The words you are searching are inside this book. To get more targeted content, please make full-text search by clicking here.
Discover the best professional documents and content resources in AnyFlip Document Base.
Search
Published by arifarnazif34, 2022-12-06 12:19:48

tema 1 : Masyarakat

gunakan sebaik-baiknya.

LATAR BELAKANG MASYARAKAT AGRARIA



Belanda mengalami perkembangan dalam
bidang pertanian pada abad ke 16 dan ke 17.



Pengembara dari England,Perancis,Jerman,Itali

dan Sweden melawat belanda dari abad
tersebut membuktikan kenyataan tersebut.



Masyarakat Belanda menggunakan kaedah
pertanian berbanding negara-negara Eropah

yang lain selain itu mereka juga
memperkenalkan pelbagai jenis tanaman.



Perkembangan pesat tersebut dalam bidang

pertanian dan penternakan menyebakan
muncul masyarakat agraria di Belanda.


CIRI-CIRI MASYARAKAT AGRARIA DI
BELANDA

1.KEGIATAN EKONOMI

> Pertanian menjelang abad ke-17, berlaku
pertambahan penduduk yang pesat terutama

di kawasan Bandar di Belanda.

> Peningkatan penduduk menyebabkan aktiviti
pertanian dapat di jalankan secara ekstensif.

> Kegiatan pertanian yang dijalankan termasuk
penanaman sayur-sayuran, bijirin, dan tanaman

dagangan.



> Antara sayur-sayuran yang di tanam ialah
bebawang, bijirin, biji cole, ketumbar, lobak,

dan teasel.


2.PETEMPATAN

> Petempatan masyarakat agrarian di Beland terletak di
kawasan pinggir pantai yang amat subur untuk aktiviti
pertanian. Sebahagian besar dari kawasan pertanian di

Belanda berada di bawah paras laut.

> Masyarakat agraria Belanda menjalan kan usaha
menebus guna tanah untuk menjalankan aktiviti

pertanian. Menjelang tahun 1680 tanah seluas 127 000
hektar ditebus guna untuk menjalankan aktiviti
pertanian.

> Petempatan masyarakat agrarian yang terletak
di Pinggir pantai merupakan tanah yng telah
ditebus guna.

> Antara petempatan yang terletak di kawasan
yang di tebus guna ialah Pulau Zuid-beveland,
Middlezee, Oud-Beijerland, dan New-Beijerland.
Selain itu, petempatan masyarakat agraria terletak
di Kawasan Friesland, Zeeland, Flanders, dan

Utrect.


3.SISTEM PENGAIRAN



> Masyarakat agrarian di Belanda mempunyai
kemahiran dan pengetahuan yang tinggi dalam
pengairan. Mereka mendirikan kincir angin untuk
menyalurkan air dari tanah yang di tebus guna bagi

tujuan pertanian.



> Kegiatan tebus guna dilakukan kerana sebahagian
besar tanah pertanian yang subur berada di bawah

paras laut.

Masyarakat Belanda memulakan usaha untuk menambak
tanah bagi menebus guna tanah untuk tujuan pertanian

sejak tahun 1545.



> Pada tahun 1505 hingga 1506, muara Sungai Middelzee
ditembak bagi tujuan menebus guna tanah tersebut untuk

tujuan pertanian. Menjelang pertengahan abad ke-17,
sebahagian besar tanah di wilayah Zeeland di tebus guna

untuk tujuan pertanian.


4.PENINGKATAN TEKNOLOGI



> Menjelang abad ke-16 dan ke-17 , berlaku
kemajuan pesat dalam teknik dan kaedah

pertanian di Belanda.



> Pengembara-pengembara di England,
Prancis, Jerman dan Itali yang melawat
Belanda pada abad ke-16 dan ke-17 berasa
kagum dengan kemajuan yang dicapai oleh

masyarakat Belanda.





>Menurut mereka, kegiatan pertanian di
Belanda amat maju berbanding dengan

Negara-negara Eropah yang lain.



> Banyak kaedah pertanian yang diamalkan di
Belanda telah di sebarkan ke Negara-negara

lain. Antara perkembangan yang berlaku
dalam bidang teknologi pertanian ini adalah
Kajian Mengenai Sistem Pertanian Belanda

dan Sistem pinggiliran Tanaman.


5.PENGENALAN KAEDAH PERTANIAN
BARU





> Antara kaedah petanian yang dijalankan
ialah menjalankan kegiatan pemugaran
tanah pertanian bagi mengekalkan
kesuburan tanah. Peralatan tengala baru

telah dicipta dan digunakandi Gelderland.



