Ösztöndíj_zárókiadvány

Impresszum

Szerzők: Balla Ágnes, Kocsis Ferenc (Expanzió Kft.)
Szerkesztők: Beke Márton, Lovászi Attila,
Széll Adrienn, Tamás Krisztina
Olvasószerkesztő: Karvalits Ivett
Grafikai tervezés, tördelés: Vilimi Kata

Kiadja a Tempus Közalapítvány, 2017
A kiadásért felel: Tordai Péter igazgató
Nyomdai kivitelezés: Perfect Lines Digitális Nyomda

ISBN 978-615-5319-38-9

A kiadvány az EGT Alap Ösztöndíj program támogatásával
jött létre. A kiadványban megjelentek nem szükségszerűen
tükrözik a támogató álláspontját.

A kiadványban illusztrációként az egyes projektek fényképeit
is felhasználtuk. További fotókreditek: Wikipedia, Wikimedia
Commons, unsplash.com.

Tempus Közalapítvány
1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.
postacím: 1438 Budapest 70, Pf. 508.
infóvonal: (06 1) 237 1320
e-mail: [email protected]
www.tka.hu » EGT Alap Ösztöndíj

A Tempus Közalapítvány minden pályázataival kapcsolatos információt,
pályázati űrlapot, egyéb dokumentumot térítésmentesen bocsát az ér-
deklődők rendelkezésére, azok kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.

TARTALOM

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

7 EXECUTIVE SUMMARY

9 AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAM HÁTTERE ÉS CÉLJAI

11 MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK RÖVID BEMUTATÁSA
11 Az országok általános bemutatása
12 Az országok az európai uniós elvárások fényében
14 Az országok oktatási rendszerének általános

bemutatása

15 A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI RENDSZERÉNEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA
15 Norvégia oktatási rendszere
16 A norvég közoktatás
17 A norvég középfokú oktatás
18 A norvég felsőfokú szakképzés
18 A norvég felsőoktatás

21 Izland oktatási rendszere
22 Az izlandi közoktatás
23 Az izlandi szakképzés
24 Az izlandi felsőoktatás

26 Liechtenstein oktatási rendszere
26 A liechtensteini közoktatás és szakképzés
28 A liechtensteini felsőoktatás

28 Magyarország és a donor országok oktatási rendszerének
összevetése

28 Köznevelés, szakképzés
28 Felsőoktatás

35 MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI KIHÍVÁSAI
36 Magyarország
36 Norvégia
37 Izland
37 Liechtenstein

38 A donor országok átvehető oktatási jó gyakorlatai
40 Norvégia átvehető oktatási jó gyakorlatai
42 Izland átvehető oktatási jó gyakorlatai

44 Magyarország átadható oktatási jó gyakorlatai

45 AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK HAZAI
EREDMÉNYEI

47 Előkészítő látogatások és Szakmai látogatások (M1)
4 48 Felsőoktatási mobilitások (M2)

50 Oktatói mobilitás nem felsőoktatási intézmények
számára (M3)

51 Felsőoktatási intézményközi együttműködési
projektek (M4)

55 AZ ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE
KAPCSÁN MEGFOGALMAZOTT JAVASLATOK

55 A donor országok és a kedvezményezett országok
56 A program átfogó menedzselése
56 Minőségbiztosítás
56 A donor országok szűkös kapacitásai és a szektorköziség
57 Priorizálható területek
58 Fenntarthatóság

58 Az intézmények, projektek szintje – Javaslatok

61 ÖSSZEGZÉS

62 FÜGGELÉK

64 IRODALOMJEGYZÉK

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

Az EGT Alap Ösztöndíj program VEZETŐI
célja, hogy elősegítse a nem-
zetközi együttműködések és a

kölcsönös mobilitási programok ÖSSZEFOGLALÓ
megvalósítását Magyarország
és a három donor ország (Nor-

végia, Izland és Liechtenstein)

között, annak érdekében, hogy ezzel erősítse a 2004–2009 közötti ciklusban is több ország- 5

a felek közötti kapcsolatot és azokat az ok- ban – köztük Magyarországon – kapott támo-

tatási folyamatokat, amelyeket ma Lisszabon, gatást ez a terület, majd a 2009–2014-es

Koppenhága vagy épp Bologna neve fémjelez. szakaszban szintén.

A részt vevő országok nem feltétlenül lenné- Összességében 177 pályázat érkezett be a négy

nek egymás ideális együttműködő partne- pályázattípusra, amelyek közül 126 lett támo-

rei, történelmileg sem kötődnek egymáshoz, gatott. Az együttműködésekben 92 magyar

földrajzilag is távol vannak – az EGT Alapból intézmény vett részt, némelyikük több pályá-

finanszírozott Ösztöndíj program éppen ezeket zatot adott be vagy több pályázattípusban is

a különbségeket hivatott oldani, a távolságokat megmérettette magát, míg a donorok részéről

leküzdeni. 139 intézmény kapcsolódott be a programba.

A három donor ország nem-

csak hazánkat, hanem össze- 177 pályázat
sen 15 országot támogat kü-
lön kerettel, meghatározott

prioritáslista mentén. Ezen pri- 126 támogatott pályázat
oritások között az egyik az ok-
tatás és képzés területén meg-

valósuló Ösztöndíj program, 92 magyar intézmény
amely az évek alatt kiemelt

helyet vívott ki magának:

139 intézmény donor országból

815 mobilitás

Az Ösztöndíj program rendelkezésre álló költ- A történelmi-kulturális kötődés hiánya vagy

ségvetése a 2009–2014-es időszakban 3,5 mil- a távolság mellett az oktatási-képzési rend-

lió euró volt, a program forrásait az EGT Finan- szerekben rejlő különbségek sem könnyítették

szírozási Mechanizmus, valamint Magyarország meg a felek dolgát, hiszen előfordult, hogy az

központi költségvetése biztosította. A nemzeti adminisztratív tényezők (pl.: különböző félév-

hozzájárulás mértéke 15% volt. Az Ösztöndíj kezdési időszakok, eltérő arányú kreditek a fel-

program magyarországi koordinálója a Tempus sőoktatásban) akadályoztak, akár meg is hiú-

Közalapítvány volt, mely a pályázati lehetősé- sítottak egy-egy együttműködést. Hosszabb

gekhez kapcsolódó információszolgáltatást, távon azonban a Magyarország és a donor

a pályázatírással kapcsolatos tanácsadást, a be- országok közötti oktatási együttműködésekre

érkezett pályázatok kezelését és értékelését, szánt külön támogatás sikeresnek mondható,

a szerződéskötést és a projektek nyomon köve- amit jól mutat a szűkös időkeret ellenére meg-

tését látta el mint Program Operátor. valósított mobilitások és együttműködések

A négyféle pályázati tevékenység döntő több- száma. Az együttműködéseket kifejezetten ez

sége mobilitás fókuszú volt, melynek ered- a célzott támogatás katalizálja, ennek hiányá-

6 ményeképp összesen 815 mobilitást támo- ban Magyarország és a három donor ország

gatott a program, melyek nagyrészt kifelé nem feltétlenül lennének egymás partnerei.

irányultak (87,4%) – vagyis magyar hallgatók, A következő programszakaszban az adminiszt-

oktatók és szakemberek látogattak a donor or- ráció egyszerűsítésével, tágabb megvalósítási

szágok valamelyikébe, elsősorban Norvégiába időkerettel, különböző marketing eszközökkel

(a mobilitások 56,9%-a ide irányult). Ennek elősegíthető, hogy a most vagy korábban ki-

a 815 mobilitásnak a megvalósulása 1 136 565 alakult kapcsolatok megszilárduljanak, és az

euró lekötését eredményezte. eseti helyett folyamatossá válhasson a felek

A korábbi időszak tisztán mobilitási programja- közötti együttműködés.

it ez a programszakasz egy új lehetőséggel bő-

vítette: elérhetővé váltak felsőoktatási intéz-

ményi együttműködések. Ebből 8 valósult meg,

összesen 1 264 080 euró értékben. A pályázat

hiánypótló volt abban a tekintetben, hogy az

Erasmus+ programon belül elérhető hasonló,

de az igényekhez mérten nagyon szűk kerettel

rendelkező lehetőség mellett kínált egy újabb

platformot a mobilitáson túlmutató együtt-

működéseket, kutatásokat, tanulmányok ké-

szítését, tananyagfejlesztést vagy nyári egye-

temeket, intenzív programokat megvalósító

egyetemi kooperációknak. A mobilitás mellett

szükség van a felsőoktatásban az oktatás mi-

nőségének fejlesztése és a nemzetköziesítés fo-

kozása érdekében ilyen típusú lehetőségekre is.

EDUCATIONAL CO-OPERATIONS BETWEEN HUNGARY AND THE DONOR STATES
WITHIN THE EEA GRANTS SCHOLARSHIP PROGRAMME

The aim of the EEA Scholarship EXECUTIVE
Programme is to promote
international cooperation and

mutual mobility programs SUMMARY
between Hungary and the
three Donor States (Norway,

Iceland and Liechtenstein) to

strengthen the relationship and the Lisbon, Altogether 177 applications were received for 7

Copenhagen, Bologna processes among the the four measures out of which 126 have been

partner countries. These countries might not granted so far1. 92 Hungarian institutions

be each other’s ideal partners, they are neither participated in the cooperation, some of them

linked historically nor close to each other applied more times or competed in different

but the EEA Grants Scholarship Programme measures as well, while 139 institutions parti-

is meant to overcome these differences and cipated from the donor countries’ side.

shorten distances. The majority of the measures focused on

The three Donor States not only fund Hungary mobility which resulted in 815 mobilities. Higher

but altogether they support 15 countries under proportion of these mobilities were outgoing

a special scheme, following a special priority (87,4%) which means that Hungarian students,

list. One of these priorities is

the Scholarship Programme 177 applications
in the field of education and
training. This programme had

a special position during the 126 granted projects
2004–2009 timeframe, it was
funded in several countries,

as well as in Hungary, and it 92 Hungarian institutions
received financial support in

the 2009–2014 period as well.

The Programme Operator for 139 institutions from Donor States
the Scholarship Programme in

Hungary has been Tempus Pub-

lic Foundation. The total avail- 815 mobilities
able budget was 3,5 million EUR.

1 A ugust 2017

teachers and staff visited one of the donor In addition to the lack of historical-cultural

countries, in most of the cases Norway (56,9% linkage or the distance, differences in education

of the mobilities were headed to Norway). These and training systems, did not ease the parties’

815 mobilities summed up EUR 1 136 565. cooperation. Furthermore, administrative

burdens (e.g.: different academic calendars

Compared to the previous programme period or different weights in the credit system)

that focused exclusively on mobility this phase hindered or even prevented collaborations.

offered the possibility of inter-institutional The overall picture of the grant funding

cooperation among higher education insti- educational cooperation between Hungary

tutions. Eight projects were funded under this and the Donor States is successful. It is proved

scheme, covering EUR 1 264 080. This inter- by the number of mobilities and projects

institutional cooperation opportunity covered carried out despite of the tight time frame.

a ’market niche’. Although, the Erasmus+ Cooperation between the parties are especially

Programme offers a similar application type, but boosted by the Scholarship Programme.

its financial support is very narrow compared to Without the Programme Hungary and the

8 the needs. Hence this measure offered a new Donor States would not be necessarily each

type of cooperation beyond mobilities, such as other’s partners (as statistics show). In the

opportunity for carrying out researches, studies, next programme period it is necessary to ease

developing curriculum, organising summer the administration, have a wider timeframe to

universities and intensive programmes. Besides accomplish the Programme. Using different

mobilities, higher edu-cation needs that kind market tools can help to strengthen existing

of cooperation to develop quality of education or previous cooperation which can become

and strengthen internationalisation. long-run and continuous collaborations instead

of occasional.

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

A három donor ország – Norvégia, AZ EGT ALAP 9
Izland és Liechtenstein tagja az Eu- ÖSZTÖNDÍJ
rópai Gazdasági Térségnek (EGT), PROGRAM
az Európai Uniónak azonban nem. HÁTTERE
Ezt azt jelenti, hogy a gazdasági
térségből fakadó előnyöket élvezik,
EU-tagság hiányában azonban nem
járulnak hozzá pénzügyileg az EU
közös politikájához.

Az Európai Gazdasági Térség országai ÉS CÉLJAI
közti különbségek kiegyenlítéséhez
két finanszírozási mechanizmussal,

az EGT, valamint a Norvég Alap-

pal járulnak hozzá. Az EGT és a Norvég Alap kezésre, amelyből Norvégia 95,8%-ot, Izland

átfogó céljai a gazdasági és társadalmi egyen- 3,0%-ot, míg Liechtenstein 1,2%-ot finanszí-

lőtlenségek csökkentése, valamint a kétoldalú rozott. Magyarország esetében az EGT Alap

kapcsolatok erősítése a donor országok és a 70,1 millió euró támogatást biztosított.

kedvezményezett országok között. A két alap-

nak hasonlóak, de nem egyformák a céljaik: A három donor ország tehát nemcsak hazán-

a Norvég Alapot kizárólag Norvégia finanszí- kat, hanem összesen 15 országot támogat

rozza, kedvezményezett országai az EU-hoz külön kerettel, meghatározott prioritáslista

2004 óta csatlakozott 13 tagállam – az együtt- mentén. Ezen prioritások közé olyan területek

működések ezen országok és norvég szerve- tartoznak, mint a megújuló energiaforrások,

zetek között valósulhatnak meg. Az EGT Alap a környezetvédelem, a civil szféra megerősítése,

Norvégia, Liechtenstein és Izland által közösen a kulturális örökségvédelem, a veszélyeztetett

létrehozott támogatási alap, amelynek széle- fiatalok védelme, a kutatás vagy az egészség-

sebb a támogatotti köre: a 13 országon kívül ügy. A nemzetközi oktatási együttműködések,

támogatásban részesül Görögország és Portu- ösztöndíj programok is fontos helyet vív-

gália, valamint átmenetileg Spanyolország is. tak ki maguknak ezen a listán: a 2004 és 2009

közötti ciklusban is több országban – köztük

Az EGT Alapba a három ország arányosan ad Magyarországon – kapott támogatást a terü-

be támogatási forrást: a 2009–14-es perió- let, majd a 2009–2014-es szakaszban szintén

dusban összesen 1,8 milliárd euró állt rendel- kiemelt jelentőségű volt az oktatási terület.

