The words you are searching are inside this book. To get more targeted content, please make full-text search by clicking here.

Ács István - Nagy-Britannia első világháborús jelvényei I. rész OWS

Discover the best professional documents and content resources in AnyFlip Document Base.
Search
Published by , 2018-04-12 06:36:30

Ács István - Nagy-Britannia első világháborús jelvényei I. rész OWS

Ács István - Nagy-Britannia első világháborús jelvényei I. rész OWS

Ács István: Nagy-Britannia első világháborús jelvényei I.
rész

Brit „On War Service” jelvények 1914-1919

A brit háborús hátország érdekes aspektusát jelenítik meg ezen tanulmányban
ismertetett jelvények.
A jól kivitelezett állami háborús propagandának köszönhetően az Egyesült
Királyság minden polgára szükségét érezte, hogy valamilyen módon részt
vegyen a háborús szerepvállalásban, akár a fronton, akár a hátországban.

„A Fehér Toll Rendje”
A brit hadsereg és brit birodalom országaiban a 18. századtól a fehér toll
hagyományosan a gyávaság szimbóluma volt.

A katonai szolgálat alól kibúvó férfiakat illették a hölgyek fehér tollal.

1914 augusztusában Charles C. Penrose - Fitzgerald tengernagy alapította meg
a „A Fehér Toll Rendje” (Order of the White Feather) szervezetet.

A szervezet célja a brit férfiak meggyőzése volt, hogy önként lépjenek be a
hadseregbe, illetve felhívta a hölgyeket, hogy a „fehér toll” segítségével a férfiak
szégyenérzetére hatva bíztassák őket belépésre.

Eléggé megkérdőjelezhető és furcsa a megfélemlítő célzata ennek a
mozgalomnak, de nem tisztem ítélkezni a módszerek felett. Más ország, más
kultúra, más szokások.

Sok híres feminista és szüfrazsett csatlakozott a kezdeményezéshez, és
lényegében a birodalmat átszövő „hadjárat” indult a hátországban maradt
férfiak „meggyőzésére”.

Az akció a Birodalom minden területére eljutott, és lassan az állam összes férfi
alkalmazottja nyomás alá került.

Ez a tény arra az elhatározásra késztette a brit belügyminisztert, hogy az állami
iparban, az állam szolgálatában dolgozókat „legitimizálja” a társadalom
közvéleménye előtt, ezért kiadásra kerültek "King and Country" feliratú
jelvények az állami alkalmazottak számára, jelezve, hogy nem „frontlógósok”,
hanem az állam nélkülözhetetlen alkalmazottai.

Hasonló elvek mentén került kiadásra 1916 szeptemberétől a „Silver War
Badge” elnevezésű jelvény is, amely a sebesülés vagy egyéb más okokból
leszerelt és felmentett férfiaknak került kiadásra, megakadályozva a veteránok
társadalmi elítélését, amiért nem viselnek egyenruhát.
(A jelvényt sokszor tévesen „sebesülési” jelvényként is nevezik.)
A jelvényt a civil ruházaton viselték a jobb oldalon. Amennyiben a felmentett
ismét tényleges szolgálatra jelentkezett, engedélyezték nekik a jelvény
egyenruhán történő viselését.
A jelvény sorszámmal került kiadásra.

A „toll” mozgalom nem volt túlságosan népszerű az anekdoták szerint a katonák
között sem, mert a szabadságon, civil ruhában lévő katonák is pillanatok alatt
egy fehér tollat kaphattak a zakójukra, mellyel kellemetlen helyzetbe hozták
őket a túl lelkes mozgalom tagjai.

Volt példa olyan nyilvános megszégyenítésre is, amikor a túlbuzgó és tudatlan
hölgyek egy civil ruhás katonát aláztak meg egy közparkban a fehér tollal, holott
a gallipoli csatában a katona Viktória Keresztet érdemelt ki a harctéri
bátorságért…

A következő háború kitörésekor ismét előkerültek a fehér tollak…

„On War Service” – „Hadi szolgálatban” jelvények

A nem hivatalos jelvényeket „On War Service” (OWS) felirattal a háború elejétől
a munkaadók, vállalatok, üzemek gyártatták le és adták ki a hadiiparban,
termelésben dolgozó férfi munkásainak, hogy elkerüljék „A Fehér Toll
Rendjének” szégyenét, és ne vegzálják őket a hátországban, amiért nem húztak
egyenruhát.