> Kaedah pengiliran tanaman juga mula
dipraktikkan pada abad ke16 dan 17 bagi
mengekalkan kesuburan tanah. Antara
tananaman yang digilirkan ialah menanam
tanaman sengkuan dan kekacang berselang

dengan tanaman bijirin.



> Sistem ini dipraktikkan dengan meluas di
wilayah Waes pada tahun 1644. Sistem ini

terus diamalkan di selatan Edegem di
wilayah Brabant pada tahun 1800


PERKEMBANGAN MASYARAKAT AGRARIA DI
BELANDA

1. MENGUSAHAKAN KEGIATAN
PERTANIAN



> Hasil pertanian ini untuk pasaran tempatan

di bandar-bandar negara Belanda sahaja



Dalam sistem ini, tanah pertanian dibahagi
kepada bidang tanah iaitu setiap bidang tanah
dibahagi kepada beberapa lajur tanah secara

memanjang untuk diusahakan oleh petani.



> Petani hanya akan mengusahakan beberapa bidang
tanah sahaja dan sebidang lagi akan dibiarkan

kosong atau tanah rang sahaja untuk mengembalikan
kesuburan tanah bagi musim akan datang.



> Masyarakat agraria Belanda menggunakan kaedah
tanaman giliran antara tanaman ubi-ubian, kekacang

dan bijirin. Kaedah ini akan mengembalikan
kesuburan tanah dan meningkatkan lagi hasil

pengeluaran pertanian.


> Masyarakat agraria Belanda
menggunakan kaedah tanaman
giliran antara tanaman ubi-ubian,

kekacang dan bijirin.



> Kaedah ini akan mengembalikan
kesuburan tanah dan

meningkatkan lagi hasil
pengeluaran pertanian.



> Kaedah ini akan mengembalikan

kesuburan tanah dan
meningkatkan lagi hasil
pengeluaran pertanian serta.



> Tumpuan utama masyarakat
agraria Belanda ialah tanaman
bijirin seperti gamdum, barli, oat
yang menjadi sumber utama

Belanda


2.MENGUSAHAKAN KEGIATAN PENTERNAKAN





> Belanda telah menjadi pusat utama penternakan lembu ini.
Lembu-lembu daging pula diternak untuk disembelih dan

dieksport ke kawasan lain di Belanda antara tahun 1500 hingga
tahun 1660.



> Masyarakat agraria Belanda di desa turut mengusahakan
industri tekstil terutama di Flanders dan Brabant.

> Mereka mengeluarkan pakaian berasaskan kain bulu dan linen.
Masyarakat di bandar pula, menggunakan mesin untuk mewarnakan dan

memutihkan kain kemudian dipasarkan sehingga tahun 1568.



> Pada abad ke-17, industri tekstil di Leiden semakin berkembang
terutama dalam pengeluaran kain-kain jenis woolen, says, fustians dan
camlets. Perkara ini telah mendorong pertambahan pengeluaran kain

sehingga meningkat sebanyak 130 ribu pada tahun 1660-an. Selain
Leiden, Haarlem telah menjadi bandar pengeluran kain linen utama untuk

dipasarkan ke Eropah


3.MENGUSAHAKAN KEGIATAN MENANGKAP IKAN



> Pada abad ke-17, masyarakat Belanda telah menangkap ikan dari

Laut Utara hingga ke Selat Inggeris dengan menggunakan kapal-
kapal yang bersaiz besar sehingga menjangkau 30 tan beratnya.



> Mereka berjaya mengatasi nelayan Jerman untuk menguasai
pasaran ikan di kawasan Baltik. Mereka akan berada di laut selama

8 minggu dengan anak kapal antara 10 hingga 15 orang.


4. NDUSTRI PEMBINAAN KAPAL



> Industri ini telah mendapat
kepercayaan masyarakat pedagang di

Eropah pada abad ke-17.



> Perkembangan industri perkapalan ini
telah mendorong perkembangan

perdagangan Belanda terutama pada
tahun 1648.





> Kapal-kapal Belanda telah digunakan untuk

mengangkut gandum dan barli dari Poland
dan Timur Prusia, seterusnya ke Perancis,

Sepanyol dan Mediterranean.



> Kapal-kapal ini juga turut digunakan untuk
mengangkut besi dari Sweden dan barangan
perdagangan dari Rusia, Timur HIndia, Brazil,
Jepun, Asia Tenggara dan Kepulauan Barat

Afrika. Perkembangan ini membolehkan
Belanda menguasai perdagangan Eropah

pada abad ke-16.