Az EGT Alap támogatási megoszlása az egyes országok között, 2014=2021

Forrás: http://eeagrants.org
10

Az EGT Alap Ösztöndíj program célja az volt, A célország minden esetben a három donor

hogy elősegítse a nemzetközi együttműkö- ország legalább egyike lehetett, illetve az

dések és a kölcsönös mobilitási programok együttműködések működhettek kölcsönössé-

megvalósítását annak érdekében, hogy ezzel gi alapon – tehát Magyarországra is jöhettek

fokozza Magyarország részvételét a lisszaboni , hallgatók, oktatók és más munkatársak, meg-

a  koppenhágai  és a bolognai folyamatokban, valósulhattak szakmai látogatások. A felsőok-

valamint hozzájáruljon a magyar és a donor tatási intézményközi együttműködések pedig

országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) in- tovább tágították a kört: más kedvezménye-

tézményei közötti hosszú távú kapcsolatok és zett országok is bekapcsolódhattak a projektbe

szakmai együttműködések kialakításához. partnerként.

A program keretében köz-, felnőtt- vagy felső- Az Ösztöndíj program az irányszámok alapján

fokú oktatásban, valamint képzésben érintett eredetileg legalább 275 hallgatói, 220 oktatói

egyéb intézmények pályázhattak tanulási, ta- és személyzeti mobilitást tervezett támogat-

pasztalatszerzési célú hallgatói, oktatói, sze- ni, valamint 12 projekt alapú együttműködés

mélyzeti mobilitások megvalósítására, illetve megvalósulásához tervezett hozzájárulni

felsőoktatási területen projekt alapú nemzetközi Magyarország és a donor országok intézmé-

együttműködések megvalósítására. Az együtt- nyei között. A végső számok végül valame-

működések során az alábbi tevékenységekre lyest eltérő mobilitási arányokat mutatnak,

(angolul Measure, rövidítve M) lehetett pályázni: de ez nagyrészt a futamidő során bekövetke-

> Előkészítő látogatások és Szakmai látoga- zett hosszabb szünetnek, majd a zárásig ren-
tások (M1) delkezésre álló szűkös időkeretnek tudható be.

> Felsőoktatási mobilitási pályázatok (M2)

> Személyzeti/oktatói mobilitás nem felsőok-

tatási oktatási/képzési intézmények számá-

ra (M3)

> Felsőoktatási intézményközi együttműkö-

dési projektek (M4)

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

MAGYARORSZÁG ÉS
A DONOR ORSZÁGOK
RÖVID BEMUTATÁSA 11

Az országok általános bemutatása

MAGYARORSZÁG NORVÉGIA IZLAND LIECHTENSTEIN

Terület 93 030 km2 385 252 km2 103 000 km2 160 km2
Az ország 37 622 fő
lakosainak 9,8 M fő 5,2 M fő 0,33 M fő
Vaduz
száma Budapest Oslo Reykjavík 5 429 fő
Főváros 1,7 M fő 0,6 M fő 0,1 M fő
lakosainak 7 régió 5 régió 8 régió 1 régió
száma 20 megye 19 megye 74 önkormányzat
magyar norvég izlandi német
Régiók forint norvég korona izlandi korona svájci frank

Hivatalos nyelv 4,3 % 4,3 % 2,6 % 2,4 % 3
Pénznem nincs adat
67 % 149 % 129 %
Munkanélküliség 105,8 17,1 3,3 234,3
aránya2

4

Népsűrűség
(fő/km2)

2 A z adatok forrása: Eurostat
3 F orrás: Liechtenstein in Figures 2017 (2015. évi adat)
4 Forrás: Eurostat, 2016, Vásárlóerő-paritáson, az Európai Unió (EU28) átlagához viszonyítva

Az országok az európai uniós elvárások fényében

Az EU 2020 stratégiai célkitűzések teljesítése országonként5

a foglalkoztatottság 71,5 % 78,6 % 87,8 % nincs adat
aránya a 20–64 évesek 1,38 % 1,93 %
105,9% 2,19 % nincs adat
körében, cél: 75% 65,3% 69,4 %
10,9 % 138,5 % 87,35 %
az EU GDP-jének 1990 50,1 %
a kutatásba és 70,2 % nincs adat
14,5 %
fejlesztésbe 19,8 % nincs adat
fektetett hányada*, 12,4 %
33 % 4 8,8 % nincs adat
cél: 3% elérése

12 az üvegházhatást
okozó gázok kibocsá-
tásának csökkentése
az 1990-es szinthez
képest (1990=100%)*,
cél: -20%

a megújuló energia-
források arányának

növelése*,
cél: 20% elérése

a korai iskolaelha-
gyók arányának
csökkentése*,
cél: 10% elérése

a 30 és 34 év közötti
uniós lakosok felső-
fokú végzettsége,

cél: 40% elérése

felnőttek részvétele 6,3 % 19,6 % 24,7 % nincs adat
az egész életen át
tartó tanulásban,

cél: 15% elérése

koragyermekkori 94,5 % 97,3% 97,2 % 87,5 %
nevelés,

cél: 95% elérése

* 2015-ös adat
5 F orrás: Eurostat, 2016. http://ec.europa.eu/eurostat/web/europe-2020-indicators/resource-efficient-europe/main-tables

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

Az országok oktatási rendszerének általános bemutatása

6 7 8 9

ALAPFOKÚ OKTATÁS

tanulók száma 741 495 629 275 43 760 1 925

intézmények 3 589 2 858 168 14
száma

(általános iskola)

13

oktató tanárok 77 617 57 935 4 876 nincs adat
száma

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS

tanulók száma 78 200 (gyakornoki (gyakornoki
szakiskola / szakközépisk. szerződéssel) szerződéssel)

39 872 9 872 1 195

tanulók száma 167 600 78 872 1 189
szakközépisk. / szakgimn. + 15 339 fő

felsőfokú
szakképzésben

tanulók száma 181 800 121 213 17 441 779
gimnázium

intézmények száma 2335 423 41 8

oktatók száma 45 291 21 350 1 656 nincs adat

6 Forrás: KSH, Oktatási adatok 2016/17
7 Forrás: www.ssb.no
8 Forrás: www.statice.is
9 Forrás: Liechtenstein in Figures 2016 » www.llv.li/files/as/fl-in-zahlen-englisch-2016.pdf

Az országok oktatási rendszerének általános bemutatása

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS

tanulószerződés / Tanulószerződés, Gyakornoki Képzési Gyakornoki
gyakornoki szerződés amit a tanuló szerződés, amit szerződés a szerződés, amit
vállalat és a diák
típusa és a vállalat köt. a tanuló és a között, illetve a tanuló és a
Az iskola és a vállalat köt. a vállalat és az vállalat köt.
iskola is köt egy
vállalat együttmű- augusztus szerződést. augusztus közepe
ködési megállapo- közepe/vége – – július eleje
június közepe augusztus vége –
dást köt. május vége / június

szeptember eleje – eleje
június közepe

a tanév rendje

14

tankötelezettség
korhatára

FELSŐFOKÚ OKTATÁS

65 22 7 3

intézmények száma

nappali tag. 287 018 2 8 8  9 8 9 19 163 677 + 1 032 fő
205 560
hallgatók száma külföldön

oktatók száma 22 436 20 716 2 428 nincs adat
népszerű területek
Gazdaságtud.10 Oktatás Humán11 nincs adat
a tanév rendje Műszaki terület Egészségügy Szociális és viselke-
Jóllét és sport Őszi szem.
Agrár Gazdaságtud. dési tud. szept. eleje
Informatika Természettud. Üzlet és adminisztr. – dec. vége
Társadalomtud. Tavaszi szem.
Őszi szem. Tanárképzés és febr. közepe
Őszi szem. aug. közepe oktatástud. – jún. eleje
szept. eleje – dec. közepe Egészségügy
– dec. közepe Tavaszi szem.
Tavaszi szem. Mérnöki szakmák
febr. eleje jan. eleje
– jún. közepe – jún. közepe Őszi szem.
aug. közepe
– dec. közepe
Tavaszi szem.

jan. eleje
– jún. közepe

10 Forrás: www.felvi.hu, felvételi adatok alapján
11 Forrás: www.statice.is » 2010. évi adat áll rendelkezésre, felvételi adatok alapján

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

A DONOR 15
ORSZÁGOK
OKTATÁSI
RENDSZERÉNEK
RÉSZLETES
BEMUTATÁSA

Norvégia oktatási A megyék a középfokú oktatásért, az iskolák
rendszere működtetéséért, a tanulók beiskolázásáért fele-
lősek, és a tanárok kinevezése is az ő feladatuk.
Norvégia nagy kiterjedésű ország, viszonylag Az önkormányzatok az óvodákért, az általános
alacsony népsűrűséggel. Részben ez is magya- és alsó-középfokú oktatásért (tankötelezett-
rázza a decentralizációra való törekvést, ami ségig) felelősek, és ugyanazokat a feladatokat
az oktatási rendszerben is érvényesül: az ön- látják el, mint a megyék.
kormányzatok feladata az iskolák – helyi igé- A finanszírozás is decentralizáltan történik:
nyeknek megfelelően történő – működtetése. a megyék szintjén zajlik a pénzügyi döntés-
Az államnak, azon belül az Oktatási és Kutatási hozatal – a (ún. blockgrant formájában) ren-
Minisztériumnak van átfogó felelőssége, a teljes delkezésre álló pénzügyi keretből a megye és
oktatási és képzési szektor együttesen ez alá az önkormányzati hatóságok feladata döntést
az intézmény alá tartozik. Ez magába foglalja hozni, ehhez rendelkeznek – törvények és ren-
az óvodákat, az általános iskolákat, a szakkö- deletek alapján – jogkörrel. Az önkormányzatok
zépiskolákat és gimnáziumokat, de ide tartozik a költségvetésük közel 40%-át a közoktatás
a felsőoktatás, a felnőttkori tanulás területe, a biztosítására fordítják.
kulturális intézmények és a kutatás is. Az általános és középiskolában országosan ér-
vényes tananyag, kerettanterv van, de ezen
belül a megyék, önkormányzatok, iskolák és

tanárok hatással lehetnek annak megvalósítá- adás, a felnőtt kori tanulás, a kompetenciafej-

sára. Csupán néhány speciális iskola van. lesztés, a foglalkoztathatóság növelése és az

Az oktatást kulcskkérdésként kezelik: a foglal- aktív állampolgárrá nevelés területén. Ennek

koztatáshoz, a demokratikus kultúra fejleszté- a szervezetnek a feladata a validáció, vagyis

séhez elengedhetetlen. A norvég iskolarendszer az előzetes tudás elismerésének és beszámí-

befogadó, mindenki számára biztosít tanulási tásának a felügyelete is.

lehetőséget, azonos feltételeket. Ez annál is

fontosabb, mivel az országban a bevándorlók

aránya közel 17% (bevándorlók és bevándorló A norvég közoktatás

szülőktől Norvégiában születettek). Ez elsősor-

ban lengyeleket (1,87%), litvánokat (0,72%) A norvég gyerekek abban a tanévben kezde-

svédeket, szomáliaiakat és németeket jelent, nek el iskolába járni, amikor betöltik a 6 éves

de Irakból, Szíriából, a Fülöp-szigetekről szár- kort. A tankötelezettség 16 éves korig tart.

mazó 20 ezer fős közösség is él Norvégiában. Ez két szintet foglal magába:

16 Az oktatási rendszer egyenlő lehetőséget kínál > általános iskola, amely 1-7 évfolyamos, ide
származástól függetlenül mindenkinek, és ezzel > 6-12 éves koruk között járnak a gyerekek
igyekszik a társadalmi hátrányokat csökkente- alsó középfokú oktatás: ez a 8-10. évfolya-
ni, a kulturális sokszínűséget megteremteni. mokat jelenti, és 13-16 éves korukig tanul-
A bevándorlók integráltságát jól mutatja, hogy nak itt a diákok
2015-ben 10 kisebbségi nyelvet beszélő gyerek

közül 8 járt óvodába. A közoktatásban elsősorban állami intézmé-

A Norvégiában tartózkodási engedéllyel élő nyek érhetők el, csupán néhány magániskola

bevándorlók jogosultak és kötelezettségük is van – azoknak is valamilyen vallási, pedagógiai

van arra, hogy norvég nyelvtanfolyamra és alternatívát kell kínálniuk vagy nemzetközileg

bevándorlók számára biztosított kurzusokra elfogadott tantervet kell követniük. A magán-

járjanak. iskolák is kapnak állami támogatást, és nem

válogathatnak a gyerekek között teljesítmény

A hozzáférhető oktatás jegyében a felsőok- vagy más szubjektív feltételek mentén.

tatás is ingyenes – az állami felsőoktatási A közoktatásban a tantárgyak közül a leg-

intézmények nem kérhetnek tandíjat a nor- nagyobb arányt a matematika és a norvég

mál kurzusokért. Emellett a norvég hallgatók nyelv teszi ki az általános iskolákban, mintegy

pénzügyi támogatásra is jogosultak: ösztön- 40%-ot. A tanulók a választható tantárgyak

díjra és hitelre. közül leginkább az idegen nyelvet – azon be-

Az oktatás minden szegmensének hozzáfér- lül is a spanyolt – és a testnevelést választják.

hetősége, így az egész életen át tartó tanulás Az évismétlés mint lehetőség alkalmazható,

biztosítása fontos alappillére a norvég oktatás- de nem jellemző.

nak. Az alapkészségek fejlesztése és az előzetes Az oktatás 38 hétig tart: augusztus közepén,

tudás elismerése (validáció) a felnőttkori tanu- végén kezdődik a tanév, amely június közepén

lást támogató szakpolitikák hangsúlyos elemei. fejeződik be, majd egy 8 hetes nyári szünet

A minisztériumon belül a Vox (Skills Norway), következik. A 38 hetes tanítási időszakban ál-

a Norvég Egész Életen Át Tartó Tanulás Iroda talában 4 rövidebb vakáció van (szeptember/

horizontális feladatokat lát el a pályatanács- október, karácsony, február, húsvét). Az iskolai

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

oktatás hétköznapokon zajlik, az órák 60 per-
cesek. Az iskolai működés további elemeiről az
iskola felelős dönteni.
Az általános iskolában átlagosan 17 diák jut egy
tanárra – a kevésbé lakott területeken, ahol az
iskolák akár 100-nál is kevesebb diákkal mű-
ködnek, ez a szám lecsökken 11 tanuló/tanárra.
Az önkormányzatoknak ún. kulturális iskolákat
kell fenntartaniuk, ahol a gyerekek és fiatalok
számára zene, tánc, színház és egyéb hasonló
kurzusok és képzések érhetők el. Ez a szolgálta-
tás nem ingyenes, az önkormányzat határozza
meg a díjakat.

