) PENYERAPAN SEMULA DI TUBUL BERLINGKAR PROKSIMAL
HASIL TURASAN GLOMERULUS DISERAP SEMULA DI SEPANJANG TUBUL RENAL
Bahan terlarut meresap merentasi dinding tubul Ke dalam jaringan kapilari darah
renal
DI TUBUL BERLINGKAR PROKSIMAL
Ion natrium ( Na⁺) Ion klorida (Cl⁻) meresap Penyerapan semula 100% glukosa & asid
dipam secara aktif secara pasif amino secara pengangkutan aktif
PERGERAKAN BAHAN TERLARUT KE DALAM JARINGAN KAPILARI DARAH
Mengurangkan kepekatan bahan terlarut hasil Meningkatkan kepekatan bahan terlarut dalam
turasan glomerulus kapilari darah
AKIBATNYA AIR MERESAP MASUK KE DALAM KAPILARI DARAH SECARA OSMOSIS