5.HUBUNGAN ANTARA PELABUHAN



> pabila pelabuhan Antwerp jatuh ke tangan Sepanyol pada tahun

1585, aktiviti perdagangan telah berpindah ke pelabuhan
Amsterdam dan telah muncul sebagai pusat perdagangan yang

baru.



> Akibat pemberontakan oleh orang Belanda di bahagian utara
telah mendorong Raja Phillip II menutup pelabuhan Lisbon dan
menghalang kapal-kapal dari Belanda memasuki pelabuhan Lisbon.

> Keadaan ini telah menyebabkan pedagang-pedagang Belanda
mencari sendiri barangan mereka sehingga mendorong Belanda

menawan Kepulauan Rempah di Asia Tenggara.



> Tujuan Belanda bertindak demikian untuk menguasai
perdagangan di Timur, menghapuskan monopoli Portugal dan
Sepanyol, mengumpul kewangan untuk menentang kekuasaan
Sepanyol di Belanda dan menawan pusat perdagangan Portugal di

Timur.



> Mereka telah mengadakan perjanjian dengan pemerintah
tempatan di Kepulauan Rempah di Asia Tenggara dengan memberi
perlindungan kepada pemerintah tempatan seperti dengan Pulau

Ambon (1600) dan Pulau Banda (1602).


6. MENUBUHKAN SYARIKAT HINDIA
TIMUR BELANDA ATAU VEREENIGDE
OOSTINDiSCHE COMPAIGNE (VOC).



> Dengan bermodal sebanyak 6½ juta
guilder. Pengusaaan ini telah membolehkan

Belanda mengawal sepenuhnya
perdagangan import seperti lada hitam,
bunga cengkih, buah pala, kulit kayu manis

dan bunga lawang di Eropah.



> Pada tahun 1690, VOC telah memperkenalkan tanaman kopi
di Jawa setelah berjaya dalam tanaman rempah.



> Pada awal abad ke-17, usahawan atau pemodal Belanda yang
berjaya telah menceburi perniagaan insuran dan perdagangan
mata wang asing serta turut memberi pinjaman kepada negara

Denmark, Austria dan Sepanyol.



> Sebagai contoh, usahawan atau pemodal Nouis de Geer
telah mengusahakan kilang senjata di Sweden dan ada

usahawan Belanda memonopoli perdagangan eksport di Rusia.


KESIMPULAN



> Usaha kerajaan Belanda ini telah memberi peluangan
pekerjaan kepada masyarakat tempatan dan ekonomi
Belanda juga mencapai tahap kegemilangannya pada abad ke-

17.



> Kekayaan Belanda dalam pertanian membolehkan Belanda
menyimpan bekalan bijirin untuk tempoh dua belas tahun.


> Apabila peperangan berlaku anatara England dan perancis
pada tahun 1672, Belanda masih boleh menjual bijirin dalam
pasaran di Eropah.


> Namun, awal abad 18 menyaksikan kejatuhan Belanda
dalam ekonomi antarabangsa apabila mendapat saingan
daripada negara Eropah yang lain seperti England .


1.3 MASYARAKAT
MARITIM DI
PORTUGAL

BY RABIE BIN JUNYUL


ISI KANDUNGAN





>KONSEP MARITIM


>LATAR BELAKANG MASYARAKAT
MARITIM DI PORTUGAL


>CIRI-CIRI MASYARAKAT MARITIM
DI PORTUGAL


>SUMBANGAN MASYARAKAT
MARITIM DI PORTUGAL


>PERKEMBANGAN MASYARAKAT
MARITIM DI PORTUGAL


>FAKTOR PERKEMBANGAN
MASYARAKAT MARITIM DI
PORTUGAL



>KESIMPULAN


Konsep maritim

•Masyarakat Maritim bermaksud
masyarakat yang memberikan tumpuan utama terhadap

perdagangan dan kegiatan yang berkaitan dengan
laut.Masyarakat ini mempunyai pelabuhan sebagai
tempat untuk menjalankan kegiatan perdagangan atau

kegiatan kelautan. Pelabuhan ini akan
dilengkapi dengan berbagaibagai

kemudahan seperti bekalan air, tempat tinggal, tempat
menyimpan barang dan kawasan untuk berjual
beli.Masyarakat maritim merupakan

masyarakat yang tinggal di pesisir pantai, menjalankan
aktiviti perdagangan,membuat kapal, menangkap ikan dan

mengutip hasil laut.


KONSEP MARITIM



> MASYARAKAT MARITIM MUNCUL
SEJURUS SELEPAS RENAISANS DAN
REFORMASI DI EROPAH, BERLAKU
REVOLUSI PERDAGANGAN DI EROPAH.