A norvég középfokú oktatás 17

A középfokú oktatás is a befogadás és az elér- tanak. Még ha telephelyüket tekintve külön is
hetőség alapelveire épül. A 2006-ban elfoga- helyezkednek el, azért egy intézményhez tar-
dott Nemzeti Tanterv a tudás terjesztéséért toznak, egy irányítási és adminisztratív rend-
rögzíti az előbb említett alapelvek mellett azt, szerrel.
hogy segíteni kívánja a tanulók alapkészsége- A középiskolák méretüket tekintve kisebbek:
inek fejlesztését, hogy a jelenlegi tudás alapú átlagosan 530 fő jár egy középfokú oktatási
társadalom aktív állampolgárai legyenek. A intézménybe, de ez magániskolák esetén csu-
tanterv hangsúlyozza a tanulást és a differen- pán 162 fő.
ciált oktatás biztosítását. Az iskolai környezet- A tanév az általános iskoláéval megegyezik, 38
nek hozzá kell járulnia a tanulók jólétéhez és hetes.
tanulási eredményeihez. A tanulók 59%-a iratkozott be általános kép-
Az általános iskolát befejező tanulók jogosul- zésbe középfokon, míg 41%-uk vesz részt szak-
tak a 3-4 éves középfokú oktatásba belépni. képzésben. A középfokú oktatás 3 éves és há-
Három általános képzés vagy nyolc szakmai rom szintre osztott (Vg1 – Vg2 – Vg3). Néhány
képzési irány közül választhatnak. esetben elérhető negyedik szint is (Vg4).
A középfokú oktatás a 16–19 éves korosz- Bár a szociális partnereknek van némi hatása
tályt fedi le, számukra kínál általános képzést, a tananyag tartalmának és intézményi rend-
szakmai (szakközépiskolai) képzést és vállalati szerének fejlesztésérre, a középfokon elérhető
gyakorlatot biztosító képzést (apprenticeship képzési lehetőségek elsősorban a tanulók igé-
training). Az iskolák egy része bizonyos mér- nyeiből indulnak ki, kevésbé a munkaerőpiaci
tékig differenciált profillal rendelkezik, de az igényekre reagálnak. Ennek következtében
általános elv az, hogy megyei szinten az ok- előfordul, hogy a tanulók a piac által kevés-
tatási programok döntő többségét elérhetővé bé igényelt szakmákat tanulnak, vagy kevés
kell tenni. A középiskolák jelentős része vegyes
profilú: általános és szakmai képzést is nyúj-

gyakorlati helyet biztosító szakmai képzésbe VALIDÁCIÓ
kezdenek bele. A szakképzésben 8 oktatási te- A validációnak kiforrott rend-
rületen belül 190 képzési kimenet érhető el. A szere van Norvégiában. Minden
szakképzésből több út is vezet a felsőoktatásba norvég felsőoktatási intézmény
– például a szakképzést követő egy éves áthida- elismeri és beszámítja az előze-
ló képzés formájában. tesen megszerzett tudást.

A norvég felsőfokú szakképzés erősítve a beszámítás rendszerét, annak minő-

ségét és az abba vetett bizalmat.

Ez a képzési szint nem a felsőoktatás része Nor-

végiában. A képzők általában 6 hónap – 2 év

időtartamban kínálnak kurzusokat és progra- A norvég felsőoktatás

mokat. A tananyagot tanulási eredményekben

kell leírni, a képzések elsősorban a helyi/regi- A Bologna rendszerrel összhangban a norvég

18 onális munkaerőpiaci igényekre reflektálnak. felsőoktatás is 3 éves BA/BSc, 2 éves MA/MSc

Összességében azonban viszonylag kevesen és 3 éves PhD képzéseket kínál. Csupán né-

(2015-ben 15 146 fő) tanulnak ezen a szinten. hány olyan képzés van, amely 3 évnél rövidebb,

A képzésbe belépni középfokú végzettséggel és és vannak osztatlan 5, valamint 5,5 éves kép-

validált előzetes tudással lehet. Minden norvég zések, illetve néhány területen 6 éves képzé-

felsőoktatási intézmény elismeri és beszámítja sek és néhány mesterképzés, amelyik 2 évnél

az előzetesen megszerzett tudást, ami nem sok rövidebb. Az általános tanárképzés és néhány

európai ország rendszerére mondható el jelen- művészeti alapképzés 4 éves. Egy tanév során

leg (9 ország). általában 60 kredit szerezhető, összhangban

A validáció rendszere leginkább a felsőfokú az ECTS elvekkel.

oktatási intézmények (mind szakképzés, mind A felsőoktatási képzésben a tanév 10 hónap

felsőoktatás terén) szintjén érvényesül, amit az hosszú, két szemeszterből áll, amelyből az

intézményi autonómia segít elő. Az egyén szá- őszi augusztus közepétől december közepéig

mára önkéntes az előzetes tudás felmérésének tart, míg a tavaszi félév január elejétől június

lehetősége, de a törvényi és egyéb szabályozó közepéig.

keret lehetővé teszi és támogatja is a nem for-

mális és informális tanulási környezetben el-

sajátított készségek érvényesítését. 2013-ban

egy nemzeti útmutató született, amit a norvég Norvégia számos
Oktatási és Képzési Igazgatóság készített az „legészakibb” címmel
érintettek bevonásával. Az útmutató elsősor- büszkélkedhet12. Itt van
ban a törvényi keretek értelmezését segíti a óvoda, iskola és középis-
validációt alkalmazni kívánó felnőttek számá- kola is a legészakabbra,
ra, illetve az egyes megyei gyakorlatok közti ahogy a világ legészakibb
különbségeket hivatott megteremteni, ezzel is egyeteme is Norvégiában,

Tromsø-ben található.

12 Forrás: wikipedia.org » Education in Norway angol szócikk

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

A felsőoktatás ingyenes, néhány speciális makhoz képest. (pl.: a mikro/makroökonómia 19
képzéstől eltekintve az állami felsőoktatási in- itthon 5 kredit, az Oslói Egyetemen 10 kredit).
tézmények nem kérhetnek tandíjat sem a dip- Az egyetemek autonómiával rendelkeznek,
lomához vezető képzésekért, sem a szakmai amit törvény is rögzít. Ennek érdekében sza-
továbbképzésekért. Azonban van ún. félévi badon határozhatják meg az oktatási, kutatási
díj (300-600 NOK/félév), amely feljogosítja tevékenységeiket, bizonyos törvényi keretek be-
a hallgatót a vizsgák megkezdésére – emellett tartása mellett szabadon fejleszthetnek új tan-
viszont szolgáltatást is biztosít (pl.: egészség- tárgyakat, programokat. A részletes tananyagot
ügyi szolgáltatás, tanácsadás, sport lehetőségek és tanmenetet az adott intézmény dolgozza ki,
és kulturális események). A magán felsőokta- figyelembe véve a NOKUT (Norvég Oktatási
tási intézmények kérnek tandíjat. Minőségbiztosítási Ügynökség) előzetes érté-
A norvég felsőoktatási rendszerben a legnép- kelését. A tananyagoknak nincsen országosan
szerűbb tudományterületek BA/BSc szinten az összegyűjtött rendszere, azok az egyes intéz-
oktatás (8 300 hallgató), az egészségügy, a jól- mények honlapjáról érhetők el.
lét és a sport területei (6 700 hallgató), amiket Az oktatási módszerek itthon is ismertek: elő-
a gazdaságtudományok és a természettudo- adás, szeminárium, beadandó vagy dolgozat
mányok követnek (4 900 és 4 700 hallgatóval). írása, laboratóriumi gyakorlat, projektmunka.
Mester-, illetve osztatlan képzésben a társada- Emellett a képzés kötelező részét képezhe-
lom-, a gazdaság-, és a természettudományo- tik szakmai tanulmányutak, terepgyakorlatok,
kon tanul közel azonos számú hallgató13. üzem- és múzeumlátogatások.
Az értékelési rendszer egységesített és össz- Az IKT eszközök, módszerek széles körben
hangban van az ECTS értékelési szintjeivel: A használtak. Minden felsőoktatási intézmény
(legjobb) és E (elégséges) között értékeli a hall- kifejlesztett távoktatásban elérhető képzést.
gatókat, az F az elégtelen szint. Az egyetemek Bizonyos programok esetén az előadások vi-
és főiskolák nagyrészt önállóan dönthetnek, deó-közvetítésével oldják meg, hogy távoli
hogy milyen vizsgatípusok felelnek meg leg- területek tanulói számára is elérhető legyen
jobban a kurzus célkitűzéseinek, tartalmának a képzés, és ők is be tudjanak kapcsolódni az
és szerkezetének. oktatói diskurzusba.
Az Európai Képzési Keretrendszerhez igazodó A hallgatók előrehaladásának mérése az ismert
Nemzeti Képzési Keretrendszert 2009-ben ve- módszerekkel történik. Vizsgát maximum há-
zették be. Ezzel összhangban a felsőoktatási in- romszor lehet megismételni.
tézményeknek a képzési kimeneteiket tanulási
eredményekben kellett megfogalmazniuk, ami A nemzetköziesítés széles kör-
megtörtént 2012-ig. ben elterjedt és hangsúlyozott
A tantárgyak kreditértéke magasabb a magyar elem a norvég felsőoktatásban.
rendszerben alkalmazottakhoz képest: 5-10, de
akár 20 kredit is járhat egy-egy tantárgy telje-
sítéséért. Ezzel összhangban egy-egy félévben
arányosan kevesebb tantárgy is van, a tantár-
gyak összetettebbek a magyar oktatási tartal-

13 Forrás: Statistics Norway » www.ssb.no/en

A nemzetköziesítés széles körben elterjedt és A minisztériumon belül külön iroda
hangsúlyozott elem a norvég felsőoktatásban. működik a nyitott felsőoktatás elő-
Éppen ezért az oktatóknak legalább egy skan- segítése érdekében – ennek feladata,
dináv nyelven (norvég, dán, svéd stb.) folyéko- hogy az IKT-n alapuló oktatási mód-
nyan kell beszélniük. A diákok az írásbeli vizs- szerekkel minél inkább hozzáférhetővé
gát valamely skandináv nyelven vagy angolul tegye a felsőoktatást.
is beadhatják.

A felsőoktatási intézményeknek saját minőség-

biztosítási rendszert kell működtetniük, melyet

6 évente újra akkreditál a NOKUT (Norvég Ok- A felsőoktatásban jelenleg tartalmi és intéz-

tatási Minőségbiztosítási Ügynökség). Emellett ményi változás zajlik, amelyet az elmúlt 20 év

külön hangsúlyt kap a munkaerőpiaci relevan- legmarkánsabb strukturális reformjának tarta-

cia, melynek erősítése érdekében a felsőokta- nak14. Ennek eredményeképp a korábbi 33 ál-

tási intézményeknek egy konzultatív testületet lami felsőoktatási intézmény 21 egyetemmé15

kell működtetniük és erre vonatkozó stratégiát és/vagy főiskolává olvadt össze, azzal a céllal,

20 kell kialakítaniuk. hogy akár regionálisan, akár a nemzetközi po-

A felsőoktatási intézmények meglehetős sza- rondon hangsúlyosabban tudjanak megjelenni,

badságot élveznek saját kurzus, képzés indí- növekedjen a felsőoktatás színvonala, illet-

tása esetén – saját belső akkreditációs jogaik ve, hogy jobban tudjanak versenyezni akár a

vannak, amelyek intézménytípustól függően hallgatókért, akár a kutatási támogatásokért.

(egyetem/főiskola; állami/magán) feljogosítják A folyamat 2014-ben indult és 4 év alatt akarja

őket arra, hogy alap- vagy mesterfokú képzést elérni az átalakítást a magasabb szintű felső-

indítsanak, melyhez nincs szükség külső akkre- oktatás, a minőség növelése, a hatékonyság

ditációra vagy jóváhagyásra. A magán felsőok- fokozása érdekében. A folyamatot egy Fehér

tatási intézményeknek szakindításkor a NOKUT Könyvnek nevezett szabályzat16 is támogatja,

jóváhagyását kell kérniük abban az esetben, ha illetve bevonják az érintett intézményeket.

nem rendelkeznek akkreditációval. A minisztériumon belül külön iroda műkö-

A norvég egyetemek jól szerepelnek a globális dik (Norwegian Agency for Digital Learning in

versenyben is: a QS World University Rankings® Higher Education) a nyitott felsőoktatás előse-

2016/17 négy norvég egyetemet említ a leg- gítése érdekében.

jobbak között:

> U niversity of Oslo (113. hely) Az egyetemi rangsorok 1-200
> University of Bergen (177. hely) listájában találjuk az Oslói és
> Norwegian University of Science and a Bergeni Egyetemet is.