A háború kitörésekor sok szakmunkás és termelésben nélkülözhetetlen munkás
jelentkezett önként katonának, az ő kiesett szaktudásuk lényegesen
csökkentette a termelés hatékonyságát, ezért meg kellett akadályozni a
szakképzett munkaerő bevonulását.

De azáltal, hogy nem jelentkeztek önként katonának, a hátország és a
társadalom megbélyegzésének tették ki magukat, ezen negatív hatások
kivédésére az állam és a hivatalos szervek nem ellenezték a jelvények kiadását,
terjesztését.

OWS 1914
Az Admiralitás követve a civil kezdeményezést, hivatalos jelvények kiadását
kezdte meg 1914 végén a hajógyártásban és tengerészeti hadi termelésben
résztvevőknek, akik szaktudása nélkülözhetetlen volt a háború megnyeréséhez.
A jelvényt „The Admirality Badge” néven adták ki (Admirality issue).
Kör alakú, peremén kék színben zománcozott gomblyukjelvény, középen a brit
korona képével, „ON WAR SERVICE” felirattal, „1914” évszámmal.
Az első szériák nem voltak sorszámmal ellátva, ez sok visszaéléshez,
jogosulatlan viseléshez vezetett.

A sorszámozás 1916-tól lett általános, azért, hogy lehetetlenné tegyék a
visszaéléseket.
Szigorúan vették a jelvények kiadását: az a munkás, aki nem dolgozott a hadi
termelésben, vagy más okból már nem végzett hadi ipari termelést, annak vissza
kellett szolgáltatnia a jelvényt a kiadónak.
Illetékteleneknek továbbadni büntetés terhe mellett tilos volt.

OWS 1915
1915 elején a Hadügyminisztérium és a háborús kabinet (Munkaügyi
Minisztérium) kiadta a „ON WAR SERVICE 1915” feliratú jelvényeket (War
Office (Ministry of Munitions) issue).
Az első széria zománcozott kivitelben került kiadásra, de a költségek
megnövekedése miatt később zománc nélküli, réz anyagú darabok kerültek
legyártásra, az angolszász terminológiában „economy”- nak nevezett kivitelben.
A jelvény ovális alakú, középen a Hadsereg jelvényét szimbolizáló pajzs alakú
mintával, felirattal, és az ’1915’ évszámmal.

Egy hivatalos kiadású listában meghatározták a jogosult szakmákat és
üzemeket.
(Érdekes módon a szénbányászat nem került bele a jogosultak körébe, pedig
nélkülözhetetlen része volt a hadiiparnak).
A jelvényt a hajógyártásban dolgozók kivételével, minden más haditermelésben
dolgozó férfi-munkás megkapta, amennyiben az üzem vagy a szakterület
szerepelt a listán.
A háború végéig heves viták és ellentétes nézetek kísérték a hadigazdaság
számára létfontosságú üzemek „meghatározását”, mert minden terület a saját
maga számára fontos gyárakat és dolgozókat tartotta a
legnélkülözhetetlenebbnek.



1915 márciusában a hadsereg számára toborzó tiszteknek egy „emlékeztető”
kiadvány lett kiküldve.
A leirat szerint csak a hivatalos állam által kiadott OWS 1914, OWS 1915
jelvények tekinthetőek bizonyítékként, igazolásként a sorozás alatt álló
személyek hadiiparban nélkülözhetetlen mivoltára (az önkéntes bevonulást
felváltotta a sorozás), a civil kiadású „hadi szolgálatban” jelvények nem
mentesítenek a sorozás alól senkit.
A civil jelvények egyes kiadói megpróbálták hivatalossá tenni a jelvényeiket az
„O.H.M.S.” (On His Majesty’s Service) betűk rávezetésével, de nem jártak
sikerrel a szigorú szabályozás miatt.

1915. augusztus 4.-étől hivatalos állami rendeletben tiltották meg a
magánkezdeményezésű jelvények munkásoknak történő kiadását, a már kiadott
jelvények visszavonására utasították az üzemeket, és a hivatalos állami
jelvények használatára utasították őket, amennyiben jogosultak voltak azok
kiadására.
A férfi-munkásoknak a források szerint 1916 júliusáig 1 millió 347.627 hivatalos
jelvény került kiadásra.