>REVOLUSI PERDANGANGAN INI DIKETUAI
OLEH NERAGA-NEGARA BANGSA EROPAH

YANG MENGAMALKAN DASAR EKONOMI
MEKANTILISME PADA ABAD KE-16 DAN KE-

17.



> EKONOMI MEKANTILISME MENEKANKAN
KEKAYAAN, KEKUASAAN DAN KEBAJIKAN.



> REVOLUSI PERDAGANGAN ADALAH
BERKONSEPKAN KEPADA PERUBAHAN ATAS
KEMAJUAN YANG BERLAKU DALAM BIDANG
EKONOMI SEJAK ZAMAN PERTENGAHAN
AWAL DAN BERTERUSAN SEHINGGA

PENGHUJUNG ABAD KE-18 DAN
AWAL ABAD KE-19.


LATAR BELAKANG MASYARAKAT
MARITIM DI PORTUGAL





> KEMUNCULAN
PORTUGAL SEBAGAI
KUASA MARITIM YANG
UNGGUL BERMULA
SEJAK ABAD KE 15 DAN
KE 16.







> PERKEMBANGAN INI

MENYEBABKAN
MUNCUL GOLONGAN

PELAYAR DAN
PENEROKA YANG

TERKENAL.


> PELAYAR PORTUGAL
MELIBATKAN DIRI DALAM
KEGIATAN PENEROKAAN,

PENJELAJAHAN,
PERDAGANGAN, DAN

PENJAJAHAN

> TERDAPAT BEBERAPA
FAKTOR YANG

MENYEBABKAN PORTUGAL
MUNCUL SEBAGAI KUASA

MARITIM PADA SEKITAR
ABAD KE TERSEBUT.


CIRI CIRI MASYARAKAT
MARITIM DI PORTUGAL





1.. KEGIATANEKONOMI


§ KEGIATAN EKONOMI UTAMA
MASYARAKAT MARITIM DI
PORTUGAL IALAH PERDAGANGAN
YANG DI JALANKAN DI PELABUHAN
SEPERTI LISBON DAN ANTWERP.
MASYARAKAT MARITIM
MELANCARKAN EKSPEDISI KE
TIMUR UNTUK MENGUASAI
PERDAGANGAN REMPAH .
PEDAGANG PORTUGAL
MEMPEROLEH BARANG DAGANGAN
SEPERTI REMPAH-RATUS, SUTERA
DAN BATU PERMATA.


§ MEREKA
MEMBAWA
HASIL HUTAN DAN

BAHAN
PENCELUP DARI
BRAZIL. SELAIN

BERDAGANG
MASYARAKAT

MARITIM
JUGA TERLIBAT
DALAM AKTIVITI
MENANGKAP IKAN,
MENGUMPUL HASIL

LAUT DAN
MEMPUNYAI
KEMAHIRAN
MEMBINA KAPAL.


2. PETEMPATAN



§ MASYARAKAT MARITIM
PORTUGAL

TINGGAL BERHAMPIRAN
PESISIR PANTAI ,

LEMBAH SUNGAI DAN KEPULAUAN.
PETEMPATAN

MEREKA BERHAMPIRAN

DENGAN LAUT
MEMUDAHKAN MEREKA

MENJALANKAN
KEGIATAN SEPERTI

PERDAGANGAN,
MENANGKAP IKAN DAN

MENGUMPUL HASIL LAUT.


AOPNRPEGTENUNMGDSGGEAEUAEMBGMLDAAAPAAGIUNNNRALGKATAIIAWANLANPINNMELBUADRESPSHPPANOEAENJRYPNTSALAEAATUDDNLENBNIAAARGUGTBNPNLHUUAEEAMLHTI NAAAP. BKUNYTAUMIAADNNHNANIT>GAARGMNGMIRTUAAAYIAMLSARYNDAJAGUI RGAAK A T

B A R
P


3.TEKNOLOGI

PERKAPALAN
DAN PELAYARAN





> MASYARAKAT MARITIM MEMPUNYAI
KEMAHIRAN DALAM PEMBINAAN KAPAL DAN
PERAHU SEPERTI KEMAHIRAN MEMBINA KAPAL
JENIS CARAVEL SEBERAT 2000 TAN .KAPAL
JENIS INI DIBINA DENGAN TEKNOLOGI
TINGGI KERANA AKAN DIGUNAKAN UNTUK
PELAYARAN JARAK





MASYARAKAT MARITIM MEMPUNYAI
KEMAHIRAN DALAM PEMBINAAN KAPAL DAN
PERAHU SEPERTI KEMAHIRAN MEMBINA KAPAL
JENIS CARAVEL SEBERAT 2000 TAN .KAPAL
JENIS INI DIBINA DENGAN TEKNOLOGI TINGGI
KERANA AKAN DIGUNAKAN UNTUK PELAYARAN

JARAK JAUH


4.PENJELAJAHAN DAN
PENEROKAAN.