Technology (259. hely)
> University of Tromsø, the Arctic University

of Norway (377. hely)

14 Forrás: www.regjeringen.no/en/topics/education/higher-education/innsikt/struktur-i-hoyere-utdanning/need-for-reform/id2415316
15 F orrás: www.regjeringen.no/en/aktuelt/fra-33-til-21-statlige-universiteter-og-hoyskoler/id2515995
16 www.regjeringen.no/en/aktuelt/clear-priorities-in-higher-education-and/id749226

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

Izland oktatási rendszere

Európában Izlandon 21
a legalacsonyabb a nép-
Az izlandi oktatás alapköveit és céljait az izlan- sűrűség: 3,3 fő/km2.
di parlament, az Althingi felelőssége lefektetni. Az ország területének
Az oktatás minden szintje az Oktatási, Tudo- mindössze 23%-át fedi
mányos és Kulturális Minisztérium alá tartozik. növényzet. 11,5%-át glec�-
Ez négy oktatási szintet jelent: az általános cserek teszik ki, a tavak
iskola előtti kisgyermekkori nevelés, a kötele- pedig mindössze 3%-át.
ző iskoláztatás, a (felső) középfokú és a felső-
oktatás. Az önkormányzatok felelősek az első van a közoktatásban, de azok is kapnak állami
két szintért, míg az állam a második kettőért. támogatást.
A középfokú oktatásban képviselet szintjén Az izlandi oktatás alapja, hogy mindenki egyen-
vesznek részt az önkormányzatok (az iskolai lően jogosult az oktatásra, bármilyen hátrányos
döntéshozó szervben vannak jelen), illetve megkülönböztetés nélkül. A kötelező iskoláztatás
meghatározott arányban kötelesek hozzájárul- 10 évet ölel fel: a diák 6 éves korától kezdődően.
ni egy-egy új középiskola építési költségeihez. Ezt követően a tanuló – az iskolai eredményeitől
A felnőttkori tanulás és felnőttképzés állami függetlenül – jogosult a középfokú oktatásban
hatóságok, magánszervezetek és cégek által részt venni, és ott 18 éves koráig tanulni.
elérhető, de a megvalósítás szempontjából Az oktatásra jellemző az inklúzió: a speciális
ezek a szervezetek is a minisztérium ellenőr- igényű tanulók a kora gyermekkori nevelés, az
zése alá tartoznak. általános iskola és a középfokú képzés szintjén
A kisgyermekkori nevelés a gyermek 12 hó- is ugyanarra az oktatásra jogosultak. A sajátos
napos és 6 éves kora között elérhető. Ez nem nevelési igényű tanulók jogait a felsőoktatás
ingyenes, azonban a helyi önkormányzatok szintjén azonban nem rögzítették jogszabály-
biztosítanak hozzá támogatást. ban, így az adott egyetem feladata a hallgatói
Az oktatást elsősorban állami szervezetek igények kielégítése.
biztosítják, csupán néhány magánintézmény

A bevándorlók száma az utóbbi években nőtt, tanulmányi eredményeiktől függetlenül lép-

ezért az iskolák a nem izlandi anyanyelvű diá- nek tovább a következő szintre.

kok befogadására vonatkozó tervvel kell, hogy A diákok általános jólléte és a befogadó iskolai

rendelkezzenek. Legnagyobb arányban lengye- környezet kiemelten hangsúlyos, függetlenül

lek érkeztek az országba, több mint 20 ezer a gyerekek származásától vagy speciális igé-

fő 2000 óta. Őket – sokkal kisebb arányban – nyeitől.

a litvánok, a németek, az amerikaiak, illetve a A kisebb és/vagy vidéki iskolákban több év-

portugálok követik. Az Izlandra bevándorlók folyamot csoportosítanak egy osztályba, egy

között még nagy arányban vannak jelen a dá- tanárral.

nok, a britek, a lettek és a svédek is. A távolabbi területeken élő tanulókat minden

nap busszal szállítják az iskolába. Ez a szol-

A nem túl népszerű és részben nem jól teljesítő gáltatás ingyenes és törvény alapján az ön-

szakképzés helyének meghatározására folya- kormányzatok feladata ennek biztosítása.

matos erőfeszítéseket tesznek. Elsősorban azt A gyerekek elméletileg a hozzájuk legközelebb

vizsgálják, hogy milyen hatással volt az elmúlt eső körzeti iskolába járnak, de azon települé-

22 évtized politikai döntéshozatali folyamata erre seknél, ahol több általános iskola van, a szülők

a területre, illetve, hogy miként igazodhatna kérhetik, hogy gyermekük másik körzetes is-

jobban a különböző szakmák készségigényeihez. kolába járhasson. A szülők jogosultak általá-

Ennek érdekében foglalkoztatási tanácsokat is nos iskolát választani, az adott önkormányzat

alapítottak, melyek feladata, hogy jobban és által meghatározott szabályoknak megfelelően.

részletesebben határozzák meg az egyes szak- A speciális oktatást igénylő tanulókat általá-

mák oktatási igényeit. Ezen felül igyekeznek a ban ugyanabban az iskolában helyezik el, vagy

formális képzést nyújtó képzőintézmények kez- az iskolán belüli speciális tagozaton.

deményezőkészségét és autonómiáját növelni, A törvény a heti minimum iskolában töltött

hogy azok gyorsabban tudjanak a munkaerő- időt, illetve az éves iskolaidőt határozza meg,

piaci igényekre reagálni. területenként pedig változhat, hogy ez hogyan

A középfokú oktatást általános és szakmai kép- van strukturálva a diákok számára. A tanév ál-

zésre osztják, de a kínálat tekintetében egy- talában augusztus 21. és szeptember 1. között

egy intézmény általában mindkét lehetőséget indul, és május 31. és június 10. között fejeződik

és több szakma elsajátítását is biztosítja. be. 180 tanítási napból áll, amiből 10 nappal az

iskolák rendelkeznek, és rugalmasan dönthetik

el, hogy mire használják. A diákok számára ös�-

Az izlandi közoktatás szesen 15 hét iskolai szünetet kell biztosítani:

a nyári szünet mellett ez a hosszabb karácsonyi

Az iskolakötelezettség 6–16 éves kor között és a húsvéti szünetet foglalja magába, illetve

tart, abban az évben kezdődik, amikor a gyer- tarthatnak februárban téli szünetet. A tanárok-

mek betölti a 6. életévét, de a szülők kérhetik nak a nyári szünet alatt rögzítetten 12 napot

akár ezen életkor előtt is az iskola megkezdé- kell dolgozniuk, különböző feladatokat ellátniuk.

sét, melyhez – szakember ajánlása alapján – Az órák általában 40 percesek, de az iskolák

az iskola igazgatójának engedélye szükséges. maguk tervezhetik meg az oktatást ennél hos�-

A kötelező oktatási rendszerben a gyerekek 10 szabb vagy rövidebb blokkokban is. A tanítás

évfolyamot töltenek, bukás nincs, a tanulók általában 8-9 óra között kezdődik és 14-16 óra

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

között fejeződik be. Az 1-4. osztályosok szá- A középfokú oktatást nyújtó intézmények ál-

mára programok biztosítottak a tanítási órák talában 4 évesek és vegyes profilúak: általá-

után, de egyre gyakoribb a tanterven kívüli nos és szakképzést is nyújtanak. Ez utóbbiak

tevékenység, széles körű fókusszal (sport, zene, esetén elérhető a szakmai gyakorlat is: ennek

művészet). Az önkormányzatok a tanításon nagy része az iskolában szerveződik, de szüksé-

kívüli tevékenységekre vagy az iskolaidőn túli ges vállalati szakmai gyakorlatot is biztosítani.

jelenlét biztosítására díjat számolhatnak fel. A vállalati gyakorlat hosszát a képzési forma és

a különböző képzési, tanulási utak határozzák

meg. A képzési idő és tartalom változó: a tanu-

Az izlandi szakképzés ló kezdheti a képzést általános, átfogó tantár-

gyak tanulásával, de akár a választott szakmai

A (felső) középfokú oktatásban megtaláljuk specializációval is – vagyis sokféle belépési

az általános képzést biztosító középiskolákat, pont van a rendszerben.

és a szakképzést nyújtó képzőintézményeket. A tanulók választhatják az érettségi vizsgát

A kötelező oktatást befejező, 16 éves kort elérő is, amely a felsőoktatási továbbtanulást teszi

tanuló tovább mehet a középfokú oktatásba, lehetővé, vagy később a már említett áthida- 23

ahol törvény szerint az intézménynek legalább ló, felkészítő képzést. Ez utóbbi egyszerűbb és

2 év képzési időt kell biztosítania – bár a tanu- könnyebb útvonal, ezért általában ezt a lehe-

lónak nem kötelessége ezt elvégezni. tőséget választják.

A középiskolai diákok automatikusan jogo- A szakképzés azonban nem túl népszerű Izlan-

sultak a felsőoktatásba továbblépni, azonban don, különösen nem a nők körében, akik inkább

nem jogosultak bizonyos munkakörök betöl- a felsőoktatást választják (a felsőoktatási hall-

tésére. A szakképzésben sok iskola ajánl spe- gatók 62,4%-a nő). Mivel a tanulók mindössze

ciális áthidaló tanfolyamot azoknak, akik nem 35%-a választja a szakképzést, annak meg-

szerezték meg az érettségit, de szeretnének ítélése Izlandon is probléma, ott is kihívás a

a felsőoktatásba bekapcsolódni. szakképzést vonzóvá tenni. Ennek érdekében

A középfokú oktatásból való kimenet az izlandi indították el 2014-ben az oktatás fejlesztését

oktatás gyenge pontja, ugyanis az emberek kb. szolgáló Fehér Könyvet, amely – többek kö-

30%-a csak a kötelező oktatást fejezi be, emel- zött – a pályatanácsadók szerepét emelte ki

lett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szá- abban, hogy a fiatalok jobban megismerjék a

ma magasabb az európai átlagnál. szakképzési lehetőségeket.

A képzési idő tehát 4 év,

azonban a tanulók keve-

A kötelező oktatást befejezők 90%-a tovább lép sebb mint fele, 44,2%-a

a középfokú oktatásba, azonban onnan nagy a fejezi be a meghatározott

lemorzsolódás. Izlandon az egyik legmagasabb időn belül a tanulmányait,

a korai iskolaelhagyási ráta Európában. A munka- 14,1%17-uknak további két

erőpiacon dolgozó felnőttek egyharmadának csak évre van még szükségük

a kötelező iskolai végzettsége van meg a 2015. évi ehhez – viszont ez is igen

adatok szerint. magas arányú lemorzso-

lódást jelent. Emiatt okta-

17 Forrás: OECD, Education at a Glance 2013

tási reform keretében átalakították a szakkép-
zést, lehetővé téve, hogy a tanulók 3 év alatt
végezzenek. Emellett az, hogy a képzések döntő
többsége kredit alapú, lehetővé teszi a diákok
számára, hogy önállóan haladjanak a válasz-
tott képzési programban.
A tanulókat az oktatás ezen szintjén már bi-
zonyos díjak terhelik, ahogy a felsőoktatásban
is. Van beiratkozási díj (kb. 50 euró), illetve a
felhasznált alapanyagokért is fizetnek bizonyos
összeget a tanulók, de ez nem lehet több mint
50 000 korona (kb. 430 euró) tanévenként.
A szakmai gyakorlatot a gyakorlati helyet biz-
tosító vállalat finanszírozza, de erre kérhető
támogatás egy erre szolgáló képzési keretből,
24 amelyet az állam biztosít.