OWS 1916
1916 májusától az állam a haditermelésben részt vevő nők számára adott ki egy
új hivatalos jelvényt (akik addig csak magánkiadású jelvényeket viselhettek,
mert egyik állami kiadású jelvényre sem voltak jogosultak) (War Office Ministry
of Munitions issue).
Elég sok ellenvetés és támadás érte a kormányt a jelvény kiadása miatt, de az
ellenzők és kétkedők végtére is kénytelenek voltak elismerni a nők múlhatatlan
érdemeit a haditermelésben.

Az előző jelvényektől eltérően a női munkásoknak nem gomblyuk-kivitelben
készítették a darabokat, hanem tűs, bross alakban.
A felirat azonos, csak az évszám változott 1916-ra.
A háromszög alakú jelvényt minden lőszergyártásban dolgozó női személyzet
megkapta, szándékosan nem munkást írtam, mert a kantinostól a portáson át az
irodistákon keresztül a szakképzett és szakképzetlen dolgozók is megkapták.

1916. májustól decemberig 270.000 darab „női” jelvényt adtak ki.

Az OWS jelvények gyártói

J. R. Gaunt and Son: 1750-ben alapított cég Londoni és Birminghami székhellyel,
a legnagyobb és legismertebb angol gyártó.

Woolley & Co.: 1788-as alapítású Birminghami cég, többek közt szablyák és
kardok gyártója.

Arthur Fenwick & Company Ltd.: 1888-as alapítású Birminghami cég,
kitüntetések, ékszerek gyártója, a „1914’-es OWS jelvények mellett az állami
alapítású „1914-15 Star”, „The British War Medal” és „Victory Medal”-ok
gyártója.

J. A. Wylie & Co London: a ’1915” és „1916” OWS jelvények, és ezek mellett több
vasúti és más jelvények gyártója.

Firmin and Sons: 1677-es alapítású cég, a sorszám nélküli kék zománcozott
darabokat tulajdonítják ennek a cégnek
Egyéb gyártók: Vaughtons Ltd of Birmingham (alapítás 1819) és Mappin and
Webb (alapítás 1774), Thomas Fattorini, H. B. Sale Ltd. of Birmingham gyártók
is ismeretesek OWS jelvények gyártójaként.

A feloldatlan betűk rejtélye

A jelvények hátoldalán (nem minden esetben) találhatóak különböző betűk, pl: K,
L, M, P, R, S, T, U, melyek beazonosítása még nem teljes.

Egyes angol gyűjtők véleménye szerint a betűk utalnak a hadiüzem, cég,
munkakörre. S: shipbuliding, M: mining, munitions, P: postal service, stb..

A fenti állítást cáfolják azok a vélemények, megfigyelések, melyek szerint az
OWS 1914 jelvényeken (Admirality issue) az A, B, C, D betűk találhatóak meg,
OWS 1915 változaton a J-től a Z-ig terjedően minden betű megtalálható a
változatokon.

Úgy vélik a betűk a jelvények egy-egy sorozatát jelentik.

A jelvényeken a leghosszabb szám 5 jegyű, mivel milliós darabszámban lettek
legyártva, ezért szükség volt egy azonosító rendszerre, mert ha csak a számokat
használták volna, akkor a nagy darabszám miatt sor kerül sorszám-duplikálásra.

A betűk sorából hiányoznak az alábbi betűk, egy jelvényen sem találkozni velük:
E, F , G, H, I, O, W, Y.

Hipotézisük szerint mivel előre nem volt ismeretes a kiadandó jelvények száma,
ezért a hiányzó betűket „tartalékolták” a gyártás folyamán, hogy pl az OSW
1914 jelvényei, amennyiben további gyártás szükséges, az „E”-sorozattal
folytatódhassanak.

A későbbi OWS 1915-ös kiadású jelvények jelzését „J” betűtől kezdték (OWS
1915 „eco” jelvényei a „K” betűtől vannak jelezve).

Bármi is legyen az igazság, ez a kérdés még 100 év távlatából is
megválaszolásra vár.

Fordította, szerkesztette, összeállította:

Ács István / Stephanus Public

2017

Minden jog fenntartva!

https://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/Szjt_2011.pdf


Click to View FlipBook Version