§ MASYARAKAT MARITIM DI
PORTUGAL TERLIBAT DALAM
AKTIVITI PENEROKAAN DAN
PENJELAJAHAN DAN TELAH

MELANCARKAN EKSPEDISI
MENCARI JALAN LAUT KE

TIMUR .





§ BARTHOLOMEW DIAZ
BELAYAR KE TANJUNG
HARAPAN DAN BERJAYA
MENGELILINGI TANJUNG
HARAPAN SAMPAI KE MALINDI

KEMUDIAN BELIAU
MENERUSKAN PELAYARAN KE

CALICUT , INDIA .


SUMBANGAN MASYARAKAT
MARITIM DI PORTUGAL

1. PENJELAJAHAN



> MASYARAKAT MARITIM DI PORTUGAL
MEMBERI SUMBANGAN DALAM BIDANG
PENJELAJAHAN DAN PENEROKAAN.

PENGLIBATAN ORANG PORTUGAL DALAM
BIDANG PENJELAJAHAN DAN PENEROKAAN
DAPAT DIKESAN SEJAK AWAL ABAD KE-15.

PELAYAR PORTUGAL BERJAYA
MENYEBERANGI SELAT GIBRALTAR DAN

MENAWAN PANTAI BARAT AFRIKA.










>MENJELANG PERTENGAHAN

ABAD KE-15, PELAYAR

PORTUGAL BERJAYA

MENGUASAI KEPULAUAN

MADEIRA DAN AZORES.PADA

TAHUN 1487, BARTHOLOMEW

DIAZ MEMULAKAN

PELAYARAN DENGAN TIGA

BUAH KAPAL DAN BERJAYA

MENGELILINGI TANJUNG

HARAPAN. > VASCO DA GAMA MELANCARKAN


EKSPEDISI KE TIMUR DENGAN EMPAT

BUAH KAPAL SEBERAT 120 TAN

SERTA 180 ORANG PELAUT. PADA

TAHUN 1497 BERJAYA MENGELILINGI

TANJUNG HARAPAN DAN BELAYAR

SEPANJANG PANTAI HINGGA KE

MALINDI. DARI MALINDI, IA BERJAYA

MERENTASI LAUTAN HINDI DENGAN

BANTUAN IBN MAJID DAN SAMPAI DI

CALICUT, INDIA PADA TAHUN 1498.


2.PERDAGANGAN





> DAPAT DIKESAN PADA ABAD KE 15.


> PERTENGAHAN ABAD PELAYAR
DIHANTAR OLEH PUTERA HENRY
TERLIBAT DALAM PERDAGANGAN HAMBA
YANG AMAT MENGUNTUNGKAN.


> BERJAYA MENGUASAI RANGKAIAN
PELABUHAN YANG MENGANJURKAN DARI
KEPULAUAN MADEIRA HINGGA CAPE
VERDA.





> MENDIRIKAN PANGKALAN
PERDAGANGAN DI SRI LANGKA,
SUMATERA, PULAU JAWA DAN

KEPULAUAN REMPAH.



> MENGUSAI LALUAN
PERDAGANGAN KE TIMUR.



> BERHASRAT MENGHAPUSKAN
MONOPOLI PERDAGANGAN REMPAH

OLEH SAUDAGAR ISLAM.


3.PENGUASAAN TANAH

DAN WILAYAH




>MASYARAKAT MARITIM D PORTUGAL JUGA MELIBATKAN
DIRI DALAM PENGUASAAN TANAH JAJAHAN BERMULA
SEJAK ABAD KE-15 MASIHI. PADA TAHUN 1415, ORANG

PORTUGAL BERJAYA MENAWAN CEUTA YANG TERLETAK
DI MAGHRIBI DARIPADA ORANG ISLAM. PADA TAHUN

1419, PELAYAR PORTUGAL YANG MENERIMA LATIHAN DI
SEKOLAH PELAYARAN YANG DIASASKAN OLEH PUTERA
HENRY BERJAYA MENAKLUKI KEPULAUAN MADEIRA. PADA
TAHUN 1427, ORANG PORTUGAL BERJAYA MENGUASAI

AZORES . PADA TAHUN 1503, PORTUGAL BERJAYA
MENGUASAI COCHIN YANG TERLETAK DI PANTAI BARAT

INDIA DAN SETERUSNYA DJADIKAN SEBAGAI IBU
PEJABAT, PENTADBIRAN PORTUGAL DI TIMUR.