Az izlandi felsőoktatás

Izlandon 7 felsőoktatási intézmény van, ezek Az izlandi munkaerő-aktivitás igen
közül a legnagyobb és legrégebbi az Izlandi magas, a 16–64 éves korosztályban
Egyetem. A felsőoktatási rendszer a Bologna 87,8%, a munkanélküliségi ráta pe-
rendszerhez igazodva 3 ciklusú, BA/BSc, MA/ dig a válság után újra a teljes foglal-
MSc és doktori szintek érhetők el. Az alapkép- koztatottságot közelíti 3%-kal.
zés általában 3 vagy 4 éves, egy tanévben ös�-
szesen 60 kredit szerezhető. A mesterképzés szágokban használt modellt tervezik követni.
fél évtől 2 évig terjedhet, egy tanévre 60 kre- A felsőoktatási kimenetek a 2007. évi Nemzeti
dittel. Az értékelés 1–10-es skálán történik, és Képesítési Keretrendszer értelmében tanulási
egyes mesterképzésekhez legalább 7,25 értékű eredményekben kerülnek leírásra. Az Izlandi
BA/BSc eredmény szükséges. Képesítési Keretrendszer az EKKR-rel (Európai
Az állami egyetemeken nincs tandíj, de regiszt- Képesítési Keretrendszer, EQF) összehangolt,
rációs díj van. Ennek mértéke, képzési program- összesen 7 szintet tartalmaz. Az ISQF (Izlandi
tól függetlenül, hazai vagy nemzetközi diákok Képesítési Keretrendszer) 1. szintje felel meg az
számára is 75 000 korona (kb. 640 euró) tan- EQF 1-2 szintjének, az ISQF 2. szintje az EQF
évenként. Diákhitel is elérhető a hallgatók szá- 3. szintjének, és így tovább egészen az ISQF 7.
mára, amellyel a fiatalok kb. fele él is, azonban szintjéig, ami az EQF 8. lépcsője.
ösztöndíjrendszer, szélesebb körű támogatás A felsőoktatási intézmények nagyfokú autonó-
korábban nem volt, csak tanulmányi eredmény miával és szabadsággal rendelkeznek a tanter-
alapján. Ennek módosítása és a hitel mellett a
támogatási rendszer megteremtése jelenleg
folyamatban van, a szomszédos skandináv or-

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

vek meghatározása, a tananyagok tartalma és 25
a képzések elindítása kapcsán. A tanítási mód-
szereket a tanár, a tanszék, a kar, az intézmény Az Izlandra bevándorlók
vagy ezek együttesen határozzák meg. Álta- közül a lengyelek teszik
lában előadások, szemináriumok, egyéni és ki a legnagyobb arányt,
csoportos feladatok dominálnak. A műszaki és majdnem minden máso-
tudományos területen laboratóriumi munkák dik bevándorló lengyel
és gyakorlatok is jellemzőek. Az IKT eszközöket (43,2%). Őket a lettek
igyekeznek integrálni az oktatási folyamatok- követik 7,7%-kal.
ba: elérhető néhány program távoktatás for-
májában is.
A hallgatói előrehaladás rendszere intézmé-
nyenként és karonként változhat. Az általában
ismert módszerek: szóbeli, írásbeli vagy gya-
korlati vizsgák, féléves beadandók vagy felada-
tok teljesítésének formájában zajlik. A vizsgákat
általában a szemeszter végén tartják. A hall-
gatók egyszer ismételhetnek meg egy vizsgát
egyéni kurzusként (ez nagyjából a hazai vizsga-
kurzusnak felel meg). A követelményeket nem
teljesítő hallgatónak bizonyos mértékig meg
kell ismételnie az éves tanulmányait, erre ös�-
szesen kétszer biztosít lehetőséget a rendszer
a teljes tanulmányi időszak alatt.
A nemzetköziesítés széles körben beágyazott
a rendszerbe, hiszen a tanulók jelentős része a
tanulmányai egy részét külföldön végzi, illetve
sok száz hallgató érkezik Izlandra tanulni, szá-
mos kurzus elérhető angolul.
Diplomás pályakövetési rendszer centralizál-
tan nincs Izlandon, az intézmények maguk
gyűjtenek adatot a végzett hallgatók elhelyez-
kedéséről.

Liechtenstein oktatási rendszere

26 Liechtenstein
a Vatikán (0,44 km2),
Európa negyedik legkisebb országa, Liechten- Monaco (1,95 km2) és
stein sajátos oktatási rendszerrel rendelkezik: San Marino (61 km2) után
az oktatás egy része az ország határain kívül 4. a sorban a legkisebb
érhető csak el. országok között.
Az oktatás az állam felelőssége, amit az alkot-

mány szabályoz. Ez kimondja, hogy az oktatás

és képzés a liechtensteini ifjúság számára elér-

hető, együttműködésben a családdal, az isko- együttműködésben történnek. A nemzetközi

lával és az egyházzal. Az oktatásnak azonban együttműködések nemcsak a szakképzés, ha-

nincsen saját stratégiája, ezt a területet szak- nem a felsőoktatás szintjén is érvényesek, fel-

politikailag is más, nagyobb minisztériumok vételi kvótákkal biztosított a szomszédos or-

hatáskörébe rendelik, így az oktatás jelenleg a szágban továbbtanuló liechtensteini hallgatók

Belügyi, Oktatási és Környezetvédelmi Minisz- helye.

térium alá tartozik. Minden iskola, még a ma-

gániskolák is az állam felügyelete alá tartoznak.

Az oktatás középpontjában a tanuló egyéni fej- A liechtensteini közoktatás és szakképzés

lesztése áll.

Az ország méreteiből fakadóan a szomszédos Tekintettel az ország méretére és az alacsony

országok, elsősorban Svájc oktatási rendsze- lakosságszámra, az oktatási rendszer nem

re erősen hatott Liechtensteinére is. Az olyan tudja a teljes spektrumot lefedni: a korai gyer-

főbb jellemzők, mint az iskolák típusa, a ta- mekkori nevelés és a köznevelés az állam fel-

nárképzés vagy a kerettanterv svájci mintára adata, míg a szakképzést külföldről, Svájcon

készült, míg a szakképzés és a tanárképzés nem keresztül biztosítják. A felsőoktatás bizonyos

is az országon belül, hanem a mintaadó Svájc- tudományterületeken kínál lehetőségeket,

ban érhető el. Módosítások, reformok is általá- de a többi terület és ott helyek biztosítása

ban Svájccal összhangban, illetve velük szoros liechtensteini hallgatók számára – kétoldalú

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

nemzetközi egyezményeken keresztül – más érettségi vizsga zárja, ami összességében 12

országok segítségével van megoldva. Az okta- éves tanulmányi időszakot zár le.

tási rendszert általában a svájci minta követé- Az Oberschule és a Realschule tanulóinak döntő

se jellemzi. Ennek a hatása például az oktatás többsége a duális képzésben folytatja tanulmá-

prioritásai között megjelenik a duális képzés nyait, amelynek eredményeképp – amennyi-

hangsúlyozásában. Emellett a tanárképzés és ben szakmai vizsgát tesznek – a továbblépés

-továbbképzés is Svájcban érhető el. elérhető számukra a felsőoktatásba Liech-

tensteinben, de akár Ausztriában vagy

A liechtensteini oktatásban nem érhe- Svájcban is.
tő el a szakképzés, ugyanis azt Svájc Felsőfokú szakképzés, emelt szintű
segítségével biztosítják, így bilaterá- szakképesítés szintén nem az ország-
lis egyezmények keretében megoldott határon belül, hanem az említett két
a liechtensteini tanulók duális képzése. országban érhető el a liechtensteiniek
számára.

27

A kötelező oktatás és annak tananyagai ingyene- A liechtensteini felsőoktatás
sek. A középfokú oktatásban a tanulási anyagok
költségeihez a szülőknek hozzá kell járulniuk. A felsőoktatás alapvetően a Bologna rend-
Az iskolakötelezettség 9 évig tart, amelyből szert követi, de miután összesen három intéz-
az általános iskola 5 évet ölel fel. Az adott év ményről (egy állami és 2 magánegyetemről)
júniusáig 6. életévüket betöltők kezdhetik el beszélhetünk, amelyek nem tudnak minden
az iskolát, ami több tekintetben is heterogén tudományterületet lefedni, így ezt nehéz tel-
helyzetet teremt: különböző képességű, akár jes körűen értelmezni, még ha a három ciklus
különböző nyelvi hátterű gyerekek járnak egy- elméletben létezik is. Gyakorlatban a hallgatók
egy osztályba. Összesen 14 általános iskola van egy része elsősorban Svájcban és Ausztriában
az országban. A tanév augusztus közepén kez- tanul tovább, így a külföldi tanulmányok hazai
dődik és a következő év július elején ér véget. elismerése elengedhetetlen az ország számára.
Ezt követi a 4 éves alsó középfokú oktatás. Ezt elsősorban különböző bilaterális egyezmé-
Azon diákok számára, akik nem találnak megfe- nyekkel biztosítják, illetve bizonyos külföldi
lelő középfokú oktatási intézményt, lehetőség (svájci) felsőoktatási intézmények esetében
van további egy évet 10. évfolyamban marad- Liechtenstein is felelős szervként szerepel.
ni. Az alsó középfokú oktatás három csoport-
ba osztható: Oberschule (3 db), Realschule A liechtensteini közoktatásban
(5 db) és Gymnasium (1 db), ahova a gyerekek két magániskola van, amelyből az
a teljesítményük alapján kerülnek be. egyik Waldorf iskola, a másik pe-
A gimnázium magába foglalja az alsó és a fel- dig egy két tanítási nyelvű iskola.
ső középfokú képzést is. Ez az intézménytípus Ezek szakképzést is kínálnak, és
a felsőoktatásra is felkészít. Ide nemcsak ek- Svájcból és Ausztriából is járnak
kor, hanem folyamatosan, minden évben át át ide tanulni diákok.
lehet kerülni a Realschule-ból, vagy vizsgá-
val vagy a teljesítmény alapján. Ezt a képzést

A hallgatók előrehaladásának nyomonkövetési

módszereiről a Liechtensteini Egyetem dönt.

Az értékelés svájci minta alapján 1–6-os ská- Magyarország és a donor országok

lán történik, ahol az 1-es a legrosszabb, a 6-os oktatási rendszerének összevetése

a legjobb.

A képzési és kimeneti követelmények leírása

tanulási eredmény formájában történik. Köznevelés, szakképzés

A felsőoktatási díjakról az adott intézmény

hivatott dönteni. A Liechtensteini Egyetem

tandíja egy félév esetében kb. 850 svájci frank.

Az ott tanuló liechtensteiniek számára elérhe-

tőek különböző támogatások vagy diákhitel ÓVODA /
(ezek külföldi tanulmányok esetén továbbvihe- KORA GYERMEKKORI
tők), illetve a szülők számára adókedvezmény.
A bejövő hallgatók számára nincs ilyen jellegű NEVELÉS
28 támogatás.
életkor

12345

Felsőoktatás

Az érintett országok hallgatói létszáma nehe-
zen összehasonlítható, tekintettel a méretbeli
különbségekre. Amennyiben az ország lakos-
ságához viszonyítva vizsgáljuk a felsőoktatási
hallgatók arányát, akkor azonban azt látjuk,
hogy Izland és Norvégia is jóval hazánk előtt
áll (5,76%, illetve 5,19%, míg hazánkban 2015-
ben 3,12%) ebben az összevetésben. Liechten-
steinben mindössze a népesség 2,01%-a vesz
részt a felsőoktatásban.18

18 A z adatok az Eurostat adatai, az adott év január 1-én számított
lakosságszámot veszik alapul.

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZÉPISKOLAI OKTATÁS /
ALSÓ TAGOZAT FELSŐ TAGOZAT / FELSŐ KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS

ALSÓ KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS

évfolyam

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 29

A hallgatói létszámok változása 2013-2015

Forrás: Eurostat

A felsőoktatásba belépők létszámát csak Forrás: Eurostat
hazánk, Norvégia és Liechtenstein esetében
lehet összevetni, Izland nem szolgáltat ilyen
adatokat az Eurostatnak. A rendelkezésre álló
adatokból az látszik, hogy Norvégiában na-
gyobb az alapszakra belépő hallgatók száma
(2015-ben 44 ezer, míg hazánkban 36 ezer).

Amennyiben az OECD vonatkozó adatait te-
kintjük19, akkor azt látjuk, hogy a vonatkozó,
releváns korcsoportból jóval többen léptek be
a felsőoktatásba, mint hazánkban. Célszerű
ezt nemzetközi kontextusba helyezni.

Annak aránya, hogy a releváns korcsoport mekkora százaléka lép be a felsőoktatásba
30 (2014)

Forrás: OECD EaG C3.1 indikátor

A végzettek létszámaiban hasonlókat tapasz- Az arányokat tekintve itt nem olyan nagy
talunk, mint az eddigi adatok kapcsán.20 Míg hazánk lemaradása a másik két vizsgálható
hazánkban csökkent a végzettek száma a vizs- országtól, ám az (ezzel az adattal rendelkező)
gált három évben (73,6 ezerről 68,5 ezerre), OECD-tagállamok közül csak Luxemburg áll
addig Norvégiában nőtt (44,5 ezerről 48,2 mögöttünk a rangsorban.
ezerre). Liechtensteinben nagyjából stagnált ez
a szám (270 és 310 között szórt).

19 w ww.oecd.org/education/skills-beyond-school/education-at-a-glance-2016-indicators.htm; Indicator C3
20 Izland adatait nem tartalmazza e tekintetben az Eurostat adatbázisa.

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

Az első diplomát szerzett hallgatók aránya a releváns korcsoporthoz viszonyítva
(nemzetközi hallgatók nélkül, 2014)

Forrás: OECD EaG A3.1 indikátor 31

A szakterületi megoszlásból az látható, hogy
Norvégiához hasonló felépítésű hazánk felső-
oktatási kibocsátása, leszámítva, hogy ott az
egészségügyi területen, itthon pedig a pénz-
ügyi szektorban szereztek nagyobb arányban
diplomát a végzettek.

A végzettek szakterületi megoszlása (2015)

Forrás: OECD EaG A3.1 indikátor

Az oktatók száma Magyar- A hallgató/oktató arány (számított teljes idejű
országon kisebb, mint Nor- hallgató/az összes felsőoktatási oktató)
végiában, és folyamatosan

csökkent az elmúlt három év- Ország 2013 2014 2015

ben; ezzel egyidejűleg a skan- Magyarország 12,79 12,82 12,49
dináv országban ellentétes Izland n.a. n.a. n.a.
a tendencia. Az oktatók száma

Norvégiában nagyobb arány- Liechtenstein 6,50 7,19 5,40

ban nőtt, mint a hallgatóké, Norvégia 8,51 8,38 7,96
ennekköszönhetőencsökkent a

hallgató/oktató arány, ami jó- Forrás: Eurostat
val alacsonyabb a magyarnál.

Érdekesség, hogy a magyar

arány viszont szintén kedvezőbb lett, mivel

a hallgatók száma gyorsabban csökkent, mint

32 az oktatóké.

A 15-64 évesek végzettség szerinti megoszlásának változása

Forrás: Eurostat

Az elmúlt évek és évtizedek folyamatainak tekintettel arra, hogy nálunk legalacsonyabb
eredményeképpen a fenti végzettségi arányok a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelke-
alakultak ki a három vizsgálható országban. zők aránya. Azt azonban nem szabad elfelej-
Hazánkban legfőképpen a középfokú végzett- teni, hogy a többi donor országban hosszabb
séggel rendelkezők magasabb aránya miatt az alapképzés.
alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya,

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

A külföldi hallgatók száma és aránya egy- Norvégiában a közel 290 ezer hallgatóból
aránt nőtt mindegyik országban. Norvégiában majdnem 16 ezer fő tanul külföldön, Izlandon
alacsonyabb az arányuk, mint nálunk, Izlandon ez az arány közel 10%-os, ott 1 780 fő tanul
pedig magasabb. A saját egyetemükön mind- külföldön.
összesen 677 fő tanul, külföldön viszont majd-
nem kétszer ennyi, 1032 fő. Liechtensteinben A felsőoktatási intézmények nemzetközi
a társadalomtudományok és a mérnöki tudo- rangsorokban elfoglalt helye nagyban befo-
mányok az a két terület, ahol nagyobb szám- lyásolja az adott ország nemzetközi megíté-
ban jelennek meg külföldi hallgatók. Hazánkba lését. Norvégia három intézménye is az első
kiemelkedően nagy arányban az egészségügyi 300-ban helyezkedik el mindhárom legfonto-
területre érkeznek (35%). Izlandon kiemelke- sabb listán, míg hazánk egyetemei nem érnek
dő a művészeti hallgatók aránya (a külföldiek el ilyen helyezéseket, vagy egyáltalán nem ke-
40%-a e területen tanul), míg Norvégiában rültek fel a listára.
nincs ennyire kiemelkedő vonzerővel rendelke-
ző szakterület.

33

Az érintett országok felsőoktatási intézményei a nemzetközi rangsorokban

ARWU - 201621 THE - 201722 QS-HESS - 201623

Intézmény Helyezés Intézmény Helyezés Intézmény Helyezés

ELTE 401-500 CEU 301-350 - -
(2015)

Magyarország Szegedi 401-500 SOTE 501-600 - -
Tudomány- (2015) BME 601-800 - -
ELTE 601-800 - -
egyetem

Izland - - Universtiy 201-205 - -
of Iceland

University 67 University 132 University 142
of Oslo of Oslo of Oslo

Norvégia Norwegian 101-150 Norwegian 251-300 Norwegian 259
University of University of University of
Science and Science and Science and
Technology Technology Technology

University 201-300 University 201-250 University 164
of Bergen of Bergen of Bergen

21 www.shanghairanking.com/ARWU2016.html
22 w ww.timeshighereducation.com/world-university-rankings/2017/world-ranking#!/page/0/length/25/sort_by/rank/sort_

order/asc/cols/stats
23 www.topuniversities.com/system-strength-rankings/2016

34

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

MAGYARORSZÁG 35
ÉS A DONOR
ORSZÁGOK
OKTATÁSI
KIHÍVÁSAI

Az eltérő oktatási rendszerek eltérő problé-
mákkal és kihívásokkal rendelkeznek. Az aláb-
biakban egy vázlatos áttekintést adunk az
egyes országok oktatási-képzési rendszerei
előtt álló kihívásokról, annak érdekében, hogy
azonosítható legyen, hogy Magyarország és a
donor országok milyen problémákra keresik a
válaszokat, amelyeknek a megoldása még a
szakpolitika és a résztvevők előtt áll és/vagy
folyamatban van. Ezeket a kihívásokat érde-
mes összevetni a donor országok hasonló vagy
különböző oktatási problémáival és a feljebb
olvasható ország-bemutatásokkal, így azono-
sítva azokat a pontokat, amelyekben az emlí-
tett országok jól teljesítenek, jó gyakorlatokkal
rendelkeznek.

Magyarország Norvégia

Közoktatás: Közoktatás és középfokú oktatás24

> a romló PISA eredmények fényében az alap- > a tanulók sajátítsák el a kulcsképességeket

készségek oktatása javításra szorul (coreskills) úgy, hogy közben legyen biztos

> korai szelekciós kényszer érvényesül, amit tárgyi tudásuk is

nem támogat kellőképpen a pályatanács- > a tanulási környezetet javítani szükséges,

adói tevékenység befogadás és minőség szempontjából

> a gyakorlati lehetőséget biztosító helyek

Középfokú oktatás: számának növelése. A szakképzés kritikus

> a pályaorientáció és az átjárhatóság hiánya pontja az általános (iskolai) képzésből a gya-

jellemző korlati képzésbe való átmenet: évente 8000

> a duális képzés vonzereje a középfokú képzés diáknak nem jut gyakorlati hely

kihívása > minél több szakképzésben és szakmai gya-

> a korai iskolaelhagyás csökkentése szükséges korlati képzésben tanuló diák fejezze be

36 > a tanulók kulcsképességeinek javítása szük- a középfokú oktatást, ezzel is jobban felké-
séges a munkaerőpiaci érvényesüléshez szülve a munkaerőpiaci kihívásokra

> az együttműködések fokozhatók: iskola és ön- > a szakképzésben tanító szakoktatók kompe-

kormányzat együttműködése, ifjúságvédelem tenciáinak növelése

Felsőoktatás: Felsőoktatás25:
> az oktatás minősége fejleszthető, moderni- > a felsőoktatás hatékonysága – bizonyos intéz-

záció szükséges mények nem érik el a kritikus létszámot sem
> a nemzetköziesítés, nemzetközi együttmű- a hallgatók, sem az oktatók tekintetében
> a tanulási eredmények tovább javíthatók
ködések tovább fokozhatók > c supán néhány felsőoktatási intézmény sze-
> a képzések racionalizálása szükséges repel előkelő helyen a nemzetközi rangso-
rokban a kutatási és egyéb mutatók alapján,
Horizontális oktatási kérdések: miközben a felsőoktatásra költött GDP ará-
> az oktatási módszerek modernizálása és a nyos közpénz aránya magas, a hallgatóará-
nyos felsőoktatási költések szintén magasak
digitális oktatás elterjesztése minden okta- > s ok hallgató számára az előírtnál hosszabb
tási szinten szükséges időt vesz igénybe a tanulmányok befejezése
> a validáció, az előzetes tudás elismerési és (a pénzügyi ösztönzések ellenére is)
beszámítási rendszerének kialakítása még > n oha az inkluzivitás fontos eleme a nor-
előttünk áll, illetve gyakorlati tapasztalat vég oktatási rendszernek és itt a legala-
szükséges csonyabb a szociális hatás az oktatásra, az
> az inkluzív oktatás, a társadalmi hátrányok alacsonyabb jövedelműek kisebb arányban
iskolai leküzdése jelenleg nem biztosított vesznek részt felsőoktatásban
> a tudományos és mérnöki területekre fel-
Az érintett három ország kihívásait is célszerű vettek aránya – bár javult – még mindig
hasonlóan összevetni, ezzel azonosítva azokat növelhető
a pontokat, ahol magyar gyakorlat szolgálhat
jó példaként a nemzetközi együttműködések
meghatározásakor.

24 F orrás: The Education Mirror 2016 (Norway), Norwegian Directorate for Education and Training
25 Forrás: OECD Economics Department Working Papers No. 1285, Addressing the challenges in higher education in Norway, Vassiliki

Koutsogeorgopoulou, OECD, 2016

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

Izland Liechtenstein

Az oktatás fejlesztését célzó 2014. évi Fehér Az ország méreteiből és teljes egészében le nem 37
Könyv26 részletezi a kihívásokat a közoktatás fedett oktatási rendszeréből számos sajátos ki-
és szakképzés területén: hívás fakad, amit azonban külföldi képzések biz-
> romló alapkészségek (olvasás és szövegér- tosításával, illetve célzott projektek segítségé-
vel old meg. Ezek a célzott projektek segítenek
tés) tapasztalhatók a tanulók körében, és ezt azonosítani a liechtensteini oktatás azon pont-
a folyamatot meg kell állítani jait, amelyek az elmúlt időszakban módosításra
> m agas az iskolaelhagyás aránya a középis- szorultak.
kolai szinten, messze meghaladja a kitűzött Ilyen pont a felnőttek alapkészségeinek a javí-
EU-indikátort tása: az olvasás, az írás, a számolás és a digitális
> a z iskolaelhagyás visszavezethető a pálya- készségek fejlesztése történt egy külön projekt
orientáció nem megfelelő színvonalára és keretében.
elérhetőségére, tehát ezeket javítani szük- Hasonlóan kiemelt téma volt a korai nyelvta-
séges nulás lehetőségének biztosítása még az óvoda
megkezdése előtt, ezzel is segítve a gyerekek és
A kihívások kezelése érdekében az izlandiak az a szülők idegen nyelvvel való ismerkedését.
alábbi oktatási, képzési célokat tűzték ki, indi-
kátorokkal 2020-ig:
> a minimális olvasási készség elérését a diá-

kok körében 90%-ra emelni (jelenleg 79%)
> a szakképzésben tanulók legalább 60%-a

időben fejezze be a képzését (a jelenlegi
44% helyett)

Ennek érdekében zajlik a szakképzés felülvizs-
gálata, a képzés rövidítésének lehetősége, illet-
ve a felsőfokú szakképzés kialakítása.
Izland emellett egyike azon kevés OECD-or-
szágnak, ahol nem létezik hivatalos nemzeti
tanárképzési keretrendszer.

A felsőoktatásban – a már így is magas rész-
vételi arány mellett – tovább növekszik a ke-
reslet, ami a minőség biztosításának kérdését
veti fel.

26 https://eng.menntamalaraduneyti.is/media/frettir2015/Hvitbok_ENSKA_04.pdf

A donor országok átvehető oktatási jó gyakorlatai

Magyar kihívások Donor országok jó példái

Közoktatás

Az alapkészségek oktatása javítás- A közoktatás mindegyik donor országban hosszabb
ra szorul a romló PISA eredmények időtartamú, ennek ellenére hasonlóan küzdenek az
fényében. alapkészségek romlásával.

Korai szelekciós kényszer érvénye- A pályaorientáció Norvégiában és Izlandon is nagyobb

sül, amit nem támogat kellőképpen hangsúlyt kapott, mióta a korai iskolaelhagyás (egyik)

a pályatanácsadói tevékenység. okaként azonosították ennek a tevékenységnek a hi-

ányát. A norvég oktatási rendszer komoly erőfeszíté-

seket tett ezen a téren az utóbbi években, az alapfokú

38 oktatás részét képezi ez a terület.

Középfokú oktatás

A duális képzés nem elég vonzó, Norvégia a duális képzés vonzóbbá tételére több esz-
a középfokú képzés kihívásokkal küzd. közt alkalmaz. A vállalatok bevonása ott is kihívás,
ezért egy promóciós rendszert dolgoztak ki a gya-
kornoki rendszer reklámozására, elismerésére. A gya-
korlatok norvég mintájú nyomonkövetése és a diákok
elégedettségének felmérése is új szempontokat nyit-
hat a hazai gyakorlatban.

A szakképzés Izlandon is hasonló kihívásokkal küzd:
kevésbé népszerű képzési forma, kevesen választják.
Az oktatási Fehér Könyv értelmében több olyan intéz-
kedést vezettek be, amelyeket itthon is alkalmaz a szak-
képzés. Az átjárhatóságot kreditrendszer támogatja.

A liechtensteiniek a BIZ-App nevű applikációval segítik
a pályatanácsadást és a megfelelő gyakorlati helyek
megtalálását. Az applikáció elsősorban a fiatalok szá-
mára teszi egy helyen elérhetővé a karrierútjukhoz
szükséges információkat. Továbbá Liechtenstein és
Svájc területén lehet ezen keresztül vállalati gyakor-
lati helyeket keresni.

A tanulók kulcsképességeinek javítá- A munkaerőpiaci érvényesülést segíti elő Norvégiában
sa szükséges a munkaerőpiaci érvé- a validáció, az előzetes tudás elismerése, amelynek ki-
nyesüléshez. dolgozott és alkalmazott rendszere van az országban.

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

Felsőoktatás

Az oktatás minősége fejleszthető, Norvégiában éppen most zajlik, közeledik a befejezé-
emellett a képzések racionalizálása séhez egy több éves felsőoktatási reform, amelynek
szükséges. eredményeképp csökkent a felsőoktatási intézmé-
nyek száma azzal a céllal, hogy az oktatás minősége
javuljon, a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások
jobban koncentrálódjanak.

Az oktatás minőségét jól mutatja a norvég és izlandi
egyetemek felsőoktatási rangsorban elfoglalt helye.

A nemzetköziesítés, nemzetközi együtt- A nemzetköziesítés fontossága a felsőoktatás szintjén
működések tovább fokozhatók. nem kérdés egyik donor országban sem. Ahogy látjuk,
van, ahol ez már a visszájára fordult, ami a rendszer
tisztítását hozta magával. A nemzetközi kapcsolatok 39
kiaknázása terén mindegyik ország tud újdonságot
mutatni számunkra.

A norvég hallgatók jelentős része külföldön tanul, illetve
magas a bevándorlók aránya, amit az oktatási rend-
szer szintén tud kezelni.

Horizontális oktatási kérdések

Az oktatási módszerek modernizálá- A norvég állam elkötelezett a felsőoktatás kinyitása és
sa és a digitális oktatás elterjesztése a hozzáférés szélesítése mellett, melyet a Norwegian
minden oktatási szinten szükséges. Agency for Digital Learning in Higher Education iroda
magas szintre beágyazott szerepe is megerősít. Ha-
zánkban ez még most indul rendszerszinten a Digitális
Oktatási Stratégiával.

Izlandon a népsűrűség az ország adottságaiból kifo-
lyólag alacsony. Ez számos olyan oktatás-szervezési
kérdést vet fel, amellyel itthon is találkozhatunk, és
az izlandiak igyekeznek megoldást találni ezekre (pl.:
összevont osztályok, buszos szállítás biztosítása).