§ PADA TAHUN 1508, ANGKATAN TENTERA PORTUGAL
BERJAYA MENEWASKAN ANGKATAN TENTERA MESIR DI
DIU. PERISTIWA INI MELETAKKAN ASAS BAGI PORTUGAL
UNTUK MENERUSKAN PENGUASAAN MEREKA TERHADAP

DUNIA DI TIMUR




§ § PADA TAHUN 1510, ANGKATAN TENTERA PORTUGAL BERJAYA
MENGUASAI GOA DI INDIA. SELEPAS ITU, PORTUGAL MENGATUR

GERAKAN UNTUK MENGUASAI LALUAN PERDAGANGAN DI ASIA
TENGGARA. PADA TAHUN 1511, PORTUGAL MENGUASAI MELAKA. SELEPAS

MENGUASAI KEPULAUAN REMPAH, PORTUGAL MENDAPATKAN TANAH
JAJAHAN DI MACAU PADA TAHUN 1517.

§ PORTUGAL MENGUKUHKAN KEDUDUKANNYA DENGAN MENGUASAI
TANAH JAJAHAN DI AMERIKA SYARIKAT KHUSUSNYA DI BRAZIL.

PERKEMBANGAN INI MENYEBABKAN PORTUGAL MUNCUL SEBAGAI KUASA
BARAT YANG PALING AKTIF DALAM KEGIATAN PENJAJAHAN PADA ABAD

KE-16.


4. PERKAPALAN



SMMEERMEMRTKMAEEAEMPRKM§UEKAPAEKMNUMJAMYAUBEAASMAECMIJYNELUAPKAAMAREUYRYINAMNAALAVIYNAKDRKEAAGHIALDTIITLRPIKSAEMAEELEKMNASAPNBRAUAEOTDTTEKTRALIAAKMAODLNNRTAAGOAD
MLL2INILAU0MOPPMAD0EOEGS0AMBMR.ILDTBTBASPAUAIIMEENNNGNRBAAGPKAAAAELGKNPMPAAMEAPKBIRELAAI KCNNAPLAACNOAJPA.ALNEANPMTNYLOAIAEKASIHRANNEP.GKAAL

B E L A YMMPAKEEEERMNMNMEGSDPEBYANEEEIRUPPADHDPLROOAENIIAAAIRSRRKRGY>PNTGAIAATKAAAJUNAIDAAATRMIGNIKLNNNKTAAELMASEUGDAPOKTLPEBMATAUILAPLUTIMNENLEHIADUHBANEHANPSADKAUDRNETAIHATUAIPANNRKPENDNPEIJAIENAIKLEUDSNLMRAAKLSNAEOYAAAYNDETYLRNDJAUKAITASAOROERHKTRMEHIINAELARKPMAADGANOANONNSEAHA,:LBARY.MLNAAEIMTAVAPBNHUNZMIREKAEIGGUOEALRSPBKAAAPKARIYEEEYTAAELLALRAGO.ADTAASRJFIRRYASTAAEARDIAEYKRHITYDPAKKRAAOAAAEINAOATNNPLNS.NLAAMGAADYHYGAHAAARRYNRINIENAT-GSIINMG D I


5.PENYEBARAN AGAMAA KRISTIAN







§ MASYARAKAT MARITIM DI PORTUGAL JUGA

TERLIBAT DALAM PENYEBARAN AGAMA

KRI S TI AN. DALAM HA LATMII NM



IEU, KRMS. UB A LI G HK RIST IAN
TUR U T DIH ANTAR DAL PE D IS I PEL AYA RAN

KE




§ M U B A L I G H K R I S T I A
N T E L A H M E M U L A K A N
U S A H A U N T U K M E N G K R I S
T I A N K A N P E N D U D U K D I

TANAH JAJAHAN. UMPAMANYA PENDUDUK

PORTUGAL DAN MUBALIGH KRISTIAN DATANG

BERAMAI-RAMAI KE BRAZIL DAN MENETAP DI

PETEMPATAN BAHARU SEPERTI DI SAO PAOLO,

PERNAMBUCO, DAN BAHIA.


PERKEMBANGAN MASYARAKAT
MARITIM DI PORTUGAL

1.PENJELAJAHAN



• M M B E R I S U M B A N G A N D L M B I D A N G P E N J E L A J A H A N D A N
PENEROKAAN.