A validáció, az előzetes tudás elis- A validációnak kiépített és alkalmazott rendszere van
merési és beszámítási rendszerének Norvégiában, míg Magyarország – bár a felnőttképzés
kialakítása még előttünk áll, illetve területén elméletileg alkalmazza – még a rendszer ki-
gyakorlati tapasztalat szükséges. dolgozása előtt áll.

Az inkluzív oktatás, a társadalmi A norvég és izlandi társadalom is nyitott, sok a be-
hátrányok iskolai leküzdése jelenleg vándorló, akik a munkaerőpiacon vagy az oktatásban
nem biztosított. befogadó környezetre találnak.

Norvégia átvehető oktatási adminisztratív teendőit, de akár segíthetnek

jó gyakorlatai új vállalatok toborzásában, vagy a szakoktatók

képzésében is.

Vállalati szakmai gyakorlat A gyakorlati képzésben résztvevőket (Magyar-

A szakképzés elérhető iskolai keretek között, országon tanulószerződéses tanulókat) rend-

amely általában 3 éves (3 év + 1 év gyakorlat), szeresen megkérdezik egy felmérés keretében

de a fő szakképzési modell 4 éves: 2+2 év, arról, hogy hogyan érzik magukat, milyen

amelyből az első két év (Vg1-2) iskolai kör- a tanulási és munkakörnyezet a gyakorlatot

nyezetben zajlik – de ekkor is történik már biztosító helyen. A tanulók kétharmada elé-

szakmai érzékenyítés tanműhelyekben és cé- gedett a munkahelyi légkörrel, a kollégákkal

geknél. Ez szakmai bevezetésként funkcionál („nagyon gyakran” vagy „mindig” válaszok),

az adott szakterületre, a második évben pedig viszont csak 56%-uk érzi úgy, hogy ők is

specializációt választanak a tanulók, már több a vállalati szociális közegbe tartoznak. A szak-

szakmaspecifikus tantárggyal. Ezt követi az mával kapcsolatos elégedettség azt mutatja,

1+1 év szakmai gyakorlat – abból is az első év hogy 38%-uk nagyon gyakran vagy mindig

40 egy képzőközpontban, majd az utolsó év a va- élvezi a munkáját, 48%-uk pedig elég gyakran.

lódi termelésben zajlik. Ezek a magas arányok valószínűleg visszave-

A megfelelő céges fogadóhelyek felkutatása zethetők a norvég pályaorientáció kiforrott-

azonban Norvégiában is kihívás. A vállalati gya- ságára és a szakképzésen belüli átjárhatóságra,

korlatok népszerűsítése érdekében a miniszté- a szakmaválasztás kitolására is.

rium egy minőségi elismerést

vezetett be azon cégek számára,

amelyek gyakorlati helyet bizto- A vállalati szakmai gyakorlatot biztosítók számá-

sítanak. Az elismerés (egyfajta ra minőségi elismerés és széles körű nyilvános-

embléma) a vállalat minőségi és ság biztosított. Ezzel is igyekeznek a szakképzési

professzionális működését hiva- vállalati gyakorlatot reklámozni és terjeszteni.

tott igazolni. Ennek széles körű A szakmai gyakorlaton részt vevő diákok munka-

nyilvánosságot biztosítva reklá- helyi integrálódását, elégedettségét rendszeresen

mozzák a fogyasztók, beszerzők felmérik.

számára, hogy a cég szakmai

gyakorlat biztosítására jogosult.

A szakmai gyakorlati képzésben tanulók egy A szakképzésben tanulók 77%-a végzés után

szerződést írnak alá a vállalati képzőhellyel egy évvel már alkalmazásban van27, 15%-uk

és a megyei hivatal képviselőjével. A törvény pedig tanul.

szerint a tanuló a cég alkalmazottja, az ab-

ból következő jogokkal és kötelezettségekkel. Pályaorientáció

A képzést biztosító cégek gyakran hoznak lét- A 2009-ben megújított törvény kimondja,

re képzési ernyőszervezeteket (apprenticeship hogy a tanulók – igényeik, szükségleteik szerint

training agencies, ATA), amelyek az első év – pályaorientációs tanácsadásban részesülnek,

gyakorlatát biztosítják, illetve intézik annak amelyet az adott iskola biztosít számukra.

27 Arra nem utal a forrás, hogy a szakmájában történik-e a munkavállalás.

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

Ez a tanácsadás kettős irányú: oktatás és szak- 41
képzés vonatkozásában kapnak útmutatást a ta-
nulók, emellett pedig szociális és személyes kér- Korai iskolaelhagyás
désekben is tanácsot kérhetnek. A törvény ezt Norvégiában a tankötelezettségi kor 16 év.
a kettős célú szolgáltatást hivatott biztosítani. Vagyis a felső középfokú képzésbe már nem
A tanulóknak – a kötelező oktatás részeként kötelező beiratkozni. Az általános és a kö-
– a 8–10. évfolyamokon karriertervezési órá- zépiskolai átmenet még jelentős átfedésben
ik vannak általános iskolában. Ehhez hasonló, történik: a tanulók 98%-a beiratkozik a kö-
az oktatási és szakképzési lehetőségekről és az zépfokú oktatásba. A probléma a középfokú
azokhoz szükséges kompetenciákról informáló oktatás különböző szintjei között jelentkezik
tantárgy a középfokú oktatásban is elérhe- (míg itthon inkább a szakképzésbe történő
tő. Emellett pályatanácsadók is jelen vannak átmenetkor, a szakképzés első évében és/
mindkét oktatási szinten. vagy a tankötelezettség elérésével). A Vg1 és
Ilyen tanácsadók a 16-24 éves nem dolgozó és Vg2 szintek között kb. a diákok 8%-a lép ki
nem tanuló fiatalokat nyomon követő szolgál- a rendszerből, míg a Vg2-Vg3-as szintek kö-
tatásban is jelen vannak. Meglepő módon ez zött 14%-uk. A rendszerben maradók kb.
a tanácsadási lehetőség a vállalati szakmai 34%-a megy tovább „tanulószerződéses” szak-
gyakorlatot biztosító képzésben részt vevő ta- mai gyakorlatra, 33%-uk marad az általános
nulók számára nem volt elérhető – ezen a mó- oktatási rendszer valamelyik formájában.
dosításon jelenleg dolgoznak. A diákok egy jelentős része azonban az előírt-
Ezen felül az adott megyék támogatást külö- nál hosszabb idő alatt fejezi be a képzést. 2 év
nítenek el a pályatanácsadási partnerségekre. alatt a diákok kb. fele végez a szakmai gyakor-
Korábban ez külön projekt keretében kapott fi- lattal, de ez a képzési idő nagyobb arányban
nanszírozást, azonban mára szinte minden me- eléri akár az 5 évet is.
gye megteremtette ennek a karriertanácsadási
partnerségnek az alapjait és karriertanácsadási
centrumokat hoztak létre, különösen az iskolá-
ból kikerült, 19. életévüket betöltött felnőttek
számára. Ezek a centrumok támogatják az isko-
lában dolgozó tanácsadókat, az ő kompetenci-
áik fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Ez annál is
inkább szükséges, mivel a felsőoktatás tekin-
tetében gyengébb lábakon áll ez a terület. Egy-
részt minimális a felsőoktatásból kibocsátott
szakemberek száma – a tanácsadói mester sza-
kot csupán nemrég vezették be. Másrészt ma-
guk az egyetemek is csak mostanában kezdtek
el karriertanácsadási irodákat működtetni.

Felsőoktatás Izland átvehető oktatási jó gyakorlatai

A jól képzett tanárok biztosítása érdekében

nemzeti partnerség alakult 2009–14 között az Vállalati szakmai gyakorlat

oktatási minisztérium, az önkormányzatok és Vállalati szakmai gyakorlat esetén kétféle szer-

a terület kulcsszereplői között. A GNIST (szik- ződést kötnek a felek:

ra) projekt célja az volt, hogy az oktatás mint > Képzési szerződést, amely a vállalat és
szakma státuszát növelje, minőségét javítsa. a diák között jön létre, rögzíti a képzés
A célzott kampány meghozta az eredményét, céljait, a felek jogait és kötelezettségeit.
másfélszer annyian jelentkeztek tanárképzésre A tanuló alkalmazottként van a vállalatnál,
a projekt időszakában. Hasonló programot in- fizetést is kap, a képzett munkavállalói bér
dítottak az óvodapedagógusok számának nö- bizonyos hányadát.
velésére is (GLOW néven).
> E mellett a vállalat és az iskola is köt egy

A nemzeti képzési keretrendszer bevezetéséről szerződést a képzés tartalmára vonatkozó-
2011-ben döntöttek, és ennek alkalmazása fo- an. A képzési szerződéseket bizonyos szak-
mákban a minisztérium által megbízott
42 lyamatban van. Bár a norvég dokumentumok a
(tovább)képzőközpont (az egyik legjelentő-
tanulási eredmény alapú leírást a fejlesztendő
sebb, az Iđan28) feladata kezelni, amelynek
oktatási elemek között rögzítik, tekintve, hogy
eredményeképp a képzési szerződéseket
már 2012 óta aktívan alkalmazzák, kellő gya- egyszerűsítették és modularizálták.
korlati tapasztalatuk halmozódott fel, amely

átadható a magyar felsőoktatás számára is. Született egy útmutató is a szakmai gyakor-

latot biztosító vállalatok számára. Emellett

Norvégia 2014-ben indított el egy négy éves minden diák kap egy naplót, amelyen keresz-

átfogó felsőoktatási reformot azzal a céllal, tül a képzője igazolja a képzés megtörténtét.

hogy racionalizálja a működést, és emelje az A vállalati képzés időtartama 3–36 hét között

oktatás színvonalát, jobban szolgálja a hallga- változhat. A képzési, illetve vállalati gyakorlati

tói igényeket. A korábbi 33 intézményből 21 modulok értékeléssel végződnek – ami vagy

egyetem, főiskola alakult, letisztultabb profi- elméleti vagy gyakorlati részből áll, a képzést

lokkal, felkészültebben a támogatások lehívá- pedig egy szakképzési vizsga zárja.

sára és a kutatások folytatására.

Pályatanácsadás

A felsőoktatás hozzáférhetőbbé tétele, digi- A pályatanácsadást (illetve annak nem megfe-

talizálása már szintén elindult Norvégiában. lelő minőségét) szintén a korai iskolaelhagyás-

A Norwegian Agency for Digital Learning in hoz vezető egyik okként azonosították Izlandon.

Higher Education feladata, hogy az IKT-n alapu- Egy 2014-es kutatás szerint a kötelező okta-

ló oktatási módszerekkel minél inkább kinyissa tásnak ugyan feladata, mégis csak a 69%-uk

a felsőoktatást. 2013 óta a norvég egyetemek nyújtott tanácsadást ezen a területen. Bár ezen

által kínált online kurzusok MOOC-ok formájá- iskolák harmada alkalmazott valakit tanács-

ban is bárki számára elérhetők, jelentős részük adóként, de annak a személynek nem volt a tör-

pedig ingyenes. vény által meghatározott releváns végzettsége.

28 www.idan.is

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

A kerettantervben nincs kötelező óra meghatá- 43
rozva erre a területre, nincs tananyag úgy álta-
lában, és az iskolák fele – a fenti kutatás adatai
alapján – nem nyújt semmiféle oktatást a le-
hetséges munkahelyekről és tanulmányokról.
A 2016-ban kiadott útmutató29 szerint a pá-
lyaorientáció elérhető az iskolákban és a mun-
kaerőpiacon is. Az iskolai tanácsadás megléte
mellett a szakképzésre vonatkozó tanácsadás
növelésére az utóbbi időben nagyobb hang-
súlyt fektettek – bevonva a foglalkoztatási szol-
gáltatókat, LLL (Lifelong Learning) központokat,
szakképzési központokat és a munkahelyeket.
Azon tanulók számára, akik nyelvből, angolból
és matematikából nem tudták teljesíteni a kö-
zépfokú oktatásba belépés feltételeit, általános
képzést indítanak. Ezek a diákok általában ta-
nulási nehézségekkel küzdenek, és a program
hossza az ő egyéni igényeikhez igazodik.

Felsőoktatás
A felsőoktatás színvonalának biztosítása és nö-
velése érdekében a minisztérium létrehozta a
felsőoktatás minőségéért felelős bizottságot
(Quality Board for Icelandic Higher Education).
A bizottság, más felelős szervekkel együttmű-
ködve, kiadott egy, a minőség javítását célzó
kézikönyvet az izlandi felsőoktatási intézmé-
nyek számára. A kézikönyv a minőségi tanulási
élményt, tapasztalatot kívánja elősegíteni.
A felsőoktatás működtetése kapcsán Izland
más modellt követ, mint a hazai irány. Bár a
felsőoktatási intézmények eddig is függetle-
nek voltak, ezt az autonómiát az utóbbi időben
tovább növelték. Ennek alapja a hosszú távú
tervezés: az intézmények belső költségvetés-
tervezési folyamatainak bevezetésével alakul-
hatott így.

29 Forrás: Euroguidance útmutató: Educational and vocational guidance in Iceland, Euroguidance Centre Iceland 2016

44 Magyarország átadható oktatási kormányzatiság elvére és a szakkollégisták ön-

jó gyakorlatai tevékenységére épül,

Kifejezetten a társadalmi hátrányok leküzdését

hivatott elősegíteni a Bursa Hungarica Felső-

A donor országok oktatási rendszerének ismer- oktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer. Ez

tetéséből kitűnik, hogy inkább az egalitárius a felsőoktatásban tanuló, hátrányos helyze-

elv érvényesül. Ezzel szemben Magyarország – tű, szociálisan rászoruló fiatalokat támogatja.

különösen a felsőoktatás tekintetében – inkább A támogató azonban nem a felsőoktatási

a tehetséggondozásban tűnik ki. Erre jó példa: intézmény – az ösztöndíjrendszeren keresztül –

> a szakkollégiumi hálózat hanem a települési és a megyei önkormányzat,
> a Bursa Hungarica ösztöndíj illetve a releváns minisztérium.
> a z Arany János Tehetséggondozó Program Ehhez hasonlóan az Arany János Tehetség-
gondozó Program is a felsőoktatási expanziót

Szintén meg lehet említeni a gyakorlatorien- igyekszik elősegíteni, kifejezetten a hátrányos

tált felsőoktatási szakképzést, illetve a diplo- helyzetű kistelepüléseken élő, tanuló fiatalok

más pályakövetési rendszert, amire például számára. Ez egy felkészítő, hosszú távú befek-

Izlandon nincs gyakorlat. tetés, hiszen arra ad támogatást, hogy hátrá-

A szakkollégium célja a tehetségek kibontakoz- nyos helyzetű, tehetséges diákok olyan közép-

tatása, a társadalmi hátrányok leküzdésének iskolákban, kollégiumokban tanuljanak, ahol a

biztosítása a magas szakmai képzésen keresz- tehetséggondozás segítségével felkészítik őket

tül. A tagok együtt laknak, ezzel is elősegítve a felsőfokú tanulmányokba való belépésre.

a szakmai kooperációk lehetőségét, és megte-

remtve a magas szakmai színvonal eléréséhez

elengedhetetlen külső környezetet. A szakkol-

légiumok eredményeképp a tagok magasan

képzett, jól informált, társadalmilag érzékeny

értelmiséget alkotnak. A szakkollégium az ön-

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

Az együttműködések során négy AZ EGT ALAP
pályázattípusban lehetett pá-
lyázni, elsősorban felsőoktatási

fókusszal, de két pályázattípus- ÖSZTÖNDÍJ 45
ban megjelenhettek más oktatá- PROGRAM
si szintek is: HAZAI
EREDMÉNYEI
> Előkészítő látogatások és
Szakmai látogatások (M1)

> Felsőoktatási mobilitási
pályázatok (M2)

> S zemélyzeti/oktatói mobilitás
nem felsőoktatási oktatási/

képzési intézmények számára

(M3)

> Felsőoktatási intézményközi együttműködési

projektek (M4)

Összesen 177 pályázat érkezett be a négy
pályázattípusban, amelyek közül 126 lett
támogatott. Az együttműködésekben 92
magyar intézmény vett részt, némelyikük
több pályázatot adott be vagy több pályá-
zattípusban is megmérettette magát, míg
a donorok részéről 139 intézmény kapcsoló-
dott be a programba.

Az EGT Alap Ösztöndíj programjának hazai eredményei

Tevékenység Beadott Igényelt Támogatott Szerző- Elszámolt Megva-
pályázat támoga- pályázat désben támogatás lósított
tás (EUR) (db) lekötött mobilitások
(db) támogatás (EUR) száma (fő)
(EUR)

Szakmai 124 380 000 84 267 000 267 00030 26731
látogatások és
Előkészítő
látogatások (M1)

Felsőoktatási 20 1 706 728 20 1 380 436 743 170 409
mobilitási
pályázatok (M2)

Személyzeti/ 23 311 282 14 202 445 126 395 139
oktatói mobilitás
nem felsőoktatási
46 oktatási/képzési
intézmények
számára (M3)

Felsőoktatási 10 1 982 344 8 1 310 11932 1 264 080 N/A
intézményközi
együttműködési
projektek (M4)

Összesen 177 4 380 354 126 3 160 000 2 400 645 815

Bár ebben a pályázati szakasz- Megvalósult mobilitások
ban nemcsak mobilitásra, ha-
nem más együttműködésekre
is lehetett pályázni, érdemes
a mobilitásokat összegezni.
Összesen 815 mobilitást tá-
mogatott a program, melyek
döntő arányban kifelé irányul-
tak – vagyis magyar hallga-
tók, oktatók és szakemberek
látogattak a donor országok
valamelyikébe, ezek közül is
elsősorban Norvégiába.

30 * Nem végleges adatok, várható megvalósítás. Az utolsó, 2017. júliusi kör pályázatai a kiadvány összeállításakor még nem zárultak le,
a mobilitásokat legkésőbb 2017. október 31-ig lehet megvalósítani, 2017.08.23-i állapot.

31 *Nem végleges adatok, várható megvalósítás. Az utolsó, 2017. júliusi kör pályázatai a kiadvány összeállításakor még nem zárultak le,
a mobilitásokat legkésőbb 2017. október 31-ig lehet megvalósítani, 2017.08.23-i állapot.

32 J óváhagyott teljes költségvetés (100%), a támogatás intenzitása 90%.

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

Kifelé irányuló mobilitásban tehát 712 fő vett
részt, míg Magyarországra 103 fő jött a prog-
ram keretében.
A mobilitásokat nehéz ezen belül összehason-
lítani, mivel a három tevékenység más célcso-
portot fedett le, más-más időtartamokban
valósulhatott meg.

Előkészítő látogatások és Szakmai 47
látogatások (M1)

A kézirat zárásakor egyedül az M1 pályázat-
típus volt még nyitott szakmai látogatások
finanszírozására. A számokat tekintve látható,
hogy ez volt a legnépszerűbb pályázattípus:
könnyen elérhető, egyszerűsített feltételeket
rögzítő támogatási keret, amit a program
indulásakor pályázatok előkészítésére, majd
a későbbiekben – némileg kiegészítve az M3-as
oktatói mobilitást – szakmai tanulmányutakra
lehetett igényelni. A pályázattípus keretében
az oktatás bármely szintjén működő magyar-
országi vagy donor országbeli székhellyel ren-
delkező intézmények pályázhattak 2-5 napos
rövid látogatásokra. A Szakmai látogatások fó-
kuszában állhattak a már megvalósult projektek
vagy jövőbeni együttműködések is, melyek elő-
segítik a kétoldalú kapcsolatok erősítését Ma-
gyarország és a donor országok között.
A beadott pályázatok szempontjából az Előké-
szítő, majd Szakmai látogatásokat is lehetővé
tevő tevékenység vonzotta a legtöbb pályázót:
84 projekt volt támogatott státuszban, ami
a 189 látogatás megvalósulását tette lehe-
tővé, a 2017 júliusában beérkezett pályázatok-
kal együtt a bilaterális kapcsolatok erősítése
céljából várhatóan összesen 267 résztvevővel
62 projekt fog megvalósulni 2017 novembe-
réig. Ebben valószínűleg közrejátszik a több,
viszonylag sűrű beadási határidő és így az elér-
hetőség, illetve az alacsony támogatási összeg-
ből következő egyszerűsített pályázati forma.

Felsőoktatási mobilitások (M2)

Ezek a mobilitások csaknem teljesen a felsőok-
tatási Erasmus+ mobilitási pályázatok mintá-
jára valósultak meg. Azoknak az intézmények-
nek, amelyek Erasmus Charterrel rendelkeztek,
hallgatói tanulmányi vagy szakmai gyakorlatra,
illetve oktatói mobilitásra volt lehetősége. Ez
utóbbi volt a népszerűbb, a számok alapján
ugyanis kétszer annyi oktató vett részt ebben
a tevékenységben, mint hallgató. Az oktatói
mobilitás népszerűsége visszavezethető arra,
hogy ezek rövidebb utak voltak, amelyek kön�-
nyebben és gyorsabban kivitelezhetők, mint
48 a hosszabb hallgatói kiutazások.

Oktatói Oktatók / Oktatók / Oktatók /
mobilitás oktatás konferencia, intézmény-
összesen látogatás
55 tréning
276 75
Hallgatók / 146
Megvalósult tanulmányok Hallgatók/
hallgatói mobilitás Hallgatók/ nyári
48 szakmai
összesen gyakorlat egyetem

133 19 66

Összesen tehát 409 fő vett részt mobilitási szemináriumokon való részvétel jelentette a fő
programban – döntő többségük Norvégiában irányt, ám ezek mellett a tapasztalatcsere,
–, ennek harmada hallgató, míg kétharmada a külföldi kollégák szakmai és módszertani
oktató volt. megközelítéseinek megismerése jelentett hoz-
A hallgatók esetében lehetőség nyílt megis- záadott értéket.
merkedni a fogadó ország felsőoktatási rend- Ez a pályázattípus nagyobb potenciállal ren-
szerével, az eltérő megközelítésekkel és mód- delkezett, mint amennyit valójában ki tudtak
szertanokkal, nem utolsó sorban pedig olyan használni a pályázók, így komoly maradványok
kurzusokat tudtak abszolválni, amelyek tartal- ragadtak a rendszerben. Ez két okra vezethető
mukban vagy lebonyolításukban különböztek vissza: a magyar-norvég viszonyok miatt ke-
a küldő intézményben elérhetőktől. Az okta- letkezett majd’ két éves szünet a Norvég Civil
tók számára a vendégoktatás, konferenciákon, Támogatási Alap kapcsán, melynek eredmé-

MAGYARORSZÁG ÉS A DONOR ORSZÁGOK OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
AZ EGT ALAP ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMBAN

nyeképp a többi alap is szünetelt 2013–2014- A megvalósított mobilitások 49
ben, ezzel megállítva már a megvalósítás tekintetében a Szent István
küszöbén álló vagy épp elindult projekteket. Egyetem vezet (100 fő), őket
A programszakaszból hátralévő idő nem min- a Budapesti Műszaki és Gazda-
dig volt elegendő a teljes körű megvalósításra, ságtudományi Egyetem (59 fő)
másrészt pedig nehézséget okozott, hogy nem és a Budapesti Corvinus Egye-
igazodott a felsőoktatási tanévhez (hallga- tem követi (47 fő).
tók elérhetősége, meghirdetés, toborzás stb.).
A fel nem használt összegek másik magyará-
zata, hogy több ösztöndíj lehetőség – elsősor-
ban az Erasmus+ program – is átfedésben volt/
van egymással, ami a népszerűbb, ismertebb
országok irányába motiválhatta a résztvevőket.

A három donor ország tekintetében az alábbi
táblázat mutatja a ki- és beutazások megosz-
lását:

Célcsoport / Norvégiába Norvé- Izlandra Izlandról Liechten- Liechten-
ország (fő) giából Magyaror- steinbe steinből
74 Magyar- 13 Magyaror-
Hallgatók 118 országra 116 szágra 36 szágra
Oktatók 192 129 2
Összesen 3 7 38 0

26 14 0

29 21 0

Ezek az együttműködések elsősorban kap-
csolatépítést, tapasztalatszerzést szolgáltak.
A partneregyetem képzési struktúrája, intéz-
ményfejlesztési folyamatai vagy épp az ok-
tatási miliője inspirációval szolgált a magyar
felsőoktatási intézmények oktatói számára,
jó gyakorlatként tudják azokat hasznosítani.
A távolabbi kilátások között szerepel általában
közös oktatói vagy hallgatói projekt, PhD ku-
tatáshoz adatgyűjtés, más oktatási együttmű-
ködés elindítása. Néhány esetben pedig közös
projektek fejlesztését, nagyobb volumenű
együttműködést is tartogathat a jövő – a ma-
gyar intézményi beszámolók szerint.

Oktatói mobilitás nem felsőoktatási
intézmények számára (M3)

Az Erasmus+ köznevelési és szakképzési mobi-
litási programja volt a minta az Oktatói mobi-
litás nem felsőoktatási intézmények számára
tevékenységnél. Összesen 139 mobilitás
valósult meg – ahogy a számokból látszik, el-
sősorban norvég partnerintézményekhez.

Megvalósult Norvégiába Norvégiából Izlandra Izlandról
mobilitás Magyar- Magyar-
országra országra
összesen (fő)

139 75 33 26 5
50

Liechtensteini mobilitás itt egyik irányba sem megismerését és oktatási célokra történő át-
valósult meg. vételét tűzték ki célul.
A pályázattípus keretében döntően magyar
köznevelési és szakképzési intézmények mun- A köznevelés, szakképzés és felnőtt tanulás
katársai utaztak ki a donor országokba az terén történő oktatási együttműködések to-
adott szektor jó példáinak, átvehető gyakor- vábbi fejlesztését szolgálhatja az Erasmus+
latainak megismerését tűzve ki célul. A felhí- programban már bevált, támogatott tovább-
vás lehetővé tette, hogy a szakképzés egyéb képző kurzusokon való részvétel lehetőségé-
szereplői is pályázatot nyújtsanak be, és így nek biztosítása, illetve a szakképzés területén
kerülhetett sor szakmai gyakorlati helyeket a diákok munkahelyi szakmai gyakorlatának
biztosító vállalatok, illetve szakmai érdekkép- lehetővé tétele.
viseleti szervek sikeres részvételére, nemzet-
közi tapasztalataik bővítésére.

A partnerkeresés komoly nehézséget okozott A legtöbb oktatói, szakértői
a legtöbb pályázónak, a sikeres projektmeg- mobilitást ebben a pályázat-
valósítók jelentős hányada már rendelkezett típusban a Magyar Cukrász
nemzetközi projektmegvalósítási tapasztala- Iparosok Országos Ipartestülete
tokkal, illetve Erasmus+ projektjeikből nor- valósította meg – összesen
vég vagy izlandi partnerekkel. Ennek fényé- 44 fő számára biztosítottak
ben egyértelmű sikerként értékelhető, hogy szakmai kitekintést: 30 fő uta-
a programnak sikerült olyan új, nemzetközi zott Norvégiába, míg onnan 14
projektekben kevésbé jártas szervezeteket fő érkezett hazánkba szakmai
is megszólítania, akik kimondottan a donor tanulmányútra.
országokban elérhető speciális szakismeret