B E R J A Y A M E N Y E B E R A N G I S E L A T G I B R A L T A R D A N M E N A W A N

P A N T A I B A R A T A F R I K A .
•MELANCARKAN EKSPEDISI KE TIMTUR DENGAN EMPAT BUAT KAPAL

S E B E R A T 1 2 0 T A N Y G D I K E T U A O L E H V A S C O D A G A M A .
•MENGELILINGI TANJUNG HARAPAN DAN BELAYAR SEPANJANG

P A N T A I H I N G G A K E M A L I N D I

•BERJAYA MERENTASI LAUTAN HINDI DNGN BANTUAN IBN MAJID DAN


S A M P A I D I C A L I C U T , I N D I A .

•MELAKUKAN PENJELAJAHAN KE ASIA TENGGARA, CHINA, DAN
JEPUN

2.PERDAGAGAN

• D A P A T D I K E S A N P A D A A B A D K E 1 5


• P E R T E N G A H A N A B A D P E L A Y A R D I H N T R O L E H P U T E R A H E N R Y
TERLIBAT DLM PERDAGANGAN HAMBA YG AMAT

M E N G U N T U N G K A N .
•BERJAYA MENGUASAI RANGKAIAN PELABUHAN YG

M E N G A N J U R K A N D A R I K E P U L A U A N M A D E I R A H I N G G A C A P E
VERDA.


• M E N D I R I K A N P A N G K A L A N P E R D A G A N G A N D I S R I L A N G K A ,

S U M A T E R A , P U L A U J A W A D A N K E P U L A U A N R E M P A H .

•MENGUSAI LALUAN PERDAGANGAN KE TIMUR.

•BERHASRAT MENGHAPUSKAN MONOPOLI PERDAGANGAN REMPAH
OLEH SAUDAGAR ISLAM.

3.PENGUASAAN TANAH DAN WILAYAH

• M E L I B A T K A N D I R I D L M P E N G U S A A N T A N A H J A J A H A N


B E R M U L A S E J A K
A B A D K E 1 5 .

• B E R J A Y A M E N A W A N C E U T A Y G T E R L E T A K D I M A G H R I B I D R P


O R G I S L A M .

•MENERIMAN LATIHAN SEKOLAH PELAYARAN YG DIASASKAN


O L E H P U T E R A H E N R Y D A N B E R J A Y A M E N G U A S A I K E P U L A U A N
MADEIRA.

• B E R J A Y A M E N G U A S A I C O C H A I N Y G T E R L E T A K D I P A N T A I
BARAT INDIA DAN SEHARUSNYA DIJADIKAN SEBAGAI IBU

P E J A B A T , P E N T A D B I R A N P O R T U G A L D I T I M U R .
•MENGUASAI MELAKA DAN SETERUSNYA MENDAPATKAN
TANAH JAJAHAN DI MACAU.


4.PELAYARAN

•MMPUNYAI KEPAKARAN DLM PEMBINAAN KAPAL

SERTA KEMAJUAN TEKNOLOGI PERKAPALAN.

• M E R E K A M M P U N Y A I K E M
A H I R A N D L M P E M B I N A A N

K A P A L Y G M M P U B E R L A
Y A R D I L A U T A N L U A S .

• M E M I L I K I T E K N O L O G I
M M B I N A K A P A L J E N I S
C ARAVEL SE BI CEIR
PAT T 2000 TAN.
• P E R A L A T AN BAHARU D A OLEH MER E K A IALAH
C A T R A P E L A Y A R A N , K O
M P A S D A N A S R O L A B .

• M E M I L I K I P E T A P E T A
Y G L E N G K A P B A G I

MEMUDAHKAN KEGIATAN PENEROKAAN DAN

PEJELAJAHAN.

5.PENYEBARAN AGAMA KRISTIAN

•MUBALIGH KRISTIAN TURUT
D I H A N T A R D A L
A M E K S P E D I S I
HRPIESMLTEAI MAYNUAJ KALRAAJAANKNAH



PKANEENNU.TDSI
•TELA MUR . NT U K H
MENGK AHA U TA N A
UDU K

• C O N T O H N Y A P E N D
U D U K P O R T U G A L

DAN MUBALIGH KRISTIAN DAT


PERKEMBANGAN
MASYARAKAT MARITIM

DI PORTUGAL


2.PENJELAHAH




>MEMBERI SUMBANGAN DALAM BIDANG
PENJELAJAHAN DAN PENEROKAAN.





>BERJAYA MENYEBERANGI SELAT GIBRALTAR
DAN MENAWAN PANTAI BARAT AFRIKA.



>MELANCARKAN EKSPEDISI KE TIMUR DENGAN
EMPAT BUAT KAPAL SEBERAT 120 TAN YANG
DIKETUAI OLEH VASCO DA GAMA.





MENGELILINGI TANJUNG HARAPAN DAN
BELAYAR SEPANJANG PANTAI HINGGA KE

MALINDI.



•BERJAYA MERENTASI LAUTAN HINDI
DENGAN BANTUAN IBN MAJID DAN SAMPAI

DI CALICUT, INDIA.



•MELAKUKAN PENJELAJAHAN KE ASIA
TENGGARA, CHINA, DAN JEPUN.


3.PERDAGAGAN




> PENGLIBATAN MASYARAKAT MARITIM PORTUGAL DALAM
KEGIATAN PERDAGANGAN DAPAT DIKESAN SEJAK AWAL ABAD KE-

15. MENJELANG PERTENGAHAN ABAD KE-15, PELAYAR YANG
DIHANTAR OLEH PUTERA HENRY TERLIBAT DALAM PERDAGANGAN
HAMBA YANG AMAT MENGUNTUNGKAN. MENJELANG TAHUN 1460,
PORTUGAL BERJAYA MENGUASAI RANGAKAIAN PELABUHAN YANG

MENGANJUR DARI KEPULAUAN MADEIRA HINGGA CAPE VERDA.







§ KEJAYAAN VASCO DA GAMA SAMPAI KE TIMUR MEMBERI
DORONGAN KEPADA PELAYAR PORTUGAL MELANCARKAN

EKSPEDISI PERDAGANGAN KE TIMUR. EKSPEDISI PERDAGANGAN
DIHANTAR KE TIMUR UNTUK MENDAPATKAN BARANG DAGANGAN
SEPERTI REMPAH, LADA HITAM, SUTERA, DAN BATU PERMATA. .










§ PEDAGANG-PEDAGANG PORTUGAL MENDIRIKAN

P A>NPPPGUEELRADADKAUAAGGLAJAANANNGWG-APAP EN,E DRDDADAI GASNAGRNIKAGELNAPPNGUOKALRAANT, UUSDGAUIAMNLSA. SMTREEIERLNLAADA,IINNRP IKUKIALATA,NUUS,PJUABANMEWGLAAIA,TAKEDUARAL AA N,

N
K E P UBL AEURAHNA. SSERLAATI NUI TNUT,UBKE LMI AEUN BGEHR AH APSURSAKTAUNN TMU OK NM OE NPGOHLAIP U S K A N
MP OE RN OD PAOGLAI NP EGRAD NA GRAENMG PA NA HR EOMLPEA H OS LAEUHDSAAGU DAARGIASRL AI SML A. M .







§ §UMSSP EAEESLDNTEEAGPPLGEEAARASPSDNAAMAGSSGE- NPKAMEGANDEGUNANAAGPGSNUAAUDNISAIGKASECTPPAAOUPNI LRTEKATOREUUNDPAGUANPAAGLLRDAEBAAUMENRAPTGJAANAHAHYUR,NANEP DOMM1 5IREP1TNC7AUG.AHGAP,NAASLTPADOOSMAKNERTANTANPGUHAPAUGDUSNASAA1LAS5TK4A2N,
P

PTEARHDUA GN A1N5G1 7A .N PDAI DJ EAP UTNA. HPUONR T1U5G4A2L , J PU GE DA AMGE NAUNBGU-HPK AE ND AP AGNAGNKGA L A N

P OP ERRTDUAGG ANL GBAENRDJ AI AYFAR IMK AE NK HGUAS SU SANSYKAA DNI PMUOSZAATM BPI EQRUDE APGA DAAN TGAAH NU N

1 5D2I0 .J EP AP NUGNK. APL AONR PT EURGDAA GL AJ NUGGAAN MI NEI NMUE MB UA IHNKK AA NN PPEARNA NGAKNA SL EABNA G A I
P UP SEARTD PAEGR SAINN GG GA ANH 1DA5NI 2DAB0AAF.RGRPIII KAEKARNAOPGKAPHKAL AUHDLSAKAUEGNSAANNPSGYIEAARYDADANI GMDOAZL AAMM PBEI QL AUYEA R A N
PA DA TAH U N GANGAN INI

MEMAINKAN PERANAN SEBAGAI PUSAT PERSINGGAHAN

BAGI KAPAL DAGANG YANG DALAM PELAYARAN DARI

EROPAH KE ASIA


Click to View FlipBook Version